Irodalom
Közös olvasás az FSZEK programjain a 95. Ünnepi Könyvhéten
A 95. Ünnepi könyvhéten a FSZEK is különleges, az olvasást fókuszba helyező programokkal várja az érdeklődő közönséget.
12 kategóriában hirdették ki a Libri Irodalmi Díj nyerteseit
Az idén megújult formában visszatérő könyvszakmai elismerés 2023 legolvasottabb műveit díjazza.
Öt friss könyv művészetkedvelőknek
A valós életrajzi puzzle hiányait fikcióval kiegészítő regényt, egy életrajzi nagyesszét, két életútinterjút és műfaji kakukktojásként egy rekordgyűjteményt ajánlunk az Ünnepi Könyvhét kínálatából.
Milyen könyveket vigyünk el magunkkal egy hosszú útra?
Ki milyen olvasnivalót visz magával utazáshoz? Bék Timur például tengerpartra Márquezt, a hegyek közé Tolkient, nyugatra Kunderát, keletre Dosztojevszkijt, északra Hrabalt, délre Csáth Gézát.
Bartis Attila A vége című regénye kapta az EBRD idei irodalmi díját
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank húszezer eurós díján egyenlő arányban osztozik a szerző és a fordító, Szöllősy Judit.
Milyen gyerek- és ifjúsági könyveket vigyünk haza az idei könyvhétről?
A mesés- és verseskötetek, örök klasszikusok, interaktív képeskönyvek és különleges silent bookok közül ajánlunk nyolcat.
Tóth Erzsébet Én lettem volna című kötetének bemutatója
Én lettem volna című kötetének bemutatóján Tóth Erzsébet azokhoz az időkhöz nyúlt vissza, amelyek teret engedtek a líra és az ember iránti tiszteletnek.
A gyötrődő zseni, a lélekrajz páratlan mestere
Kétszáztíz éve, 1814. június 12-én született Alvincon Kemény Zsigmond író, publicista, politikus, a reformkor, majd a kiegyezés korának jelentős alakja. Leghíresebb regényeiből – így az Özvegy és leányából, a Zord időből, illetve A rajongókból sikeres tévés és színpadi adaptációk készültek.
M. Nagy Miklós: A műfordítás szellemi utazás
„A fordításban az az élvezet, hogy látsz valamit, ami elsőre megoldhatatlannak tűnik, végül viszont találsz rá valamilyen megoldást” – mondja M. Nagy Miklós József Attila-díjas műfordító, a Helikon Kiadó irodalmi vezetője és főszerkesztője. S bár a műfordító több évvel ezelőtt fordította le Jack Kerouac Úton című regényét magyar nyelvre, az 1951-ben írt változat, az eredeti tekercs még ma is megannyi kérdést vet fel az olvasókban.
József Attilának még a neve is titok
Ha az Isten a „legyen” szó kimondásával teremtette a világot, akkor a nyelv előbb létezett, mint a teremtés. És ha József Attila az origo, ami körül a kortárs költészet a mai napig toporog, akkor József Attila neve egyfajta LOGOSZ. Nem „csak áruvédjegy”.
Az utak rétegei
Mint mindent, ezeket a rétegeket is a rómaiak rakták le a legalaposabban; ők persze a görögöktől tanulták, bár érdekes módon híres görög útépítésekről nincs tudomásunk, igaz, a filozofáláshoz elég volt saruban battyogni a porban.
Egy írónak össze kell szednie magát, ha olyan megrendítő történetet akar létrehozni, amilyeneket az élet produkál
Rakovszky Zsuzsát játékra hívtuk: kíváncsiak voltunk képzeletbeli időutazásaira, gyerekkori meséire és hogy vajon milyen filmet forgatnának az életéről.