000_APW2003012190145_16.jpg

Jeles napok

Jeles napok

Szent Marcellus

Marcellus annyi, mint „aki távol tartja magától a rosszat” (arcens malum a se), vagy Marcellus annyit jelent, mint „aki leigázza a tengert” (maria percellens), azaz lecsap és lábbal tipor az e világi bajokra. A világ ugyanis olyan, mint a tenger, ahogy Aranyszájú Szent János mondja egyik Máté-homiliájában: „A tengerrel együtt jár a zavaros morajlás, az állandó rettegés, a halál árnyéka, a hullámok fáradhatatlan összecsapása, folytonos mozgása.”
Marcellus római pápa volt, aki megfeddte Maxentius császárt a keresztények elleni féktelen kegyetlenkedése miatt. Egy matróna templommá szentelt házában szokott volt misét mondani, amely házat a felbőszült császár istállóvá alakíttatta, és odaparancsolta Marcellust, hogy viselje gondját az állatoknak. Ebben a szolgaságban nyugodott el az Úrban sok esztendő elmúltával, az Úr 287. esztendeje táján.

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea (részlet)

Mikszáth Kálmán születésnapja – 1847

MIKSZÁTH KÁLMÁN (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest., 1910. május 28.): író, újságíró, szerkesztő.
1857–63-ban a rimaszombati algimnáziumban, 1863–66-ban a selmecbányai evangélikus líceumban tanult. Az érettségi után néhány félévig „mezei” joghallgató a győri jogakadémián. Az 1870-es évek elejétől Mauks Mátyás szolgabírónál volt esküdt, majd ügyvédgyakornok Balassagyarmaton. 1869-ben a Fővárosi Lapokban, az Igazmondóban, budapesti és nógrádi lapokban kezdett népies-didaktikus írásokat közölni. 1873-ban titokban összeházasodott Mauks Ilonával, korábbi principálisa leányával. 1873–74-ben újságíró és szerkesztő Budapesten. 1874-ben jelent meg első elbeszéléskötete. 1877-ben elvált feleségétől. 1875–78-ban magányosan, betegen és hihetetlen nyomorban élt a fővárosban. 1878. augusztus 1-jétől a függetlenségi párti Szegedi Napló munkatársa lett, álnéven kiadott két publicisztikai kötetet, majd 1880 decemberében ismét Pestre költözött. 1881-től negyedszázadig a Pesti Hírlap munkatársa. 1881–82-ben megjelent két sorsfordító novelláskötete: A tót atyafiak és A jó palócok.
1882-től a Petőfi Társaság, 1883-tól a Kisfaludy Társaság tagja. 1882-ben újra feleségül vette Mauks Ilonát. Házasságukból három fiúgyermek született. 1887-től kormánypárti képviselő. 1889-től az MTA levelező, 1905-től tiszteletbeli tagja. 1896-ban a Budapesti Újságíró Egylet elnöke. Önállóan is próbálkozott lapkiadással. 1888-tól a Singer és Wolfner-féle éves Almanach, 1902–1910-ben a Magyar Regényírók Képes Könyvtára szerkesztője.
A tót atyafiakban a népélet tragikus és artisztikus szemlélése sokkal inkább rokonítható a kései Arany balladaköltészetével, mint bárminemű regionalizmussal, folklorizmussal vagy szociális igazságkereséssel. A jó palócok kis történetek tudatos kompozíciója, melyben számos forrásból eredő és több helyszínhez köthető zsánertörténetek szerveződnek egységes ciklussá. E gyűjtemény a romantikus népiesség záródarabja. Ezután fordult Mikszáth Kálmán a számára legizgatóbb és legjobban ismert réteg, a nemesi középosztály felé. Ekkortól vált uralkodóvá az a hangnem és stiláris jelrendszer, amely a hagyományos magyar adomázó-társalgási és ironizált mesélő stílust, az élőszó utánzását tekinti az ábrázolás legfőbb meghatározójának. Mikszáth Kálmán első idevágó kísérlete a Nemzetes uraimék (1882–83), ahol már megjelent a „különc” típusa mint az idő és az érték ellentmondását tükröző történelmi és társadalomlélektani szerep. A különc a jelenben élő múlt, akinek erényei és vétkei csak a melankólia és az irónia, az elégia és humor egyidejű jelenlétével szemlélhetők és ábrázolhatók méltányosan. A Beszterce ostroma (1894) attól élesebb paradigma, hogy itt a társadalmi (kisvárosi és vármegyei) közeg olyan környezetként jelenik meg, amely bizonyos határig hajlamos elfogadni a rögeszmét (ha megfelelő presztízs és hatalom képviseli), s csak akkor fordul ellene, amikor már érdekeit sérti.
