Irodalom
Egy baseballmeccsen jött rá, hogy tud regényt írni, most a Nobel-díjra vár
„A legfontosabb, amit az iskolában megtanulunk, az az, hogy a legfontosabb dolgokat nem lehet az iskolában megtanulni" – írja Miről beszélek, amikor futásról beszélek? című könyvében Murakami Haruki, aki január 12-én ünnepli hetvenötödik születésnapját.
Az utolsó interjú Lator Lászlóval
A Lator-tanya címmel képes kötet jelent meg Lator László, a tavaly elhunyt Kossuth-díjas költő tiszasásvári emlékei alapján. Ebből az alkalomból közzétesszük utolsó, lapunknak részletekben adott interjúját, amelyben családi indíttatásáról és meghatározó irodalmi élményeiről mesélt.
Leánykatalógus a 19. századból
Ma országos botrány kerekedne abból, ha valaki egy település hölgyeit lajstromba venné azok bájai és erkölcsei alapján. Egy 19. század eleji ismeretlen szerző pontosan ezt tette: összeállította a kecskeméti partiképes lányok listáját egy házasodni óhajtó barátja számára szíves ajándék gyanánt.
A nyelvészek nem vonulhatnak elefántcsonttoronyba
Sok évtizedes tudományos és iskolateremtő munkássága elismeréseként november 11-én a Nemzeti Színházban, a magyar nyelv napjához kapcsolódó ünnepségen dr. Adamik Tamásné dr. Jászó Anna, az ELTE egyetemi tanára, jelenleg professzor emeritusa, az MTA doktora kapta az első Magyartanár-életműdíjat.
Így törte meg a székelyek ellenállását Mária Terézia
Kétszázhatvan éve, 1764. január 7-én mészárolta le az osztrák katonaság a Madéfalván egybegyűlt, a határőrsorozás ellen tiltakozó csíki székelyeket. A vérengzés madéfalvi veszedelem néven vonult be a történelembe.
Elmondani az elmondhatatlant
Annie Ernaux Az esemény című regénye az író személyes múltdarabjának újramesélése, amelyet az 1974-es, Les Armoires vides című önéletrajzi ihletésű regényében már érintett. Ez a mű túlmutat az önmegfigyelésen alapuló fikción, de nem memoár. Egyszerre éli át benne újra és választja le magáról az egykori életepizódot.
10 disztópikus regény, amelyet érdemes elolvasni
A jövő olyan, amilyenné alakítjuk, a disztópiák pedig figyelmeztetnek, milyen jövőtől óvjuk magunkat. Bár az alábbi tíz regény csak kiindulópont, de közelebb vihetnek minket ezek a művek ahhoz, mi is az ember, mi a nyelv, és mit kezdjünk a jövőért való felelősségünkkel.
Egy letűnt kor krónikása
Január 5-én ünnepli hetvenedik születésnapját Krasznahorkai László Kossuth-díjas író, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője.
Futaki a miénk
A január 2-án elhunyt magyar képregényrajzolótól, Futaki Attilától búcsúzik Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.
Szerzői jogok a sajtóban
Nemcsak verseket, festményeket vagy tudományos felfedezéseket lehet eltulajdonítani, hanem újságcikkeket is, és a sajtómunkások érdekeit is jog védi. Erről beszélgettünk Bodolai Lászlóval, a téma szakértőjével.
Kedves apuka, szigorú nagybácsi
A jövőre már a Biblia népe is aggodalommal tekintett, és szerette volna megismerni. De a jövő már csak olyan, hogy elvileg megismerhetetlen, és éppen rajtunk – rajtad, rajta, rajtam – múlik, milyen lesz. Ám még Jónás próféta mai utódai sem mondhatnak róla biztosat.
Belezúghat-e Juli Sándorba?
A 2023-ban kerek évfordulós irodalmi személyiségek – Csokonai, Madách, Petőfi – közül az ifjúsági irodalom a legkönnyebben Petőfi Sándorhoz találhat kapcsolódási pontokat. A sokszínű petőfis kínálat egyik összetett darabja lett Berg Judit regénye, a Szélvésztől kergetve. Kovács Gergely kritikája.
Hogyan készítsünk időkapszulát?
Ki ne akart volna gyerekkorában kincsre lelni? Kincseket érő emlékeket, tárgyakat összeválogatni és elrejteni még jobb. Az időkapszula-készítés ezt az élményt kínálja, akár idegeneknek, akár jövőbeli énünknek szánjuk.
Melyek a kortárs magyar irodalom időtálló versei? Száz év múlva kiderül!
Az idő igaz címmel készítette el versantológiáját a Petőfi Kulturális Ügynökség, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Kultúra magazin, amelyet a következő évszázad olvasó emberének szánnak a kötet szerkesztői. Az azonban rejtély marad, hogy mely versek szerepelnek az antológiában, egészen 2123-ig.
Melyik kontinens?
Egy ötéves kislány pokoljárásának tanújává avatja az olvasót Rédl Zora első regénye, a traumairodalom új darabja.