„Péter és Pál, tudjuk, nyárban…”
Valóban méltó és igazságos, hogy Péter, az apostolfejedelem és Pál, a népek térítő apostola egyaránt olyan kiemelt helyen szerepeljenek a naptárban, amilyen a nyári napfordulóval kezdődő csillagászati hónap első dekádja. Június 29-e kettejük igazi névünnepe, nem a januári Pál- és a februári Péter-nap. Már csak azért is, mert a legendai hagyomány szerint mindkettőjüket ezen a napon végezték ki i.sz. 67-ben Rómában. Pétert keresztre feszítették – saját kérésére fejjel lefelé, mert nem tartotta illendőnek, hogy úgy haljon meg, mint mestere –, Pált lefejezték; mint római polgárt e tisztes halálmód megillette.
[…]
A régi magyar Orion öve név változatának egy egész csoportja az aratásra utal: Kaszáscsillag, Kaszahúgy, Egészkenyér, Félkenyér, Gyűjtők, Marokverők, Rendcsillag, Rónaőrző stb. E körbe illik a Sirius Ebédhordó, Szilkehordó neve – azokat a leányokat, asszonyokat illették e névvel, akik az aratóknak vitték az ebédet –; valamint a Tejút török eredetű, mesékből is ismert Szomásút (Szalmásút) elnevezése. A név az aratás idején szekerekről leszóródott szalmára utalhat (vagy a cséplés egyik ősi formájára, amikor a szétteregetett gabonát állatokkal „nyomtatták”). A Szalmásút névről egy Péter-Pál napi szokás jut az eszembe. A hangonyiak e napon az úton szalmát gyújtanak. Ez a Péter-Pál tüze. A gyerekek körültáncolják és rigmusolnak. A tüzet át is ugorják. Bálint Sándor szerint a szokás nyilvánvalóan a Szent Iván tüzének áttétele. Szerintem nemcsak az. A szalma, égő szalma a Napnak („aki” gabonaisten is volt eleink szemében) az arany sugarait szimbolizálja, s azért az úton gyújtják meg, mert aratás kezdetén a Nap az égi Szalmásúton jár. Péter-Pál napját még a nagyvárosi köztudat is az aratás kezdőnapjaként tartja számon. A Szent Péter pálcája (finn Väinämöinen kaszája), Kaszáscsillag, Szalmásút nevek, Péter-Pál napja és az aratás kezdete közti nyilvánvaló kapcsolat azt jelzi, hogy azok, akik az Orion övének e neveket adományozták, tudtak arról, hogy ekkortájt a Nap az Orion felett jár (látni a Nap vakító fénye miatt nem láthatták), és ezt számon is tartották. Hiába, ha az ember ismeri az eget, nem szorul sem órára, sem naptárra, sem iránytűre.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)

A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság kezdeményezésére a Duna Védelmi Egyezmény aláírásának tizedik évfordulója alkalmából, tizenhárom Duna menti ország 2004. június 29-én rendezte meg az első NEMZETKÖZI DUNA-NAPot. A hagyományteremtő ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a tíz nemzet által naponta használt és gyakran kihasznált folyóra, és ezáltal egyfajta dunai szolidaritást alakítson ki. A nemzetközi Duna-napon számos helyen ünneplik Európa nagy folyóját a Fekete erdőtől a Fekete tengerig. A nemzetközi Duna-nap fontosságát kiemeli, hogy az Európai Unió bővülésével a várhatóan egyre nagyobb szerepet játszik majd a dunai hajózás.

