Jeles napok

Január – Boldogasszony hava – Télhó – Fergeteg hava

Jeles napok

A lepra elleni harc világnapja

A lepra kórokozóját 1873-ban Gerhard Hansen norvég orvos izolálta. A betegséget korábban már legyőzöttnek hitték, azonban még ma is milliós nagyságrendben jelentkezik világszerte. 1982 óta gyógyszer-kombinációval gyógyítható, de a kezelés hosszadalmas és költséges.

A Budai Vigadó megnyitása – 1900

A királyi vár tövében elterülő budai polgárváros a török hódítás előtti időkben gazdasági és kulturális életében is megelőzte Pestet, Buda visszafoglalása után azonban a fejlődés iránya megváltozott. A XIX. század közepére elkészült a Pesti Redout, amely a polgárság társadalmi összejöveteleihez, bálokhoz, estélyekhez, hangversenyekhez szolgáltatott méltó helyszínt. A budai polgárok szerettek volna egy hasonló célokra szolgáló és hasonlóképpen reprezentatív épületet. 1892-ben beadványt intéztek Gerlóczy Károly fővárosi alpolgármesterhez ennek érdekében és a megvalósítás nem is késett sokáig. Kapóra jött, hogy 1894-ben a főváros megkapta a katonai hatóságoktól a nagy kiterjedésű kaszárnyákat, közöttük azt a raktárépületet is, ahol a társzekereket tartották, a Fő utca-Corvin tér-Iskola utca sarkán. Ide tervezték a Budai Vigadó felépítését, megvásárolva a két szomszédos telket is. A sokfunkciós, dísztermet, könyvtárat, egyesületi szobákat, vendéglátó helyeket is tartalmazó épületre kiírt pályázatot a fiatal építész, Árkay Aladár és apósa, Kallina Mór közös terve nyerte. A megvalósításra is ők kaptak megbízást és egy éven belül, 1899-re már állt is az épület. A földszinten kávéház, vendéglő és ruhatárak voltak, az első emelet döntő részét a 350 négyzetméteres díszterem foglalta el, amelyet allegorikus festmények és szecessziós faldíszek ékítettek. Két oldalt egy-egy kisebb terem csatlakozott hozzá. Az Iskola utcai oldalon hatalmas, négyszáz személyes éttermet alakítottak ki, valamint itt helyezték el a Budai Polgári Kör társalgóját, olvasó- és játéktermeit. Az épület stílusát tekintve nem volt hivalkodó, csak módjával díszítették kívülről. Több stílusirányzat is felismerhető volt rajta, de éppen egyszerűsége miatt ez nem volt zavaró. A régen várt Vigadó megnyitására 1900. január 30-án, egy farsangi bál alkalmával került sor.
A II. világháború súlyos károkat okozott az épületben és a helyreállítás nem az eredeti állapot szerint történt. Ismét pusztult, kopott a polgárság hajdani találkozóhelye. Nem volt méltó az időközben odaköltözött Állami Népi Együtteshez sem. Felújítása – eredeti állapotának megfelelően – 2005-ben elkezdődött; neve és funkciója megváltozott: Hagyományok Háza néven a magyar népművészet teljességének kíván otthonul szolgálni.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000 [Hajós György])

Batthyány Ignác születésnapja – 1741

BATTHYÁNY IGNÁC, gróf (Németújvár, 1741. január 30. – Kolozsvár, 1798. november 17.): erdélyi római katolikus püspök, egyháztörténész, a gyulafehérvári Batthyány-könyvtár alapítója. Tanulmányait Nagyszombatban, Grazban és Rómában végezte. 1760-ban jáki apát, 1767-ben egri kanonok, 1773-ban egri nagyprépost, 1780. augusztus 28-tól erdélyi püspök volt. Római tanulmányai idején a vatikáni könyv- és levéltár magyar anyagával ismerkedett; történeti kutatásait hazatérése után is folytatta. 18 000 kötetes könyvtárával megvetette a gyulafehérvári Batthyány-könyvtár (a Batthyaneum) alapját; ugyanitt csillagvizsgálót is létesített. Egyháztörténeti munkássága során számos fontos történeti forrást tett közzé.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Bilkei Pap Lajos születésnapja – 1894

