„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan” – figyelmeztet A kis herceg című regény, az 1900-ban ezen a napon született Antoine de Saint-Exupéry leghíresebb műve. A francia író pilóta is volt, erről a szóban forgó szöveg egy szereplője emlékezik meg.

Antoine de Saint-Exupéry író és pilóta. Fotó: Albert Harlingue / Roger-Viollet via AFP
Antoine de Saint-Exupéry író és pilóta. Fotó: Albert Harlingue / Roger-Viollet via AFP

Ünnep

A kuláküldözés áldozatainak emléknapja – Megtartásáról 2012-ben határozott az Országgyűlés.
A magyar szabadság napja – Az Országgyűlés 2001-ben döntött megtartásáról június utolsó szombatján arra emlékezve, hogy 1991. június végén fejeződött be a szovjet csapatok kivonása, ezzel az ország visszanyerte önállóságát.
Az ipari formatervezés világnapja – Az Ipari Formatervezési Társaságok Nemzetközi Szövetsége kezdeményezésére tartják.
Nemzetközi Duna-nap – A Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság (ICPDR) kezdeményezésére 2004 óta tartják.
Scleroderma világnap - A scleroderma (szó szerint kemény bőr) vagy szisztémás szklerózis az autoimmun megbetegedések egyik kórképe. További információ az OSZK honlapján.
Szent Péter apostol ünnepe – az első pápa, az apostolok fejedelme, vértanú, Róma, a pápák és a halászok védőszentje
Szent Pál ünnepe – „a nemzetek apostola”, vértanú, a laikus apostoli munka és Róma védőszentje, Málta és Görögország patrónusa

Június 29-én történt

1456 Elrendelte III. Kallixtusz pápa a déli harangozást, így kérve isteni segítséget a Nándorfehérvár elleni török támadás visszaveréséhez.
1613 Leégett a londoni Globe Színház, ahol William Shakespeare darabjait bemutatták.
1885 Megalakult a Magyarországi Tornaegyletek Szövetsége, ez a nap a hazai tornasport kezdete.
1913 Kitört a második Balkán-háború, amelyet az augusztus 10-én Bukarestben aláírt béke zárt le.
1945 A második világháború után aláírt szovjet–csehszlovák egyezmény Kárpátalját a Szovjetunióhoz csatolta.
1972 Az alkotmánybíróság szerepét is betöltő amerikai Legfelsőbb Bíróság felfüggesztette a halálbüntetések végrehajtását, a moratóriumot 1976-ban szüntették meg.
1982 Genfben hivatalosan is megkezdődtek a szovjet–amerikai START-tárgyalások (Strategic Arms Reduction Talks).
1988 Straub F. Brunó akadémikus lett az államfő, miután megválasztották az Elnöki Tanács elnökévé.
1990 Elindult Gibraltárból Kopár István, az első magyar, aki egyedül vitorlázta körül a Földet.
2007 Forgalomba került az Apple cég első okostelefonja, az iPhone.

Június 29-én született

1326 I. Murád török szultán, oszmán hódító
1798 Giacomo Leopardi olasz költő és gondolkodó
1818 Angelo Secchi olasz csillagász, asztrofizikus
1838 Szily Kálmán fizikus, nyelvész, tudományszervező, akadémikus

Egyik legkiválóbb tudományszervezőnk, a természettudós és nyelvész Szily Kálmán a budapesti József Ipartanodában, majd a bécsi Polytechnikumban tanult. Hazatérte után egyetemi oktatói karriert járt be: először Stoczek József tanársegédje lett a budai polytechnikumban, majd a kísérleti természettan tanára, végül megbízták a matematikai fizika és az analitikai mechanika tanszék vezetésével. 1871-ben a polytechnikumot egyetemi rangra emelték: megalakult a Műegyetem. Ekkoriban indult el Szily tudományszervező tevékenysége: a Magyar Mérnök és Építész Egylet első titkárává választották, jelentős szerepe volt a Természettudományi Társulat megújításában, 1869-ben megindította és 1898-ig szerkesztette a Természettudományi Közlönyt – amely azóta is folyamatosan megjelenik, ma Természet Világa címmel. Felismerte, hogy a műszaki tudományos műnyelv fejlesztése elengedhetetlenül szükséges a modern tudományágak, a technika széles körű megismertetéséhez, népszerűsítéséhez. Ezért érdeklődése fokozatosan a nyelvtudomány felé fordult. 1889-től 1905-ig az Akadémia főtitkára volt, 1905-ben pedig főkönyvtárnokká nevezték ki. Ekkor alapította a Magyar Nyelvtudományi Társaságot, amelynek elnöke és folyóiratának, a Magyar Nyelvnek, illetve A magyar nyelvújítás szótárának szerkesztője lett. Tudományos kutatómunkája, legkiemelkedőbb eredményei a termodinamikához kötődtek. 1867-ben akadémiai levelező tagsági székfoglaló értekezésében a termodinamika első és második főtételének általános matematikai alakban való megfogalmazására vállalkozott. Forrás: OSZK