Egyik legkiválóbb tudományszervezőnk, a természettudós és nyelvész SZILY KÁLMÁN (Izsák, 1838. június 29. – Budapest, 1924. július 24.) a budapesti József Ipartanodában, majd a bécsi Polytechnikumban tanult. Hazatérte után egyetemi oktatói karriert járt be: először Stoczek József tanársegédje lett a budai polytechnikumban, majd a kísérleti természettan tanára, végül megbízták a matematikai fizika és az analitikai mechanika tanszék vezetésével. 1871-ben a polytechnikumot egyetemi rangra emelték: megalakult a Műegyetem. Ekkoriban indult el Szily tudományszervező tevékenysége: a Magyar Mérnök és Építész Egylet első titkárává választották, jelentős szerepe volt a Természettudományi Társulat megújításában, 1869-ben megindította és 1898-ig szerkesztette a Természettudományi Közlönyt – amely azóta is folyamatosan megjelenik, ma Természet Világa címmel. Felismerte, hogy a műszaki tudományos műnyelv fejlesztése elengedhetetlenül szükséges a modern tudományágak, a technika széles körű megismertetéséhez, népszerűsítéséhez. Ezért érdeklődése fokozatosan a nyelvtudomány felé fordult. 1889-től 1905-ig az Akadémia főtitkára volt, 1905-ben pedig főkönyvtárnokká nevezték ki. Ekkor alapította a Magyar Nyelvtudományi Társaságot, amelynek elnöke és folyóiratának, a Magyar Nyelv-nek és A magyar nyelvújítás szótárá-nak szerkesztője lett.
Tudományos kutatómunkája, legkiemelkedőbb eredményei a termodinamikához kötődtek. 1867-ben, akadémiai levelező tagsági székfoglaló értekezésében a termodinamika első és második főtételének általános matematikai alakban való megfogalmazására vállalkozott.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

A Zeneakadémia épületének egyik tervezője, GIERGL KÁLMÁN (Pest, 1860. június 29. – Nógrádverőce, 1954. szeptember 9.) a sok nevezetes művésztagot számláló Giergl-Györgyi család tagja. Pesten és Berlinben tanult építészetet, majd Hauszmann Alajos tanársegédje és magánirodájának alkalmazottja lett. Itt ismerkedett meg egy másik fiatal építésszel, Korb Flórissal, akivel évtizedekig működtek együtt. Hauszmann bevonta őket az Alkotmány utcai törvényszéki épület, a New York palota tervezésébe és a királyi palota bővítési munkáiba. 1893-ban Giergl és Korb önállóan alapítottak közös irodát. Együtt tervezték az 1896-os ezredéves kiállítás több, utóbb lebontott pavilonját, az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél álló Klotild ikerpalotát, majd főművüket, a Liszt Ferenc téri Zeneakadémia gyönyörű szecessziós épületét. Terveik szerint készült a Mária utcai Szemészeti Klinika, majd az Üllői úti Sebészeti- és Belklinika. Egészen az 1910-es évek elejéig tartott együttműködésük.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1988, Magyar Életrajzi Lexikon)

A szkleroderma, más néven szisztémás szklerózis világnapja e ritka, krónikus autoimmun betegségcsoportra hívja fel a figyelmet. A szkleroderma szó görög eredetű (szklero: kemény, derma: bőr), jelentése kemény bőr. A szkleroderma a test kötőszöveteit támadja meg, amelyek funkciója, hogy támogassák és összekössék a belső szerveket, de hozzájárulnak a csontképzéshez, hozzákötik az izmokat a csontokhoz. A szkleroderma sokkal több egy egyszerű bőrbetegségnél, a kötőszövet megkeményedése a test bármely területén előfordulhat, így megbetegítheti a tüdőt, a szívet, a veséket, az emésztőszerveket, az ízületeket és a bőrt is. A betegség oka ismeretlen, jelenleg nem gyógyítható, azonban a korai diagnózis felállításával a betegek életminősége a tünetek célzott enyhítésével javítható. Mivel e betegség felismerése a tünetek sokfélesége miatt nehéz, a korai diagnózis megszületése érdekében fontos az orvosok továbbképzése.
A becslések szerint világszerte 2,5 millió embert érintő betegség leginkább 35 és 50 éves kor közötti nőknél fejlődik ki, de férfiaknál és gyermekeknél is jelentkezhet. Hazánkban a 2005 augusztusában megalakult Országos Scleroderma Közhasznú Egyesület céljai közé tartozik a betegséggel kapcsolatos egészségügyi ellátási, illetve a betegeket érintő problémák megoldásának előmozdítása; a betegek információhoz juttatása, szakmai előadások, fórumok, egyéb tájékoztató programok szervezése. Az egyesület tagja a belgiumi székhelyű Szkleroderma Egyesületek Európai Szövetségének (Federation of European Scleroderma Associations – FESCA).

A FESCA (Európai Szkleroderma Szövetségek Federációja) Paul Klee világhírű festőművészről megemlékezve – aki ebben a betegségben szenvedett – 1940. június 29-ei halálának napját választotta  szkleroderma világnapjává.