Jeles napok

Január – Boldogasszony hava – Télhó – Fergeteg hava

Jeles napok

A Braille-írás világnapja

Louis Braille, a feltaláló születésnapján, január 4-én ünneplik világszerte a Braille-írást, amely a vakok és gyengénlátók elengedhetetlen kommunikációs eszköze. Louis Braille 1809. január 4-én látta meg a napvilágot, 1821-ben fejlesztette ki a Braille-írást. Braille-nek jelentős oka volt minderre: három évesen apja egyik éles műhelyeszközével véletlenül megbökte magát, a seb elfertőződött, és Braille megvakult. 10 évesen került a párizsi Vak Gyermekek Intézetébe, ahol hamar egyházi orgonista, majd az iskola alapítója lett, Valentin Haüy módszerét (hogyan lehet papírba domborított írást olvasni) is megtanulta.
1821-ben az a Charles Babier látogatta meg intézményüket, aki Napóleon számára fejlesztett ki korábban egy jóval bonyolultabb pontírást, amelyet katonai célokra használtak fel. Babier az intézmény tanárainak ismertette ezt a módszert. Három évvel később Braille 15 évesen kikerült az intézetből, és apja, szintén hat ponton varró írógépén leegyszerűsítette Babier módszerét, és létrehozta a Braille-írást.
A Braille-írás vagy Braille ABC egy speciális technikát alkalmazó ábécé. A Braille-írás segítségével vált lehetővé a vakok számára is az írás és az olvasás elsajátítása. A Braille-ben való kézzel íráshoz sorvezetőt és stílust használnak, a betűket hátulról domborítják ki, a betűk tükörképi párja szerint. Minden egyes Braille-karakter 6 pontból áll, téglalap alakban elrendezve, két oszlopban. Minden nyelv saját írással rendelkezik, tehát külön Braille-írás van a magyar nyelvhez is. A fiatal vakok körében ma már népszerűbbek a beszélő képernyőolvasók.

Beer Frigyes Vilmos születésnapja – 1691

BEER FRIGYES VILMOS (Pozsony, 1691. január 4. – Pozsony, 1764. november 30.): iskolaigazgató, evangélikus lelkész, a nagy tudós, Bél Mátyás pályatársa.
Oettingenben, Jénában keleti nyelveket, filozófiát és teológiát tanult. 1715-ben a felső tagozattal rendelkező, főiskolai jellegű pozsonyi iskola konrektora, majd 1721-től rektora volt. 1747-ben ugyanott lelkésszé választották. Mint Bél Mátyás mellett működő tudós, majd mint rektor a filozófia keretében nagyobb teret juttatott a fizika oktatásának. Az ő újítása volt az is, hogy a világi pályára készülők külön aritmetikát, geometriát is tanultak s előírták számukra a polgári architektúra elemeit is.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Sümeghy József születésnapja – 1892

SÜMEGHY JÓZSEF (Csabrendek, 1892. január 4. – Budapest, 1955. november 11.): geológus, a föld és ásványtani tudományok doktora, a síkvidéki üledékek földtani térképezésének megújítója.
Egyetemi tanulmányait Kolozsvárt végezte. Pályájára döntő hatással voltak Gaál István őslénytani kollégiumai. 1920-ban megszerezte a doktorátust, ugyanakkor kinevezték a Szegedre települt kolozsvári egyetem ásvány-földtani tanszékére tanársegédnek, 1926-ban Horusitzky Henrik helyére került a Földtani Intézetbe. 1932-ig osztálygeológusként dolgozott, ekkor főgeológussá nevezték ki. 1946-tól a Földtani Intézet vízügyi, majd síkvidéki osztályának vezetője. Eredeti kutatási területe a Nyugat-Dunántúl volt. A pannóniai rétegsor kérdéseit a mélyfúrások anyaga alapján egészen új megvilágításba helyezte. Az 1920-as évek végétől sík vidéki geológiával foglalkozott. Új alapokat teremtett az úgynevezett sík vidéki, legfiatalabb negyedkori üledékekre korlátozódó földtani térképezés számára. Kőzetfacies-térképei úttörő jelentőségűek. Elsőként vizsgálta a Nagy-Alföld geotermikus viszonyait. 1950-ben a sík vidéki területek egységes újratérképezésének vezetője volt; az ő érdeme az ország új, 1:300 000 arányú talajtérképe.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1992. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Lengyel Béla születésnapja – 1844