Az utolsó századnegyed jókais és népszínműves-operettes ízléséhez is igazodva Mikszáth Kálmán folyamatosan írt történelmi tárgyú regényes műveket (A két koldusdiák, 1885; A beszélő köntös, 1889; A szelistyei asszonyok, 1901; Akli Miklós, 1903 stb.). A múltban egyrészt az idillt kereste, gyakran hangsúlyozva, hogy a történelem csak kulissza a meséhez és a meséléshez. Másrészt jellemző, hogy nem választott heroikus pillanatokat és helyzeteket a múltból: számára az „álló idő” és az ott termő abszurditások az izgalmasak. Az 1905-ben írt Szent Péter esernyője, melyben a romantika eszköztárából vett elemek (titkok, kincskeresés, homályos származás, legendák, fétis, fenyegetett idill stb.) a legharmonikusabban elegyednek azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket a felvidéki kisvárosi létmódról felhalmozott, világszerte népszerű lett.
Publicisztikájában a századvégi parlamentarizmus legkiemelkedőbb krónikása. Parlamenti tudósításaival utánozhatatlan műformát alakított ki. A polgári erkölcs, plebejus érzület, a demokrata és liberális alapeszmék határozták meg szemléletmódját. Az Új Zrínyiász (1898) zsurnaliszta teljességét adja korkritikájának: itt a fantasztikum mint epikus fikció lehetővé teszi, hogy mellőzze a lélektani hitelesítést és árnyalást, valamint a donquijotizmussal együttjáró elégikusságot – ezáltal az idősíkok szembesítése kíméletlenné válik.
Foglalkoztatta a valóság és a mesélés viszonya, az igazság és a szépség együttállása vagy ellentéte és a nyelv magyarossága (mint a nemzeti észjárás tükrözője). Kedvvel állította szembe a „fotográfus-féle rideg igazságot” a művész igazságával. Jókai-életrajza (1906) is elsősorban az íróegyéniség összetevőit elemzi, és az írás titkait kutatja.
Legjellemzőbb művei, a nemesi középosztály értékvesztését és lecsúszását bemutató regények, egyszerre állnak az adomázó mesélés és a kíméletlen létkritika jegyében. Három legfontosabb idevonható nagyobb munkája: a Gavallérok (1897), a Kozsibrovszky üzletet köt (1905) és a Noszty fiú esete Tóth Marival (1906–07).
Utolsó korszakának, a századelő tragizálódó világképéhez és szecessziós ízléséhez is kapcsolható alkotói szakaszának nyitányát olyan regények jelzik, mint a Különös házasság (1900) és a Sipsirica (1902). Mikszáth Kálmánban mindig volt hajlam a valóság kegyetlen és morbid elemei iránt, de ezeket korábban legfeljebb stiláris ellenpontokként hagyta érvényesülni. Kései írásai viszont olyan tragikus világképet körvonalaznak, amelyben egyszerre vannak jelen a hagyományos XIX. századi magyar végzettudat és a modern polgári katasztrofizmus elemei. Utolsó nagy műve, A fekete város (1910) olyan örökös csapdahelyzetként ábrázolja a magyar történelmet, amelyben a végzetes boldogtalanság legalább annyira természetes, mint a mindennapok kiszámíthatatlan abszurditása.
Jókai és Krúdy között ő volt az, aki tudatosan próbálta megörökíteni a korabeli magyar társadalom teljességét, s folyamatosan véleményt kívánt mondani történelem és erkölcs viszonyáról, a nemzeti létezés jellegéről és esélyeiről.