1863 Giergl Kálmán építész, a Klotild-paloták, a New York-palota, a volt Királyi Bérpalota és a Zeneakadémia tervezője. Bővebben itt olvashatunk róla.
1868 George Ellery Hale amerikai csillagász
1886 Robert Schuman francia politikus, az európai integrációs folyamat kezdeményezője, az „egyesült Európa atyja”
1893 Káposztás Pál bányamérnök, az aknamélyítés és a bányászati mélyépítés szakembere
1896 György Júlia Kossuth-díjas orvos-pszichológus, gyermek- és ideggyógyász, a magyar elme-egészségvédelmi mozgalom elindítója
1900 Antoine de Saint-Exupéry francia író, pilóta, A kis herceg szerzője
1913 Bence Pál fotóművész, a Magyar Fotóművészek Szövetségének alapító tagja
1914 Rafael Kubelík cseh karmester és zeneszerző, a Prágai Tavasz zenei fesztivál létrehozója
1924 Zentai Anna Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész
1929 Oriana Fallaci olasz író, újságíró
1932 Deim Pál Kossuth-díjas festő, grafikus, a nemzet művésze
1938 Zimre Péter író, producer, több mint száz filmforgatókönyv írója
1947 Csaplár Vilmos József Attila-díjas író, Balázs Béla-díjas forgatókönyvíró
1947 Mandl József Széchenyi-díjas kutatóorvos, akadémikus
1948 Ian Paice angol rockzenész, a Deep Purple dobosa
1949 Elek Tihamér Liszt Ferenc-díjas fuvolaművész
1949 Galkó Balázs színész, előadóművész
1949 V. Majzik Mária szobrász, képzőművész
1952 Kathy Horváth Lajos hegedűművész, zeneszerző, érdemes és kiváló művész
1963 Anne-Sophie Mutter német hegedűművésznő
1967 Horesnyi Balázs Jászai Mari-díjas díszlettervező, érdemes művész
1984 Gera Marina Jászai Mari- és Nemzetközi Emmy-díjas színésznő
1984 Trokán Anna színésznő

Június 29-én halt meg

1315 Boldog Raymond Llull (Raimundus Lullus) spanyol matematikus, filozófus, teológus
1854 Kossuth Zsuzsanna, Kossuth Lajos húga, a szabadságharc alatt a tábori kórházak főápolónője, akinek születésnapját az Országgyűlés a magyar ápolók napjává nyilvánította
1875 V. Ferdinánd Habsburg-házi osztrák császár, magyar és cseh király, az 1848-as áprilisi törvények szentesítője
1882 Vész János Ármin mérnök, matematikus, akadémikus, az első magyar nyelvű műegyetemi tankönyv szerzője
1933 Pauler Ákos filozófus, író, akadémikus
1940 Paul Klee svájci festő, grafikus
1945 Hegedűs Ármin építész, a Gellért Szálló és Fürdő épületének egyik tervezője. Részletesebben itt tájékozódhatunk róla.
1967 Jayne Mansfield amerikai filmszínésznő, egy korszak szexszimbóluma
1977 Kutasi György olimpiai bajnok vízilabdázó
1983 Maczelka László vegyészmérnök, egyetemi docens, a magyarországi cukorkémiai kutatások megteremtője
2003 Katharine Hepburn négyszeres Oscar-díjas amerikai filmszínésznő
2005 Horváth Ibolya Aase-díjas színésznő, a Győri Nemzeti Színház örökös tagja
2012 Pásztor Gábor Munkácsy Mihály-díjas grafikus, érdemes művész
2018 Arvid Carlsson Nobel-díjas svéd orvos, a Parkinson-kór kutatója
2019 Ungvári Tamás Széchenyi-díjas író, irodalomtörténész, műfordító
2022 Böszörményi Gyula József Attila-díjas magyar író, újságíró, forgatókönyvíró
2023 Alan Arkin Oscar-díjas amerikai színész

#eztörténtma