Keresés
A nap, amikor elöntötte Pestet a jeges árvíz
1838. március 13-án a pestiek még látványosságként figyelték, hogy a budaiak már csak csónakkal tudnak a vízparti utcákon közlekedni. Másnap pedig már mindenki az életét mentette. Az árvíz nyomai pedig még ma is látszanak a fővárosban. Várostörténeti sétán jártunk.
Cicák, víziók – macskák a magyar filmben
A közvélekedés szerint a magyar lovas nemzet, talán kutyásnak is mondható, macskásnak viszont alig-alig. Filmjeink cicái mégis sokat elárulnak rólunk. A népmesék macskája a hűtlenség, az önfejűség, a restség toposza, s a cica a fennmaradt adatok szerint ugyancsak kevéssé pozitív szerepekben osont be puha talpain a magyar film történetébe is.
A nemzet aranyaitól Varró Dánielig: ajánlónk a magyar kultúra napjára
Január 22. a magyar kultúra napja annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát. Az ünnepre számos kulturális intézmény készül programokkal. Közülük ajánlunk néhányat.
Pokróckoncert, sétálószínház és Munkácsy-sütemény a Múzeumok Éjszakáján
Országszerte 442 kulturális intézmény több mint 2200 programmal, köztük koncertekkel, tárlatvezetésekkel, interaktív eseményekkel várja a látogatókat június 24-én, a Múzeumok Éjszakáján. Ezekből szemezgettünk.
Chagall múzeuma volt az első, amelyet élő művésznek szenteltek
Benne Marc Chagall Bibliai üzenete, az Énekek éneke és még egy auditórium is, amelynek ólomüveg ablakait is a francia mester tervezte.
Halálra, jószágvesztésre és boncolásra ítélve – A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban jártunk
Pusztító pestisjárványok, érzéstelenítés nélküli foghúzások, altatás nélküli amputációk, gyermekágyi lázban elhunyt kismamák. Az évszázadokon átívelő orvostörténetben alámerülve igen hálásak leszünk a táskánkban megbúvó kézfertőtlenítőért és aszpirinért.
Miért őrülünk meg még ma is Csontvárytól?
A felújított Szépművészeti Múzeum grandiózus tereiben sétálva érezni, mennyire méltó helyre kerültek a pécsi Csontváry Múzeumból ezek a monumentális festmények. A festő elégedetten mosolyogna. De mit tud ő, amitől a képei láttán tátva marad a szánk?
Schiaparelli, Gaultier és akik humort férceltek a divatba
Zoób Kati divattörténeti sorozatában ezúttal a divathumor nagymestereit és a ma már megmosolyogtató egykori divattrendeket mutatja be.
A kutyák fogyóeszköznek számítottak
Dr. Sánta Ákos történésszel a kora újkor vadászati kultúrájáról, a fegyverként használt állatokról és a fegyverkészítés zsákutcáiról beszélgetünk.
A GlasSpring az üveg olimpiája
A magyar üvegművészet most már hagyományosnak tekinthető seregszemléjén 58 alkotó munkái láthatóak a Klebelsberg Kultúrkúriában.
Robert Capa, Munkácsy Mihály és biedermeier arcképek
A Szépművészeti Múzeum idén többek között az Amerikában híressé vált magyar származású fotóművészeket bemutató tárlattal, valamint egy Munkácsy-emlékkiállítással várja látogatóit, a Magyar Nemzeti Galéria pedig Anna Margit életmű-kiállítást és a biedermeier időszakát bemutató tárlatot rendez.
„Később máshol nem történtek velem többé nagy dolgok” – A kassai Márai Sándor-emlékkiállítás
Márai Sándor 18 évesen hagyta el Kassát. A város számára a szülőhely, a család és a gyermekkor mellett a polgári világot jelentette. A Mäsiarska utcai múzeum ezt a nem csupán a magánéletre szóló, de az írói életműben is meghatározó élményt bontja ki.
Félretett dobozokból elfeledett életművek kerülhetnek elő
A fényképezést az 1910-es évektől kezdődően kifejezetten ajánlják a nőknek mint megélhetést és egyéniségük „szabad, bátor, nyílt kifejeződését” is biztosító foglalkozást, de ez nem volt mindig így. E. Csorba Csilla művészettörténésszel a 20. század eleji magyar fotográfusnőkről beszélgettünk.
Szenvedély és romantika a magyar filmekben
Egy 1920-as magyar némafilm, Márkus László A szerelem mindent legyőz című alkotásának sommás címével a filmtörténet igen sok alkotásának történetét össze lehetne foglalni. Más filmekben viszont legyőzhetetlen akadályok tornyosulnak a nemes érzelmek elé – és ezeket is éppúgy szeretjük.
A színésznő, akinek tehetségénél csak a szíve volt nagyobb – Bajor Gizi tíz arca
130 éve, 1893. május 19-én született Bajor Gizi Kossuth-díjas színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja, a múlt század első felének egyik legnagyobb magyar színészegyénisége. Tíz képet mutatunk róla.
Vincellérektől a virilisekig
Kevés település első lakóját ismerjük név szerint, de Újpest közéjük tartozik.
Átadták a kulturális középdíjakat
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár állami elismeréseket adott át az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából a Pesti Vigadóban.
Harcos király és sárkányköntös: a sakk áthatja a divatot
Függetlenül attól, hogy a játékra hivatkoznak vagy egyszerűen geometriai hátteret biztosít egy ruha bemutatásához, a sakk megihleti a tervezőket.
Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adtak át a Pesti Vigadóban
Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár állami elismeréseket adott át az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából.
Remake vagy eredeti?
Egyszerű lenne állást foglalni és kijelenteni, hogy az eredeti alkotás mindig klasszisokkal jobb, mint a remake, de nem mondanánk igazat. Még akkor sem, ha ebben az esetben könnyedén meg tudjuk mondani, mi volt előbb – nem úgy, mint a tyúk és a tojás tekintetében. Remake vagy eredeti? sorozatunk keretében most a Hyppolit, a lakáj című film 1931-es és 1999-es változatát ajánljuk. Mindkettőt jó szívvel.