BILKEI PAP LAJOS, (Mórágy, 1894. január 30. – Lisszabon, 1976. január 26.): balneológus, reumatológus, a Nemzetközi Reumaellenes Liga egykori főtitkára, Budapest fürdővárossá fejlesztésének első kezdeményezője.
Református teológiát és filozófiát Budapesten és Genfben tanult; orvosi tanulmányokat a pozsonyi, a bécsi és a budapesti egyetemen folytatott. 1923-ban avatták orvosdoktorrá. 1923-tól segédorvos a pozsonyi, majd a bécsi Wenckebach-klinikán, 1925-től a budapesti Lukács fürdő és a Vöröskereszt Erzsébet Kórházának főorvosa volt. 1931-ben egyetemi magántanárrá képesítették, 1935–44-ben a Székesfővárosi Gyógyfürdők igazgatója, a Magyar Orvosok Reuma Egyesületének főtitkára volt (1927–45). Az ő nevéhez fűződik Budapest fürdővárossá fejlesztésének első kísérlete. A reumatikus megbetegedések okaival, a vérkeringési zavarok vizsgálatával foglalkozott. Ő írta az első magyar kézikönyvet a reumás megbetegedésekről. 1945-ben Nyugatra távozott, Portugáliában telepedett le, ahol a portugál reumakutató intézet alapító igazgatójaként s a Nemzetközi Reumaellenes Liga főtitkáraként tevékenykedett.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ, Magyar életrajzi lexikon, MEK)

Görgei Artúr születésnapja – 1818

GÖRGEI ARTÚRT (Toporc, 1818. január 30. – Visegrád, 1916. május 21.), a különböző korokban szélsőségesen megítélt, időnként heves indulatokat kiváltó hadvezért eredetileg a vegyészet érdekelte, csak apja parancsának engedelmeskedve végezte el a tullni utászképző akadémiát, majd kezdte meg katonai pályáját. Apja halála után otthagyta a hadsereget és a prágai egyetemen kémiát tanult. Professzora olyan tehetségesnek tartotta, hogy tanársegédként maga mellé vette. Görgei 1847-ben módszert dolgozott ki a kókuszdió zsírsavainak elválasztására és ennek során felfedezte a tizenkét szénatomot tartalmazó laurilsavat. 1848-ban azzal a szándékkal jött Magyarországra, hogy megpályázza a József Ipartanoda megüresedett kémiai katedráját. Ám amikor kitört a szabadságharc, mint volt tiszt, bevonult a honvédséghez. Innentől kezdve hosszú élete során már nem tért vissza igazi érdeklődési területéhez.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993)

Sávoly Pál születésnapja – 1893

A neves és külföldön is sikeres hídtervező, az Erzsébet-híd újjáépítője, SÁVOLY PÁL (Budapest, 1893. január 30. – Budapest, 1968. december 29.) mérnöki oklevelének megszerzése után, 1920-tól néhány évig Hollandiában, Belgiumban és Luxemburgban dolgozott tervezőmérnökként. Több európai, egy kínai és egy mexikói híd társtervezője volt. 1925-ben Budapesten nyitott önálló mérnöki irodát. Számos vasbetonvázas épületet, zsilipet és egyéb műtárgyat tervezett magánvállalkozóként. Nevéhez fűződik a Lánchíd és a Margit híd valamint a Boráros tér aluljáró rendszerének kialakítása és ő tervezte a Nyugati pályaudvar mögött található Ferdinánd-hidat is. A II. világháborút követően a Mélyépterv vállalatnál dolgozott, majd az Uvaterv hídtervező részlegét vezette. Gyakorlatilag minden jelentősebb magyar híd tervezésében részt vett. Kiemelkedő munkái közé sorolható az újpesti, a bajai és a dunaföldvári vasúti Duna-híd, a tokaji és a szolnoki Tisza-híd. Az ő irányításával készültek hazánkban az első modern hegesztett hídszerkezetek. A tervezővállalatnál külföldi megrendelésre is dolgoztak; jelentős feladat volt a heluani Nílus-híd megalkotása, amely tekintélyes méretekkel rendelkezett 9 nyílású, 812 méter hosszú építményként. Sávoly Pál főműve az új budapesti Erzsébet híd megtervezése volt, amely komoly nemzetközi elismerést is aratott és a főváros egyik legtöbbet fényképezett ékessége lett.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993 [Platthy Pál], Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

