Irodalom
Múzeumot is alapított Nagy Imre első monográfusa
Száz éve, 1924. április 6-án született Méray Tibor Kossuth- és József Attila-díjas író, újságíró. Ő készítette el Nagy Imre első monográfiáját Nagy Imre élete és halála címmel, 2002-ben pedig az egyik első kitüntetettje volt az az évben alapított, a politikusról elnevezett érdemrendnek.
A háttérben egy nemzedék van kibontakozóban
A Helyőrség.ma irodalmi lap szerkesztősége arra vállalkozott, hogy a portálon megjelent fiatal alkotókat összefogva körképet mutasson arról, mi is történik a Kárpát-medencében az irodalmi élet területén. Farkas Wellmann Endre költő az elgondolás gyümölcsét, a Helyőrség kétszáz oldalas antológiáját igyekszik eljuttatni az ország minden pontjára.
Szárnyakat adott a József Attila-díj a közgazdász költőnek
„Alkotói energiát, amolyan Red Bull-szerű szárnyakat ad, és persze feladatot és felelősséget, hogy kezdjek is ezzel valamit” – fogalmazott a március 14-én József Attila-díjjal kitüntetett Bálint Tamás költő. Az egykori Előretolt Helyőrség irodalmi kör tagja az egyetemi éveiről, a kötött versformákról, de még az udvarlási szokásokról is mesélt.
Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas író
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön.
Uzsgyi, olvassunk a cigány nyelv(ek) után!
Csaj, csávó, csóró, duma, góré, kajál, lóvé, nyikhaj, purdé, séró, uzsgyi. Csak néhány közismert szó, amelyet a magyar átvett a cigány nyelvekből. Nem tévedés a többes szám, ugyanis – a városi legendákat eloszlatandó – a romák nyelve közel sem egységes: tulajdonképpen cigány nyelvekről és nyelvjárásokról beszélhetünk. Nézzünk utánuk egy kicsit!
Ebben a PC világban biztonságosabb magunkon nevetni, mint máson
Min lehet megtorlás nélkül nevetni? Hogyan ismerem fel, hogy valaki ugyanúgy gondolkodik, mint én?
Ré könnyeiből, egy kagylóból vagy a semmiből lett az ember?
A teremtésmítoszok nemcsak egy-egy nép múltjáról árulnak el sokat, hanem azt is elmondják, hogyan látja a népcsoport a világban elfoglalt helyét. Egyáltalán milyen az a világ: honnan jön a villám, büntetés-e a szél, és ki vagy mi hozta létre a hegyeket?
Már jobban érdekel a gyógyulás
Kali Ágnes költő és dramaturg Sepsiszentgyörgyön született, élt hosszabb ideig Kolozsváron, most pedig Budapesten. Tavaly jelent meg második verseskötete a Kalligram Kiadónál, a Megvakult angyalok. Nem ez volt az egyetlen fordulópont az életében mostanában: a másik Merse, aki beszélgetésünk alatt vígan alussza álmát a babakocsiban.
Húsvéti könyvajánló a nyuszi kosarából
Harmath Artemisz az ünnepre való készülődés jegyében válogatott össze néhány könyvet, melyek az édesanyáknak segítséget, a gyerekeknek szórakozást nyújtanak a húsvéti időszakban.
Őrizd meg a hidegvéred!
Ki nem volt már részese kiabálásig fajuló vitának? Videónkból kiderül, milyen érveket vehetünk elő egy-egy helyzetben, hogy higgadtan tudjuk kezelni az ellenvéleményeket.
A kopasz énekesnő atyja
Harminc éve, 1994. március 28-án hunyt el Eugène Ionesco román származású francia író, drámaíró, az abszurd dráma megteremtője. Szövegvilágában az abszurd normális, és már az sem forgatja fel alakjait, ha eltrappol mellettük egy rinocérosz.
Felújítják és új épülettel bővítik a fehéregyházi Petőfi-múzeumot
Az 1849. július 31-én a Segesvár és Fehéregyháza közötti csatában eltűnt Petőfi Sándornak emléket állító erdélyi múzeum és a hozzá tartozó park az elmúlt években került a Maros megyei önkormányzat által fenntartott Maros Megyei Múzeumhoz, korábban a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület gondozta.
Robert Merle, aki fordulatos mesébe szőtte a társadalomkritikát
Húsz éve, 2004. március 27-én hunyt el Robert Merle Goncourt-díjas francia író.
Csurka István szerint politika nélkül nincs semmi
Bohémként írt és kritikusan politizált: kilencven éve, 1934. március 27-én született a kétszeres József Attila-díjas Csurka István.
Kegyetlen sötétlátó vagy aranyló bölcsességű, harmonikus gondolkodó?
Robert Frost amerikai költőről születésének 150. évfordulója alkalmából Falcsik Mari emlékezett meg az 1749 oldalán.
Egy szó mint száz: Anyanyelvi tévhitek
De sokan és sokszor mondták azt iskolában vagy egyebütt, hogy vagy de, vagy viszont. A kettő együtt nem jó! Vagy mégis jó? A kérdés régi vitatéma. A nyelvhasználatban erről a gyakran előforduló kötőszóról megoszlanak a vélemények: a teljes elutasítástól az elfogadásig olvashatunk róla.