Keresés
Munkácsy nem szégyellte, hogy a művészet mocskos pénzzel mérhető árucikk
Aki ismeri Munkácsy Mihály művészetét, az minden bizonnyal azt is tudja, hogy a festő, miután sikeres lett, életének nagy részében igencsak jómódban élt. Sőt, erre a jómódra kifejezetten hajtott is.
Hide the Pain Harold és a legismertebb magyar világítástechnikus
Arató András villamosmérnököt a világ jellegzetes mosolyáról ismeri: Hide the Pain Haroldként lett népszerű a mémkultúra hajnalán, ismertsége azonban máig töretlen.
Műteremlátogatás Wahorn Andrásnál és Töttös Katánál
Nyílik a kapu, két édes kutya szalad elénk, Töttös Kata mögöttük jön, hogy beljebb invitáljon minket. Milyen nagy a csend, döbbenek meg, Kata meg meséli, hogy csak most, az eső miatt, egyébként a vidéki zsibongás, kerti munkák zajai itt, Mezőszemerén is bekúsznak a hangtalanságba.
„A hagyaték talált meg engem” – Demeter Zsuzsa irodalomtörténész Bálint Tibor látható és láthatatlan írásairól
Mintha az álom és a valóság küszöbén egyensúlyozó groteszk, torz lelkű lumpenek találkozóhelyén egyszer csak megállt volna az idő, és én, akár egy panoptikumban, körbejárnám a kövér vendéglőst, a szélfogó fülű pikolót, a karján pincsit hordozó utcalányt, Kolozsvár külvárosát – ilyen volt újraolvasni a Zokogó majom regényt. A díszlet ma dizájnosabb, de a kisemberek ma is csak átvonulnak az életen, és ma is csak ritkán akadnak Kálmánkák, akik képesek kilépni saját sorsukból. Demeter Zsuzsa Bálint Tiborról írt esszé- és tanulmánykötete meggyőz arról, hogy nemcsak a „borítók közé zárt életműbe", hanem a szerző „láthatatlan” írásaiba is érdemes beleolvasni.
A föld csak tűr, és mindent kibír – Cseh Tamás új lemezéről
Kulturális szenzáció Cseh Tamás Western dalok című albuma, amely kerek történetet mesél el elejétől a végéig.
Márpedig a könyvek nem mennek ki a divatból
A tipikus olvasó fiatal, diplomás, jó anyagi körülmények között élő városi nő, míg a skála másik végén az idősebb, kevésbé iskolázott, rosszabb anyagi körülmények között, kisebb településen élő férfiak állnak – derül ki egy átfogó kutatásból. A magyarok több mint fele pedig semmit sem olvas.
Mit adtak nekünk a rómaiak Balácán?
Balácapuszta Nemesvámos és Veszprémfajsz között fekszik. Külterület, amelynek sorsát megváltoztatta, hogy a huszadik század elején szántáskor római kori leletek kerültek felszínre. Azóta több feltárás is folyt itt. Az ötvenhat hektáros római kori villagazdaság egy része jelenleg is látogatható.
Nyakas kálvinisták, avagy miben rejlik a cívisség?
Kazinczy szerint a debreceniség egyértelműen negatív kifejezés, a földhözragadtság szinonimája. De mit gondol erről Lukács Laci?
Kiss Gergely Máté: Muszáj a saját életemet elégetnem a színpadon
Sokszor érzi úgy, nincs önbizalma, de legalább el tudja játszani. Csaknem húsz éve áll színpadon, a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban pedig izgalmas szerepek találják meg, néha mégis azt gondolja: gólyalábazni és az utcaszínházban játszani a legjobb dolog a világon. Dosztojevszkij krisztusi, romlatlan Miskinjének érzékletes-szép alakításáért öt évvel ezelőtt díjat kapott, most pedig az orosz író egy másik darabjában az antikrisztust játssza.