Január 30-án történt

1945-ben ezen a napon süllyesztette el az SZ–13-as szovjet tengeralattjáró a többségében második világháborús menekülteket szállító Wilhelm Gustloff német hajót a Balti-tengeren. A jeges hullámokban kilencezernél több ember lelte halálát, így ez a történelem legtöbb áldozatot követelő hajókatasztrófája, amely mellett még a Titanic balesete is eltörpül.

A Wilhelm Gustloff. Forrás: Wikipedia
A Wilhelm Gustloff. Forrás: Wikipedia

Ünnepek, emléknapok

A lepra elleni harc világnapja – Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.

Január 30-án történt

1649 Az angol forradalom alatt lefejezték I. Károly királyt.
1889 Rudolf főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse és szeretője, Vetsera Mária öngyilkosságot követett el a mayerlingi vadászlakban.
1900 Megnyílt a Budai Vigadó. Részletesebben is olvashatunk róla erre a linkre kattintva.
1904 Megnyílt Budapest egyik legreprezentatívabb étterme, a Mátyás Pince.
1933 Adolf Hitlert nevezték ki Németország kancellárjának.
1945 A Balti-tengeren egy szovjet tengeralattjáró elsüllyesztette a Wilhelm Gustloff nevű német hajót, a katasztrófában 9400 ember lelte halálát.
1948 Újdelhiben egy szélsőséges hindu nacionalista meggyilkolta Mahátma Gandhit, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakját.
1969 Utolsó nyilvános fellépését adta a Beatles együttes a londoni Apple-székház tetején.
1972 Az észak-írországi Londonderryben a brit hadsereg katonái lelőttek 13 fegyvertelen civilt, akik a kisebbségben levő ulsteri katolikusok helyzete miatt tüntettek. A véres vasárnapként elhíresült esemény soha korábban nem látott terrorhullámot indított el az Ír-szigeten.
2000 Romániában átszakadt az aranymosást végző nagybányai Aurul vállalat derítőjének gátja, a végül a Tiszába kerülő ciántartalmú szennyezés Magyarországon környezeti katasztrófát okozott.
2020 Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetté nyilvánította a koronavírus-járványt, a vészhelyzetet 2023. május 5-én oldották fel.

Január 30-án született

1621 II. Rákóczi György erdélyi fejedelem
1741 Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök, egyháztörténész, a gyulafehérvári Batthyány-könyvtár alapítója. Életéről az OSZK honlapján olvashatunk bővebben.
1818 Görgei Artúr honvéd tábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es szabadságharc fővezére

A különböző korokban szélsőségesen megítélt, időnként heves indulatokat kiváltó hadvezért eredetileg a vegyészet érdekelte, csak apja parancsának engedelmeskedve végezte el a tullni utászképző akadémiát, majd kezdte meg katonai pályáját. Apja halála után otthagyta a hadsereget, és a prágai egyetemen kémiát tanult. Professzora olyan tehetségesnek tartotta, hogy tanársegédként maga mellé vette. Görgei 1847-ben módszert dolgozott ki a kókuszdió zsírsavainak elválasztására, és ennek során felfedezte a tizenkét szénatomot tartalmazó laurilsavat. 1848-ban azzal a szándékkal jött Magyarországra, hogy megpályázza a József Ipartanoda megüresedett kémiai katedráját. Ám amikor kitört a szabadságharc, mint volt tiszt, bevonult a honvédséghez. Innentől kezdve hosszú élete során már nem tért vissza igazi érdeklődési területéhez. Visegrádon halt meg 1916. május 21-én. Forrás: OSZK.