LENGYEL BÉLA (Körösladány, 1844. január 4. – Budapest, 1913. márc 11.): kémikus, egyetemi tanár, az első korszerű magyar nyelvű vegyészeti tankönyv szerzője.
A pesti műegyetem mérnöki szakának elvégzése után tanulmányokba kezdett a pesti tudományegyetemen Than Károly mellett, tanársegédként. 1868-ban a debreceni Gazdasági Intézet kémia-tanszékének vezetését nyerte el, de ekkor állami ösztöndíjjal Heidelbergbe ment, ahol Bunsen munkatársaként főként rhodiumvegyületek előállításával foglalkozott, majd előadási tanársegédként működött. 1870-ben bölcsészdoktori oklevelet nyert. Pestre visszatérve 1871-től tanár volt, a kémiai analízis és gyógyszerkémia előadója, 1877-től az akkor megszervezett II. sz. Kémiai Intézet igazgatója, az 1895– 96-ik tanévben rektora lett. A Természettudományi Társulatnak másodtitkára, titkára, alelnöke, 1910–13-ban elnöke volt. 1887-től 1912-ig a gyógyszerészgyakornoki vizsgáló bizottság elnöke volt. Főként analitikai és szervetlen kémiai kutatások terén működött. Behatóan tanulmányozta a gázelegyek színképeit, a radioaktív jelenségeket. Hazánkban ő volt az első, aki radioaktív mérésekkel foglalkozott. Elsőként dolgozott ki eljárást fémkalcium nagyobb mennyiségben és tisztán történő előállítására. Felfedezte a szénszubszulfidot. Számos ásványvíz elemzését végezte. Búzaelemzésével 1866-ban pályadíjat nyert. Az 1899-ben a Chemia I. köteteként megjelent Szervetlen Chemia az első korszerű magyar nyelvű vegyészeti tankönyv volt. Egyetemi jegyzetnek szánt Organikus chemia c. műve 1903-ban kőnyomatos alakban jelent meg. Számos tanulmányt tett közzé a Természettudományi Közlönyben és egyéb szakfolyóiratokban. Lefordította H. E. Roscoe A vegytan alapvonalai c. munkáját (Pest, 1871).

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Benkő Ferenc születésnapja – 1745

Az első magyar ásványtani munka szerzője, BENKŐ FERENC (Magyarlápos, 1745. január 4. – Nagyenyed, 1816. december 16.) természetrajzi tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban, majd református lelkésszé szentelése után a jénai és göttingeni egyetemen folytatta. Hazatérte után rövidesen meghívták Alma Materébe a természetrajz, földrajz és német nyelv tanárának; itt működött haláláig.
1786-ban Kolozsváron adta ki élete főművét, az első magyar nyelvű ásványtant Magyar Minerológia azaz a’ kövek ’s értzek tudománya címmel. A mű legfőbb érdeme, hogy magyarul íródott, megteremtette a magyar ásványtani szaknyelvet a latin és német elnevezésekből. (A bicentenárium alkalmából, 1986-ban megjelent a könyv reprint kiadása.) Az ásványtan mellett a természetrajz többi ágát is művelte és tanította. Magyar Linneus című munkája, amelyben az állat- és növényvilágot ismertette Linné rendszere szerint, kéziratban maradt. Megjelent viszont Magyar Geográfia című földrajzi kézikönyve. Benkő Ferenc nagy érdeme, hogy magyar nyelven tanította a természetrajzot, bár akkoriban az oktatás nyelve a latin volt, valamint igyekezett tanítványai kezébe anyanyelvű tankönyveket adni.
Az iskolai oktatáson kívül is mindent megtett a honismeret, a földrajzi és természetrajzi ismeretek terjesztése érdekében. Ezt a célt szolgálta a Parnasszusi időtöltés című munkája, amely évkönyvként jelent meg 1793 és 1800 között, 7 kötetben. Jelmondata ma is megszívlelendő lenne: „Mentül jobban esméri valaki a tulajdon hazáját, annál jobban tudgya azt mind szeretni, mind pedig más idegen földek felett betsülleni.”
Benkő Ferenc további jelentős tette, hogy a nagyenyedi kollégiumban természetrajzi múzeumot hozott létre gazdag ásvány- és földtani gyűjteménnyel. Az 1796-os megnyitáskor feltehetően ez volt az első nyilvános múzeum Magyarországon. A Raritatum et Rerum Naturalium Museumot a Parnasszusi Időtöltés VII. kötetében írta le Enyedi Ritkaságok címmel. Sajnos, a múzeum anyagának nagy része az 1848/49-es szabadságharc alatt elpusztult.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

