Jeles napok
Július 29-én történt
1983-ban ezen a napon halt meg Luis Buñuel Oscar-díjas spanyol filmrendező, a modern filmművészet egyik kiemelkedő alakja, „a szürrealista film pápája”, Az andalúziai kutya, a Tristana, A nap szépe, A burzsoázia diszkrét bája, A szabadság fantomja és A vágy titokzatos tárgya alkotója. Filmkritikusként, majd rendezőasszisztensként dolgozott a francia avantgárd film egyik kiváló rendezője, Jean Epstein mellett. Megismerkedett a szürrealista mozgalommal, és 1928-ban Dalíval együtt elkészítette első filmjét, a tizenhat perces Az andalúziai kutyát, amely a filmművészet egyik első és legjelentősebb szürrealista alkotása. Kegyetlen kezdő képsorától maga Buñuel is több napig rosszul volt. Filmjeiben olyan álomvilágot mutatott be, amelyben furcsa és váratlan dolgok történnek, munkáiban költőiség és az érzékenységből fakadó agresszivitás fonódott össze.
Július 29-én történt
1836 Párizsban felavatták a Diadalívet.
1878 Az Osztrák–Magyar Monarchia megkezdte az addig török uralom alatt álló Bosznia-Hercegovina megszállását.
1926 Budapesten szolgálatba lépett az első motoros rendőr.
1932 Statáriális eljárás keretében kivégezték a kommunista párt két vezetőjét, Sallai Imrét és Fürst Sándort.
1946 Párizsban megkezdődött a második világháborút lezáró béketárgyalás-sorozat.
1948 Londonban elkezdődött a XIV. nyári olimpia, amelyen a magyar sportolók 10 arany-, 5 ezüst- és 13 bronzérmet szereztek.
1968 A prágai tavaszról tárgyalt Ágcsernyőn a szovjet kommunista párt központi bizottságának tizenegy tagja közül nyolc és a csehszlovák kommunista párt KB teljes elnöksége; a megbeszélések kudarca után döntöttek Moszkvában a Varsói Szerződés katonai intervenciójáról.
1981 Londonban az évszázad esküvőjén Károly herceg brit trónörökös feleségül vette Lady Diana Spencert; a tévéközvetítést 750 millió ember nézte világszerte.
Július 29-én született
1756 Podmaniczky József tudományos- és közíró, a londoni Royal Society első magyar tagja
1793 Jan Kollar magyarországi születésű, cseh nyelven író szlovák pap-költő
1805 Alexis de Tocqueville francia liberális történetíró, politikus
1883 Benito Mussolini olasz fasiszta diktátor, a Duce
1883 Zipernovszky Ferenc gépészmérnök, feltaláló
1899 Pigler Andor Kossuth-, Széchenyi- és Herder-díjas művészettörténész
1913 Szőkefalvi-Nagy Béla kétszeres Kossuth-díjas matematikus, akadémikus
1923 Jim Marshall, a legendás gitárerősítők angol tervezője és gyártója
1925 Mikisz Theodorakisz görög zeneszerző, egyik legismertebb szerzeménye a Zorba tánca
1935 Montágh Imre gyógypedagógus, logopédus, a beszédművelés jelentős alakja
1945 Szüts Miklós festőművész, tervezőgrafikus
1960 Rácz Zoltán zenész, a Kossuth-díjas Amadinda Ütőegyüttes tagja
1978 Erős Apolka Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész
Július 29-én halt meg
1095 I. (Szent) László Árpád-házi király
1759 Árva Bethlen Kata grófnő, írónő, mecénás, különösen jelentős önéletírása
1833 William Wilberforce angol politikus, filantróp, a rabszolgaság eltörlésének harcosa
1856 Robert Schumann német zeneszerző
1890 Vincent van Gogh holland festő
1949 Koszta József Kossuth-díjas festő
1963 Sármássy Miklós színész, rendező, érdemes művész
1966 Járdányi Pál Kossuth-díjas zeneszerző és népzenekutató
1973 Henri Charriere francia író, akinek Pillangó című önéletrajzi regénye filmen is sikert aratott
1974 Erich Kästner német író, költő
1983 David Niven Oscar-díjas angol filmszínész
1983 Luis Buñuel Oscar-díjas spanyol filmrendező
1998 Jerome Robbins Oscar-díjas amerikai rendező, táncos, koreográfus
2000 Kerekes László Jászai Mari-díjas színész
2022 Géczy Barnabás Széchenyi-díjas paleontológus, akadémikus