Keresés
Egy francia festőművész, aki Korniss Péter fotóinak ihletésére dolgozik
A párizsi születésű fiatal alkotó a hiányzó családmitológiáját fedezte fel a magyar fotográfus erdélyi képeiben, most közös kiállításuk nyílt.
Június 13-án történt
Június 13-án ünnepli hetvenhetedik születésnapját Blaskó Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, a nemzet művésze, aki gyermek- és kamaszkorában válogatott focista szeretett volna lenni, de vágyott arra is, hogy A három testőr D’Artagnanjává lényegüljön át. Azóta számtalan kitűnő alakítását láthattuk, többek között a Nemzeti Színház, a Vígszínház és a Thália Színház előadásaiban, illetve a Dögkeselyű, A Hídember és a Valahol Magyarországon című filmekben.
Befalazták a szemetüket a komáromi várba az óvatos oroszok
A Duna túlsó oldalán, Révkomárom belvárosában, a Klapka tértől néhány perc sétatávolságra találjuk azt az erődítményt, amely máig Klapka György vitézségét hirdeti, és harminchat éve még orosz katonák savanyították benne a káposztájukat.
Bergman és a mézes kávé magyarázza az apaszerep kettősségét
A Melange című rövidfilm egy édesapját elveszítő, saját apaszerepében pedig meghasonlott férfi történetét meséli el, és még arra is marad ideje, hogy a mozi misztériuma előtt tisztelegjen.
Április 10-én történt
2002-ben ezen a napon halt meg Hofi Géza Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas humorista, előadóművész, aki kőbányai gyári munkásból lett debreceni színész, majd esztrádok és haknik sorozata után, 1968 szilveszterén, egy táncdalfesztivál-paródia tette közismertté. A hetvenes évektől nem volt szilveszteri Rádiókabaré, amelyben ne várta volna az ország az új műsorát, és nem volt magyar háztartás, ahol ne lett volna meg bakeliten a Hofisszeusz, a Hofélia vagy az Élelem bére.
Závada Pál valóság és fikció határán táncol
A Pernye és fű a ki nem mondott szavak regénye, miközben szociografikus nyomozásával fontos állítást fogalmaz meg valóság és fikció viszonyáról.
Nagy figurák: a népi kultúra él és éltet
A Kárpát-medence legendás néptáncosainak nyomába eredhetünk a Petőfi Kulturális Ügynökség új, hiánypótló videósorozatával: a Nagy figurák első epizódja április 29-én, a tánc világnapján jelenik meg a Kultúra.hu YouTube-csatornáján.
Esti Kornélként vált halhatatlanná Kosztolányi Dezső
Száznegyven éve, 1885. március 29-én született Szabadkán Kosztolányi Dezső költő, író, műfordító, a Nyugat első nemzedékének egyik meghatározó alakja, többek között A szegény kisgyermek panaszai és a Négy fal között című verseskötetek, illetve a Pacsirta, az Aranysárkány és az Édes Anna című regények szerzője.
Január 7-én történt
„Azért van szükségem a grafikákra vagy a versekre, hogy amikor dühös vagyok a világra, amikor kitolnak velem, akkor legyen a dühömnek egy pályája – rajzba, versbe fojtom” – fogalmazott egy interjúban a magát építészként érzelmes funkcionalistának nevező Finta József, az elmúlt évtizedek magyar építészetének jelentős alkotója, megannyi ikonikus épület tervezője, aki egy évvel ezelőtt hunyt el.
Átadták a cirkuszművészeti díjakat
Ünnepi gálán adták át a Porond Ifjú Csillaga és a Tihany Cirkuszművészeti Életműdíjakat a Fővárosi Nagycirkuszban március 13-án.
A lényeg, hogy a végén briliáns legyen
Május 10-én a PesText fesztivál zárónapján különleges irodalmi eseménynek lehettek tanúi az érdeklődők: személyesen mutatkozott be a hazai közönség előtt Clare Leslie Hall.
Embereket lövetett le a szocialista filozófus
Száznegyven éve, 1885. április 13-án született Lukács György kétszeres Kossuth-díjas marxista filozófus és esztéta, kommunista politikus, akiről a legenda szerint Thomas Mann A varázshegy Naphtáját mintázta.
Gross Arnold műveit állítják ki Sepsiszentgyörgyön a művész születésének 95. évfordulóján
A 2015-ben elhunyt Gross Arnold, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar grafikus műveiből nyílik grafikai tárlat március 7-én Sepsiszentgyörgyön, az Árkosi Kulturális Központban.
Mit kezd az ember a saját apjának emlékével vagy épp a hiányával?
Hogyan öröklődik egy hanghordozás, egy gesztus, egy távolságtartás?
Gyümölcsserbettel is lehet koccintani az Emlékhelyek napján
Május 10-én, szombaton rendezi meg a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) az Emlékhelyek napja elnevezésű országos programsorozatot, amelynek célja, hogy ismertebbé váljanak a nemzeti és történelmi emlékhelyek.
Ötszázezer aranyforintba került a jászok és a kunok szabadsága
1745-ben a jászok és kunok példátlan összefogással váltották meg szabadságukat. A redemptio 280. évfordulóját május 5. és 10. között ünnepli Jászberény kortárs művészeti programokkal.
A körmöstől a gyerekjógáig: hogyan neveltek minket, és hogyan nevelünk mi?
Más világ volt – szokta sóhajtani a nagymamám a régi időkről, és ezzel nem is tudnék vitatkozni. Elég csak azt nézni, ami a nagyszüleink gyermekkorától máig eltelt.
Június 16-án történt
2020-ban ezen a napon halt meg Csurka László Jászai Mari-díjas színművész, akit többek között a Nemzeti Színház, a Pesti Magyar Színház, az Újszínház és az Erkel Színház darabjaiban, valamint olyan emlékezetes filmekben és tévéjátékokban láthattunk, mint a Szegénylegények, az Ábel Amerikában és a Honfoglalás. Mindemellett rendkívül népszerű szinkronszínész volt, többek között Bud Spencernek is kölcsönözte a hangját.
Megvannak az év egyetemei
Május 29-én megtartották az Év Egyeteme 2025 gálát a Várkert Bazárban. A díjátadó ünnepségen több kategóriában díjazták a felsőoktatási intézményeket.
Tíz kihagyhatatlan fotókiállítás Lindberghtől Plachyig
Immáron kilencedik éve nyitja meg a tavaszt a Budapest Fotó Fesztivál, a 2025-ös program pedig olyan izgalmas lett, hogy nagy kihívás volt csak tíz kiállítást kiemelni belőle.