Chyzer Kornél születésnapja – 1836

Az egyik legkiválóbb szervezőkészségű orvos, CHYZER KORNÉL (Bártfa, 1836. január 4. – Budapest, 1909. szeptember 24.) Pesten orvosdoktori, Bécsben pedig természetrajz tanári oklevelet szerzett. A Nemzeti Múzeum természeti osztályán kezdte pályáját; első, nagy figyelmet keltő tanulmánya 1861-ben a ritka, alacsony rendű rákfélékkel foglalkozott: A pesti levéllábú héjanczokról címmel. Kisvártatva hazatért szülővárosába és 1869-ig fürdőorvosi állást töltött be. Újjászervezte a szabadságharc és a Bach-korszak alatt szünetelő magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlését. 1869 és 1892 között Zemplén megye főorvosa volt. Egyre többet publikált, a legkülönbözőbb tárgykörökben. Foglalkozott filoxérakutatással, rovartannal, a magyarországi édesvízi halakkal, de balneológiai és népegészségügyi tárgyú írásainak száma a legjelentősebb. Több nagy kolerajárvány után, 1874-ben a felvilágosítást szolgálta Népszerű oktatás a choleráról című munkája. 1885-ben tartották Budapesten az első országos orvosi és közegészségügyi kongresszust; itt a községi és körorvosi intézmények fejlesztésének szakreferense volt. Követelte a körorvosi intézmény államosítását, mert csak így látta biztosítottnak a rászorulók ingyenes betegellátását és a járványügyi intézkedések maradéktalan kivitelezését. Legjelentősebb írásműve a Stuttgartban kiadott Die namhaften Kurorte und Heilquellen Ungarns und Nebenlander, amely a legsikerültebb összefoglaló gyógyfürdőinkről világnyelven. Esztétikailag is gyönyörű a Bártfafürdői Emlékkönyv, Divald Károly fényképeivel és Myskovszky Viktor rajzaival illusztrálva.
Kiváló szervezőkészségét akkor kamatoztatta igazán, amikor 1892-ben kinevezték a belügyminisztérium egészségügyi osztályának élére. Értékes munkája volt az egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteménye négy kötetben; ezen belül a közegészségügyi határozatok 176 tételből álló ismertetése. Nevéhez fűződik a társadalombiztosítás alapjainak – elméleti – lerakása.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet)

Apáthy István születésnapja – 1863

APÁTHY ISTVÁN (Pest, 1863. január 4. – Budapest, 1922. szeptember 27.): az állattan kiemelkedő művelője volt, emellett jeles társadalomtudós és akadémikus. Kolozsvárott és Szegeden egyetemi tanárként működött. Ő volt a modern idegszövettan és a mikrotechnika egyik megalapozója.

 Magyar Tudománytörténeti Intézet


 

Január 4-én történt

Gyöngéden ölelj át, Lady N, Reptér – 1939-ben ezen a napon született Korda György, akit nemcsak táncdalénekesként, de híres pókerjátékosként is ismerünk. Tavaly májusban saját bélyeget kapott, amelyen feleségével és múzsájával, Balázs Klárival látható.

Csináljuk a fesztivált! - döntő

Budapest, 2022. október 20.

Korda György, a zsűri tagja a Csináljuk a fesztivált! című műsor döntőjében, a tizedik adás felvételén a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) óbudai stúdiójában 2022. október 20-án.

Készítette: Cseke Csilla
Személyek: KORDA György
Tulajdonos: MTI/MTVA
Fájlnév: AD__CC202210200015
Korda György. Fotó: Cseke Csilla / MTI

Ünnep

A Braille-írás világnapja – Az ENSZ Közgyűlése határozatára 2019 óta rendezik meg a francia Louis Braille, a vakok írásának feltalálója születésnapján.

Január 4-én történt

1840 Liszt Ferenc a pesti Nemzeti Színházban adott hangversenyt.
1847 Samuel Colt eladta első revolverét az amerikai kormánynak.
1933 Megjelent az amerikai Newsweek hírmagazin első száma. Az újság nyomtatott kiadása 2012 végén szűnt meg.
1947 Megjelent a Der Spiegel című német hetilap első száma.
1948 Kikiáltották Burma (a mai Mianmari Államszövetség) függetlenségét.
1950 Izrael Jeruzsálemet elválaszthatatlan részévé, egyben fővárosává nyilvánította.
1960 Stockholmban aláírták az Európai Szabadkereskedelmi Társulásról (EFTA) szóló szerződést, amely 1960. május 3-án lépett életbe.
1964 VI. Pál pápa személyében először látogatott el a katolikus egyház feje a Szentföldre.
2000 A 4. század óta először fordult elő, hogy 14 ortodox keresztény egyház vezetője közösen mutatta be a misét az ortodox karácsony alkalmával Jeruzsálemben.
2004 Épségben leszállt a Marsra a Spirit amerikai Mars-szonda, ezzel hat és fél év elteltével érkezett ismét ember alkotta szerkezet a vörös bolygóra.
2007 A demokrata Nancy Pelosit választották meg az amerikai képviselőház első női elnökének.
2010 Dubajban átadták a világ legmagasabb épületét, a 828 méter magas Burdzs Kalifát.