(Alexa Károly szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000)

Január 16-án történt

2003-ban ezen a napon indult útnak hétfőnyi személyzettel, köztük a világ első izraeli űrhajósával, Ilan Ramonnal a fedélzetén a Columbia űrsikló. Az űrrepülőgép 17 nappal később, február 1-jén, a Földre való visszatérés közben felrobbant, és minden utasa életét vesztette.

Ünnep

Vaz Szent József ünnepe – Indiai származású oratoriánus pap, ceyloni (Srí Lanka) misszionárius.

Január 16-án történt

1922 Budapesten megnyílt a Continental szálló, a mai Continental Hotel Budapest.
1945 A második világháborúban Budapest ostrománál a visszavonuló német csapatok felrobbantották a Ferenc József (ma: Szabadság) hidat.
1969 Prágában Jan Palach diák felgyújtotta magát, így tiltakozott a Varsói Szerződés csapatainak 1968. augusztusi bevonulása és a kommunista diktatúra ellen. Három nappal később belehalt égési sérüléseibe.
2005 Két magyar felfedező, Kovalcsikné Bátori Krisztina és Ács Zoltán elsőként tűzte ki a Déli-sarkon a magyar zászlót.
2006 Libériában beiktatták hivatalába Afrika első női elnökét, Ellen Johnson-Sirleaf asszonyt.
2020 Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete (Madoke).
2021 A Himalájában a K2-t, a világ második legmagasabb hegyét először mászták meg télen, amikor nepáli serpák tízfős csoportja ért fel a csúcsára.
2023 Palermóban őrizetbe vették a Cosa Nostra szicíliai maffiaszervezet vezetőjeként ismert és 1993 óta körözött Matteo Messina Denarót.

Január 16-án született

1791 Henryk Dembiński lengyel származású magyar honvéd tábornok, 1849 elején a magyar csapatok parancsnoka
1847 Mikszáth Kálmán író, akadémikus. Életéről és munkásságáról az OSZK honlapján olvashatunk bővebben.
1899 József Jolán író, József Attila nővére
1906 Benedek Jenő Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festőművész
1922 Bánki László Balázs Béla-díjas filmrendező
1922 Deák Ferenc labdarúgó, minden idők legnagyobb gólkirálya
1925 Inke László Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész
1930 Bejczy Antal, az Egyesült Államokban élt magyarországi születésű mérnök, fizikus, az űrrobotika atyja
1933 Sobor Antal József Attila-díjas író
1933 Susan Sontag amerikai írónő, kultúrtörténész, publicista
1938 Novák István Ybl Miklós- és Prima Primissima díjas építész
1941 Sárközy András Széchenyi-díjas matematikus, akadémikus
1944 Hernádi Miklós író, műfordító, szociológus, a dokumentumpróza jeles művelője
1946 Kabir Bedi indiai szikh színész
1948 John Carpenter amerikai filmrendező, forgatókönyvíró
1953 Monostori László Széchenyi-díjas villamosmérnök, akadémikus
1959 Könczei Árpád Harangozó Gyula-díjas koreográfus, zeneszerző
1959 Sade Adu Grammy-díjas nigériai-brit dalszerző, jazz- és popénekesnő
1965 Csonka András színész
1966 Hegyi Barbara Jászai Mari-díjas színművész
1969 Boros Zoltán színész
1991 Barna Zsombor színész
1993 Ember Márk színész

Január 16-án halt meg

 309 I. Szent Marcell, a 30. római pápa
1806 Nicolas Leblanc francia kémikus és orvos, ő dolgozta ki a szódagyártás első nagyipari eljárását
1920 Krenner József Sándor mineralógus, műegyetemi tanár. Az OSZK honlapján további érdekességeket is olvashatunk életéről és tevékenységéről.
1828 Charlotte Buff, az a német nő, akiről Johann Wolfgang von Goethe Lotte alakját mintázta Az ifjú Werther szenvedései című művében
1945 Gombocz Endre, a magyar botanikatörténet jeles tudósa