Disney, Puskás, rocktörténet
Futaki Attila külföldön már nagyra becsült képregényrajzoló volt, de itthon még kevesen ismerték. Aztán a Budapest angyala, a Puskás, majd A kivarrt című képregény nálunk is sikert hozott neki. A Magyar rocktörténet pedig már az ő szakmai vezetésével indult útjára.
Nem önthetjük ki a fürdővízzel a katarzist, mert az a színház lényege
Győrbe került a Kaszás Attila- és a Junior Prima díj, a tavalyi évadban pedig minden idők legtöbb bemutatóját tartotta a Győri Nemzeti Színház. Bakos-Kiss Gábor, az intézmény Jászai Mari-díjas igazgatója szerint a legjobb alkotókkal felelősségteljesen kell jó színházat csinálni: a jelen művészetével a jövőnek.
Ahol a színháznak városa, a városnak színháza van
Magyar Színházi Társaság Jó kérdés beszélgetéssorozatán Miskolc színházi élete került fókuszba az aktuális évad és a jubileumok tükrében. A Miskolci Nemzeti Színház igazgatóját, Béres Attilát, a Csodamalom Bábszínházat vezető Temesvári Évát és Stuber Andrea színikritikust kérdezte Seres Gerda.
A modern klasszika-filológus a jövőnek dolgozik
A szegedi Sapiens Ubique Civis, azaz A művelt ember az egész világon otthon című konferencia fókuszában a klasszikus ókorban gyökerező műveltség áll, de témái nem csupán latinosoknak és ógörögösöknek érdekesek.
Kollár-Klemencz László: Leginkább a saját kétségbeesésem segít
Április 21-én valódi lelki feltöltődést jelentő közösségi programokkal várja az együtt ünneplőket a Poket 6. születésnap X PKÜ az Akvárium Klubban. Kollár-Klemencz László itt enged először betekintést az új, Vad című önálló zenés irodalmi estjébe, amely a készülő, azonos című regényének előfutára. Nagy Daniella kérdezte a Hajógyár oldalán.
A gyűjtemény (1900–2022) – 122 év művei a Ferenczy Múzeumban
A gyűjtemény (1900–2022) címmel nyílt meg a Ferenczy Múzeumi Centrum új állandó kiállítása. A nagyszabású vállalkozásról és az újragondolt Ferenczy Múzeumról Prosek Zoltán igazgatóval és Szebeni-Tóth Anett kommunikációs vezetővel beszélgettünk.
Petri György, a született szabályszegő
Az 57 évesen, 2000-ben elhunyt Petri Györgyre, a 20. század egyik legjelentősebb magyar lírikusára emlékezve szerveztek kiállítást és beszélgetést Gazdátlan tényrakások címmel a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Zeneszerzők adnak randevút a kortárs zene rajongóinak
Fesztiválhangulat, nem mindennapi találkozások, megismerés, rácsodálkozás, elmélyülés, felfedezések és újrafelfedezések sora: ezt ígéri A Hallgatás Napja 2023. november 5-én, vasárnap a BMC-ben.
Bánki Éva portugáliai útinaplója 3. – Mánuel-stílus, atlanti művészet
Igyekezzünk minél több hatást befogadni? Vagy inkább autonómiára törekedjünk? Magyarként sem könnyű e kérdésekre válaszolni. A teljes önfeladás és a totális bezárkózás egyformán szellemi öngyilkossághoz vezet, de néha érdemes a nagy kultúrközpontoktól kicsit eltávolodni, és külön utakat keresni.
Online trend, offline ellentrend
A digitális világ és a művészetfogyasztó generációk összekapcsolódását vizsgálta az Art is Business március 21-i Connections eseménye.
„A gondolat s igazság végtelen, előbb megvolt az, mint anyagvilágod” – közeleg a Madách 200 Gondolat Fesztivál
Gazdasági és társadalmi kérdések, pszichológia, filozófia, űrkutatás: csak néhány tématerület, amiről beszélni lehet a 200 éve született Madách Imre Az ember tragédiája című klasszikusa kapcsán. A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program ötnapos fesztivált tart a fontos alkotásról.