Január 4-én született

1643 Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, a természettudomány egyik legragyogóbb lángelméje
1691 Beer Frigyes Vilmos iskolaigazgató, evangélikus lelkész, a nagy tudós, Bél Mátyás pályatársa

Oettingenben, Jénában keleti nyelveket, filozófiát és teológiát tanult. 1715-ben a felső tagozattal rendelkező, főiskolai jellegű pozsonyi iskola konrektora, majd 1721-től rektora volt, 1747-ben ugyanott lelkésszé választották. Mint Bél Mátyás mellett működő tudós, majd mint rektor a filozófia keretében nagyobb teret juttatott a fizika oktatásának. Az ő újítása volt az is, hogy a világi pályára készülők külön aritmetikát, geometriát is tanultak, és előírták számukra a polgári architektúra elemeit is.
Forrás: OSZK

1710 Giovanni Battista Pergolesi olasz zeneszerző
1720 Johann Friedrich Agricola német zeneszerző, orgonista
1745 Benkő Ferenc, az első magyar ásványtani munka szerzője. További részletek az OSZK honlapján.
1756 Boráros János, Pest város főbírája, alpolgármestere, a Városliget közparkká nyilvánításának kezdeményezője
1785 Jacob Grimm német író, irodalomtörténész, nyelvész, mesegyűjtő
1844 Lengyel Béla kémikus, egyetemi tanár. Itt bővebben tájékozódhatunk az első korszerű magyar nyelvű vegyészeti tankönyv szerzőjéről.
1863 Apáthy István, az állattan kiemelkedő művelője, jeles társadalomtudós. Ide kattintva többet is megtudhatunk róla.
1869 Lyka Károly Kossuth-díjas és Kossuth-nagydíjas művészettörténész
1880 Fodor Oszkár színész, rendező, színigazgató, dramaturg
1891 Békeffy László komikus, színmű- és kabaréíró
1900 James Bond brit ornitológus, az ő nevét adta Ian Fleming híres titkosügynökének
1925 Oomura Jutaka japán agykutató, az MTA tiszteleti tagja
1930 Gabos Gábor Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, érdemes művész
1939 Korda György táncdalénekes
1940 Brian Josephson Nobel-díjas brit elméleti fizikus
1940 Hszing-csien Kao Nobel-díjas kínai író
1942 John McLaughlin brit jazzgitáros
1943 Mandics György József Attila-díjas költő, író, esszéíró
1974 Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész, akivel Schubert Téli utazás dalciklusáról itt beszélgettünk, saját fejlesztésű zongoráját pedig ebben a cikkünkben mutattuk be
1977 Sólyom-Nagy Máté magyar operaénekes
1990 Kelemen Kristóf Junior Prima díjas magyar dramaturg, író, színházi rendező

Január 4-én halt meg

1821 Elizabeth Ann Seton, Amerika első szentje, a Szeretet nővérei rend alapítója
1877 Cornelius Vanderbilt amerikai vasútmágnás, minden idők egyik leggazdagabb embere
1880 Anselm Feuerbach német festő
1941 Henri Bergson irodalmi Nobel-díjas francia filozófus
1957 Rudnay Gyula Corvin-lánccal kitüntetett, Kossuth-díjas festő
1958 Kittenberger Kálmán Afrika-kutató, gyűjtő, vadászíró, akiről a veszprémi állatkertet elnevezték
1960 Albert Camus Nobel-díjas francia író, filozófus, akinek a halálában a KGB is szerepet játszhatott
1961 Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja; gondolatai Bánföldi Zoltán festőművészre is hatással voltak, ahogy az ebből a beszélgetésből kiderül.
1965 T. S. Eliot amerikai születésű Nobel-díjas angol költő, író
1975 Carlo Levi olasz író
1979 Korda Vince Oscar-díjas magyar–angol díszlettervező, festő
1995 Wigner Jenő, az egyik legismertebb Nobel-díjas magyar származású tudós, fizikus, a világ első reaktormérnöke. Életéről és munkásságáról többek között az OSZK honlapján olvashatunk.
2003 Conrad L. Hall háromszoros Oscar-díjas amerikai operatőr
2013 Szoboszlay Sándor Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész
2015 Zsombolyai János Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, érdemes művész
2020 Gesztesi Károly színművész
2022 Dobos Attila magyar zeneszerző, táncdalénekes, fogorvos
2023 Morcsányi Géza Jászai Mari-díjas magyar dramaturg, műfordító, egyetemi tanár
2023 Telegdy Gyula Széchenyi-díjas orvos, akadémikus

#eztörténtma