Irodalom
Egy elvesztegetett élet története
Kazuo Ishiguro Nobel-díjas író Vigasztalanok című regénye néha frusztrálóan körülményesnek tűnhet, azonban épp ez a narratív káosz a tökéletes szerkezet arra, hogy az író textuálisan is közvetítse, hogy mit jelent a lehetőségek elvesztése.
Mutasd a rokonom, megtudom, ki vagyok
Személyesebb utazásra invitálom az olvasókat, mégpedig a múltba. Olyan utazás ez, ahol csak a bátraknak van helyük, hiszen sosem hallott történetek, eltitkolt rokonok kerülhetnek elő, s mindezek alapjaiban megváltoztathatják eddigi elképzeléseinket saját magunkról és a családunkról.
Mi az, te átírod a Szeptember végént?
Ahogy közeleg a Valentin-nap, úgy tűnhet, minden a szerelemről szól. De miért? Divatban van még? Érdemes róla beszélni? Ezekről is szó esett a Magyar Kultúra magazin lapbemutatóján február 13-án az Országos Széchényi Könyvtárban.
Gyűlölt-imádott múzsák
Költők, festők és muzsikusok feleségei, akik ihletet adtak, támogatták alkotói ambícióikat, vagy olykor az őrületbe kergették őket. Legendás múzsák alakját idézzük fel.
Hitvesi költészet top tíz
A hitvesi költészetről általában Petőfit és Radnótit, esetleg még Adyt szoktuk elősorolni. E három személynek meglehetősen kevés házasév adatott ahhoz, hogy bebizonyítsák: a feleség-múzsa is tud tartósan magas hőfokú ihletet adni. Mégse gondoljuk egy percre sem, hogy a házassági anyakönyvi kivonat egyben a szerelmi líra halálos ítélete lenne. Inkább vegyük szemügyre a hosszú házasságok különböző lírai visszhangjait.
Csoóri Sándor népdalerdejében
Február 9-én utánozhatatlan varázslat helyszíne volt a Hagyományok Háza. A Csoóri Sándor-emlékest a népköltészetről töprengő költő gondolatainak adott testet, méghozzá megelevenítő erővel, a hagyomány sodrásába vonva a közönséget.
Lobogó szenvedély belül, kínos fegyelem kívül
Kilencven éve, 1934. február 8-án hunyt el Móra Ferenc író, újságíró, könyvtár- és múzeumigazgató, a Kincskereső kisködmön és az Aranykoporsó írója. Bár a legkisebbek az őróla elnevezett kiadó könyveivel kezdik az olvasást, mégis kevesen tudják, ki volt ő.
Harmincan kapnak Térey-ösztöndíjat
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Térey János alkotói ösztöndíj bizottságának állandó és esetileg felkért tagjai döntöttek az idei ösztöndíjasok személyéről.
Az írás mindig reflexió arra, hogy élek
Operaházi tenoristának készült, végül az írás szerelmese lett. A Hajógyár Életút sorozatának vendége Lackfi János József Attila- és Prima Primissima díjas költő, író, műfordító és egyetemi oktató.
A cigányok Tündérországát megálmodta, Az ember tragédiáját lefordította
A roma anyanyelvünkön kívül soha semmink nem volt, és ha ezt is elhagyjuk, akkor mint népcsoport megszűnünk – mondja a mélyszegénységből költővé, tanárrá, lapszerkesztővé vált Nagy Gusztáv, akivel a hagyományos cigány életmódról, versírásról és az újrainduló Cigány vagyok újságról is beszélgettünk.
Elhurcolt asszonyok, elhallgatott traumák
Túlélni az elképzelhetetlent, viselni a vétlen bűnösök szégyenét, félni és hallgatni. Mire a rendszerváltozás megtörte a kényszerű csendet, már az életben maradottak közül sem tudott mindenki beszélni. És nem csak a tiltás miatt.
A zirci műemlék könyvtárba kerül Borsa Gedeon hagyatéka
Átadták a zirci Ciszterci Műemlékkönyvtár eredeti állapotban helyreállított kis galériáját. A szerdai ünnepségen bejelentették, hogy Borsa Gedeon könyvtáros, irodalomtörténész 1500 kötetes hagyatéka a könyvtár tulajdonába kerül, valamint megemlékeztek arról is, hogy hetven esztendeje látja el az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a műemlék könyvtár felügyeletét.
Felnőttként édinyelven gügyögni menő?
Hivatali bikkfanyelvet és bulvárszlenget mellőzve az Élő magyaróra legújabb adásában nyelvi normákról, a média nyelvi eszközeiről, a túlzott idegenszó-használatról beszél Pölcz Ádám nyelvész. Élő magyarórára felkészülni!
Bejáratot találni az olvasáshoz
Országjárásra indult az Olvasósarok, a MeseCentrum olvasást és az értékhordozó, kortárs gyerekirodalmat népszerűsítő programsorozata. Vezetője, Harmath Artemisz hiszi: minden gyerek számára létezik egy könyv, egy jó szöveg, mely ajtót nyithat számára az olvasás világára.
Az első írói tulajdonjogi per áldozata
Kétszázhúsz éve, 1804. január 31-én született Bajza József költő, kritikus, szerkesztő, irodalomszervező. Már első kritikai írásai komoly vitákat váltottak ki. A haladást képviselte, az irodalom demokratizmusát, az írói függetlenség, az irodalmi lelkiismeretesség elvét hirdette.