Keresés
Kilenc zalai nő, aki korát megelőzve törte át az üvegplafont
Nem mondunk újat azzal, hogy száz évvel ezelőtt nem volt könnyű nőnek lenni. Pláne nem azoknak, akik mást akartak, mint amit a társadalmi elvárások engedtek. Budapesten még csak-csak volt mód áttörni az üvegplafont – de mi volt a helyzet egy vidéki városban?
Kiemelkedő életművek soha nem válhatnak lerágott csonttá
A legszebb magyar költőbarátságot sokan és sokféleképpen feldolgozták már. Friss kísérlet a Barátomhoz című koncertszínházi előadás, amely a levelezésük bemutatásával ragadja meg Petőfi és Arany viszonyát. Az előadásról megálmodójával, a népzenész Liber Endrével beszélgettünk.
Ferdinandy György íróra emlékeznek a Petőfi Irodalmi Múzeumban
„Azon néha elgondolkozom, hogy helyes döntés volt-e ’56-ban elhagyni az országot, és az emigránséletet választani. Ha otthon maradtam volna, valószínűleg ismertebb író lennék, mint így” – jegyezte meg Ferdinandy György a lapunknak adott korábbi interjúban. Az idén januárban elhunyt író életútja magán hordozza a közelmúlt történelmének minden nyomát, az emigrációba kényszerült írói lét minden nehézségét és szépségét.
A Csárdáskirálynő sikerének titka a gyógyvízben rejlik
Kálmán Imre két gyógyfürdővárosban írta a Csárdáskirálynőt: Marienbadban kezdte el, Bad Ischlben fejezte be. A kettő között pedig tombolt a háború.
A drága Nicolas Cage olcsó kalandjai
Rég láttam annyira mély, izgalmas és jó humorú filmet, mint az Álmaid hőse, amely ráadásul ereje teljében mutatja a rengeteg trashen és remekművön edződött Nicolas Cage-et. Az abszolút sztárt, aki itt pici, gyenge és félénk: olyan, mint bármelyikünk.
A zongorázás önmagában is szinte olyan, mintha szimfonikus zenekart dirigálnék
Ezúttal Vajda Vincével kultúrrandiztunk, aki lassan visszatér az Északnyugat-svájci Szakfőiskolára, hogy elvégezze második évét zongora szakon.
Koreai sztárökológus érkezik Budapestre
A mesterséges intelligencia (MI) térhódításával a demokráciát, a tudományt, a művészetet és a mindennapi életet érintő radikális változásokról lesz szó a Koreai Kulturális Központ ingyenes programsorozatában október 22. és november 12. között a Károlyi–Csekonics-palotában.
A Margó képlete egyszerű: egyszerűen csak olvasni kell!
Mi várható az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon? Zenei-irodalmi előadások, Margó-díj-átadó, fesztiválhangulat és természetesen jobbnál jobb művek.
A bécsi Szépművészeti Múzeumból is visszakerülhetnek szobrok Görögországba
A téma az osztrák és a görög külügyminiszter május eleji találkozóján is előkerült, írja az AP. Ha a tárgyalások sikeresek, az komoly hatással lehet a British Museum által őrzött Elgin-márványokra is.
Pénteki kultúrrandi László Lili színművésszel
Megrázó volt a Redőnyben mint szerencsétlen, kiszolgáltatott nőt látni, és jókat lehetett nevetni a karakterén a Mezítláb a parkban című vígjátékban. Lili balettművészek lánya, színházrendező felesége és egy kétéves kisfiú, Miró anyukája.
Miért ne lehetne ebből a talált gyerekből uralkodó?
Állami gondoskodásban nevelkedett fiatalok készülnek a Jurányiban A kaukázusi krétakör sajátosan átdolgozott előadására. Helyszíni riportunk.
Lackfi János: Az író nem Superman
Lackfi János József Attila-díjas írót a dolgozószobájában rejtőző kincsesbányáról, az istenhitről és az írás különleges képességéről kérdeztük.
A halogatás nem az időről, hanem az érzelmekről szól
Ki ne érezte volna, hogy sosem lesz már vége valaminek, máskor meg, hogy észrevétlenül elrepült az idő? Kit nem bosszantott még, hogy valaki piszmogására kell várnia, vagy ellenkezőleg, hogy sürgetik? Mitől függ az idő érzékelése, és hogyan hangolódjunk rá mások eltérő ritmusára? Erről is kérdeztük Mráz Katalin pszichológust.
Béres Bence: Egyre nehezebb hatást kelteni a művészettel
Hivatásról és önértékelésről beszélgettünk a Katona József Színház színészével, Béres Bencével, aki nem dől hátra csak azért, mert kezet fogott az őt rendező Johnny Depp-pel.
Otthon a hazában – Weiner Sennyey Tibor József Attila-díjas
Weiner Sennyey Tibor az egyik legsokoldalúbb irodalmárunk: prózaíró, költő, színpadi szerző, műfordító, esszéista, a Drót című lap főszerkesztője és tanár. Friss József Attila-díja apropóján kértük, meséljen pályakezdéséről, irodalomfelfogásáról, Hamvas Béla iránti rajongásáról és a méhészkedésről.
A hat legszebb Balaton-vers
A Balaton nem csupán egy tó, hanem identitásformáló erő – mondja Bonczidai Éva főszerkesztő a Balaton című Magyar Kultúra magazin lapszámában, s ebből rögtön ki is derül: a magyar tenger számos embert megigéz, foglyul ejt, bekebelez és – minden földrajzi koordinátától függetlenül – érzelmileg is közel tart magához. Ettől fogva pedig már nem kérdés: a balatoni lét költőinket is magával ragadta, akik rendre megörökítették, mit rejthet magában ez a kiismerhetetlennek mutatkozó óriási kékség. S bár önző dolognak tűnhet kiemelni a Balatonról szóló versek szövegtárából azt a hét költeményt, amit mi a legszebb alkotásoknak tartunk, tekintsük ezt az összeállítást inkább ajánlónak, olvasói kedvcsinálónak, mintsem leuraló és kicsinyes gesztusnak!
A borospoháron innen és túl
Az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban kulturális programsorozat 14. állomása az észak-magyarországi Edelény és Miskolc lesz.
Új közösségi tér: elindult a Pajta.kultura.hu
Hogy került a Kárpát-medencébe az ördög bora? Miért és hogyan lett selyemhernyó-tenyésztésben nagyhatalom Magyarország a reformkor végére? Mi köze Petőfi Istvánnak a kondorosi tót gyerekek magyar nyelvleckéihez? Ilyen kérdésekre is választ találhatunk a Pajta.kultura.hu oldalon.