1882. június 9-én született Sopronban. A budapesti tudományegyetem elvégzése után gimnáziumi, majd egyetemi tanár lett, 1929-től nyugdíjba vonulásáig pedig a Nemzeti Múzeum növénytárának vezetője. 1906-ban jelent meg a Sopron megyei flórakutatásának eredményeit összefoglaló kiadvány, majd a nemzetközi elismerést is hozó monográfiája a hazai nyárfanemzetségről. Igen sok népszerűsítő, természetvédelmi szempontokat is tartalmazó cikke jelent meg a Természettudományi Közlönyben, és olyan nagy sikerű kiadványok fűződnek a nevéhez, mint a Kincseskönyv, Az otthon és gazdasága, a Természet Világa sorozat, valamint az első magyar Természettudományi Lexikon. Legmaradandóbb műveit a magyar botanikatörténet és bibliográfia területén alkotta; ezeket ma is forrásmunkaként használják. Írt a pesti egyetemi botanikus kert és a tanszék, valamint a Természettudományi Társulat történetéről, a magyar flórakutatásról. Buda ostromakor bekövetkezett halála megakadályozta abban, hogy utolsó nagy művének, az általa sajtó alá rendezett Kitaibel-féle, addig publikálatlan útinaplónak a megjelenését megérhesse. Forrás: OSZK.

1945 Jánszky Béla, a magyaros-szecessziós építészeti stílus egyik legkiválóbb képviselője. Részletesebben is olvashatunk róla erre a linkre kattintva.
1957 Arturo Toscanini olasz karmester, minden idők egyik legnagyobb dirigense
1961 Viski János Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, érdemes művész
1984 Hullay József idegsebész, egyetemi tanár, az epilepszia sebészeti gyógyításának kutatója. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1995 Sík Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas színházi rendező, kiváló művész
1998 Jobbágy Károly kétszeres József Attila-díjas költő, műfordító
2000 Egressy István Kazinczy-díjas előadóművész, rádiós és televíziós bemondó
2000 Ivánka András Ybl Miklós-díjas építész
2009 Czabarka György Balázs Béla-díjas operatőr, érdemes és kiváló művész
2010 Fekete Gyula József Attila-díjas író, kritikus, újságíró, szociográfus
2023 Gina Lollobrigida olasz filmszínésznő, fotóművész, az 1950-es és 1960-as évek egyik legnépszerűbb filmcsillaga

#eztörténtma

Ez is érdekelheti

John Carpenter, a „horror pápája”

Hetvenötödik születésnapját ünnepli január 16-án John Carpenter amerikai filmrendező, a „horror pápája”, a Halloween című film rendezője.

Csonka András: Pici színház, pici zene, pici játék

Csonka Pici – ahogy a művészvilág szólítja Andrást – új show-ra készül. Valójában többre is, de elsőként Jávor Pált alakítja, ami nem is esik nehezére, hiszen a két karakter közös sármja azonnal szembetűnik. Hat másik művész is csatlakozik hozzá, így keltik életre az egykori legendás korszakot. Pici életútjának három sínpárjáról és nagyszabású tervéről is mesélt.

Törőcsik Franciska és Ember Márk a Demjén-musicalfilm főszerepeiben

A Hogyan tudnék élni nélküled?, a Demjén Ferenc slágereire felfűzött felnövés- és egyben felszabadulás-történet forgatása késő ősszel kezdődik, forgatókönyvét Kormos Anett Goda Krisztinával írta, a film rendezője Orosz Dénes, a főszerepekben Törőcsik Franciska és Ember Márk látható.

Elhunyt Gina Lollobrigida legendás olasz filmcsillag

Elhunyt 95 éves korában minden idők egyik legnagyobb olasz filmcsillaga, Gina Lollobrigida – közölte hétfőn a színésznő családja.