1882 Franklin Delano Roosevelt, az Egyesült Államok 32. elnöke, az egyetlen, aki négy alkalommal is betöltötte a tisztséget
1893 Sávoly Pál Kossuth- és állami díjas mérnök, a budapesti Erzsébet híd tervezője. Életéről és munkásságáról erre a linkre kattintva olvashatunk bővebben.
1894 Bilkei Pap Lajos balneológus, reumatológus, Budapest fürdővárossá fejlesztésének első kezdeményezője. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1900 Iszaak Oszipovics Dunajevszkij szovjet-orosz zeneszerző
1908 Gerendás Mihály Kossuth-díjas biokémikus, fotóművész
1909 Hajdú Mihály Erkel Ferenc-díjas zeneszerző
1913 Balassa György Liszt Ferenc-díjas klarinétművész
1913 Amrita Sher-Gil magyar származású indiai festőnő
1918 Harsányi Béla író, kabarészerző
1920 Járdányi Pál Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző és népzenekutató
1927 Jean-Pierre Pedrazzini francia fotóriporter, az 1956-os forradalom mártírja
1928 Vámos László Kossuth-díjas rendező
1930 Gene Hackman Oscar-díjas amerikai színész
1935 Dallos Szilvia Balázs Béla-díjas színésznő
1937 Vanessa Redgrave Oscar-díjas angol színésznő
1939 Zsombolyai János Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr
1943 Mravik László Széchenyi-díjas művészettörténész
1948 Szalai Júlia szociológus, akadémikus
1951 Phil Collins angol zenész, a Genesis együttes tagja
1953 Bontovics Kati jazzénekesnő
1954 Kelemen Lajos József Attila-díjas költő, író, szerkesztő, kritikus
1968 VI. Fülöp spanyol király
1973 Menasági Péter Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész
1974 Christian Bale Oscar-díjas brit színész
1974 Olivia Colman Oscar-díjas brit színésznő
1975 Storcz Botond háromszor olimpiai bajnok kajakozó

Január 30-án halt meg

1556 Tinódi Lantos Sebestyén költő, énekmondó
1649 I. Károly, Anglia és Skócia királya
1730 II. Péter orosz cár
1948 Mahátma Gandhi indiai politikus
1948 Orville Wright amerikai feltaláló, aki Wilbur bátyjával együtt először emelkedett a levegőbe motoros repülőgéppel
1951 Ferdinand Porsche osztrák gépkocsigyáros
1963 Francis Poulenc francia zeneszerző
1976 Czóbel Gyula Kossuth-díjas festő
1976 Renner János fizikus, geofizikus, az Eötvös-féle torziós inga továbbfejlesztője. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1978 Nagy László Kossuth-díjas költő, műfordító. Életéről és munkásságáról erre a linkre kattintva olvashatunk bővebben.
1983 Kettesy Aladár orvos, szemészprofesszor
1986 Sebes Gusztáv labdarúgóedző, az Aranycsapat szövetségi kapitánya
1994 Mendele Ferenc Ybl Miklós-díjas építész
1995 Gerald Durrell brit zoológus, író
2005 Tar Sándor József Attila-díjas író és szociográfus
2008 Selmeczi Roland színész, szinkronszínész
2013 Friedrich Péter Széchenyi-díjas orvos, biokémikus
2014 Jean Babilée francia balett-táncos és koreográfus
2019 Stewart Adams brit kémikus, az ibuprofen egyik feltalálója

#eztörténtma