Egy lány elindul
Az első Ki mit tud? 1962 februárja és júniusa között zajlott. A tehetségkutató sikerét látva októberre meghirdették a második fordulót, amely 1963. július 7-én zárult. Majd elérkeztünk az 1965. április–júniusi harmadik vetélkedőhöz, amelyet a kategóriájában Kovács Kati nyert meg.
„Korábban indultam egy városi énekversenyen, ahonnan simán eltanácsoltak. Soha többé nem szerettem volna részt venni hasonló megmérettetésen. Édesanyám mégis benevezett a '65-ös Ki mit tud?-ra, nem is tudtam róla. Jazzes dalokat énekeltem, tetszett a zsűrinek. Igazi szakemberek voltak, mint Petrovics Emil, Pernye András” – emlékezik az énekesnő.
Az egri Kovács Katit természetesen helybéli zenekar kísérte, míg a szervezők le nem cserélték egy debreceni jazzegyüttesre. Ebben a csapatban zongorázott Koncz Tibor.
„A későbbi zeneszerzőm. A Miskolci Egyetemen végzett. Először dobos volt, majd zongorista. Rengeteg gyönyörű dalt írt nekem” – idézi fel az énekesnő, aki győzelme után nyomban kislemezre vehette Halmágyi Sándor Sóhaj című szerzeményét.
Halmágyi (nem a színművész) amúgy nem zeneszerzőként, hanem szövegíróként alkotott, olyan dalokat, mint például a Hol jár az eszem, a Skót dudás, az Azt súgta a szél, a Nekem jó így, ahogy van, az Utánam a vízözön vagy az Ördögtánc. A Sóhajt teljes egészében ő írta, a stúdióban pedig Koncz Tibor kísérte az újdonsült sztárt.
E ponton megtöröm az időrendet, s az ötven évvel ezelőtt megjelent Intarzia című lemezhez ugrok. Ennek minden dalát Koncz Tibor jegyzi zeneszerzőként, jeles szövegíró társai: Sztevanovity Dusán, Szenes Iván, S. Nagy István, Sülyi Péter és Huszár Erika. Az album legnagyobb slágerével, a Nálad lenni újra jó lenne című dallal megnyerték a castlebari nemzetközi énekversenyt (Írország). (A Magyar Rádiónak először nem kellett a szerzemény, csak a sikert követően rögzítették.)
Az idén negyvenöt esztendeje, 1980 májusában piacra dobott, Tíz címet viselő korong úgyszintén Koncz Tibor munkája. Miként a negyvenéves Szerelmes levél indigóval – leszámítva a külföldi feldolgozásokat.
Sokat azért nem éneklek Tibor dalai közül, mert túl mívesek. Sok közülük megjelent franciául, japánul. Egy szegedi rajongóm összeszámolta: ötszáznyolcvanhat dalt énekeltem eddig
– jegyzi meg a Kossuth-díjas énekesnő.
A ’85-ös lemezen Kovács Kati megmutathatta szövegírói énjét, tudniillik őt dicséri a Különben dühbe jövünk betétdalának, a Dune Buggy (Guido és Mauricio de Angelis), vagy Vangelis Tűzszekerek-filmzenéjének átdolgozása.
A Vangelis-szám sikerét tíz évre rá megismételte, amikor éppen harminc esztendeje dalszöveget írt az 1492 zenéjére.
„Mindkét dalt elküldtük a mesternek, aki jelezte a Szerzői Jogvédő Hivatalnak, hogy amennyiben új lemezem jelenik meg, szívesen ír rá ajánlást, méghozzá kézzel. A világon az első szöveges változat a miénk.”
Nem lett játékszer
Gyulai Gaál János a Ki mit tud?-on hallotta Kovács Katit. A zeneszerző komoly- és könnyűzenei műveket egyaránt komponált, hangszerelt, továbbá az ő nevéhez kötődik a Hajrá, Fradi, az Újpesti Dózsa, illetve a Honvéd SE indulója és a Hajrá, Vasas, azaz a kor meghatározó NB I-es focicsapatainak himnuszai.
Gyulai Gaál János elhívott, énekeljem el a Nem leszek a játékszered című dalát. Kifejezetten ragaszkodott a nyers hangomhoz.
Jól tette: Kovács Kati elvitte az 1966-os Táncdalfesztivál fődíját.
Az énekesnő ötvenöt éve, 1970-ben nagylemezhez jutott. Ez a Suttogva és kiabálva, amelyet Koncz Tibor mellett olyan szerzők jegyeznek, mint Schöck Ottó, Deák Tamás, Latzin Norbert, S. Nagy István, Hajnal István, Szenes Iván és Sztevanovity Dusán. A muzsikát a Metro, a Bergendy és a Stúdió 11 szolgáltatta.
„Nagyon tehetséges emberek, mindegyiküket nagyon szerettem” – teszi hozzá az énekesnő.
Maradjunk is a tehetségeknél. Huszonöt esztendeje újra kiadták az 1974-es Kovács Kati és a Locomotiv GT-t.
„Életem legjobb lemezét Kovács Katinak írtam” – nyilatkozta anno Presser Gábor.
„Koncz Tibor beszélt rá.
Én nem ismertem az LGT-t. Amikor felajánlottak egy nagylemezt, ő azt mondta: hallotta zongorázni Presser Gábort, nagyon jól játszik, biztosan nagyon jó zenéket ír.
És ez így is történt” – jelenti ki határozottan Kovács Kati.
A legenda szerint Laux József és Adamis Anna Bem rakparti lakásában próbáltak, ahol az énekesnő, tekintettel a szomszédokra, azt mondta a zenészeknek: „Szóljatok rám, ha hangosan énekelek!” Állítólag ebből született a Szólj rám, ha hangosan énekelek refrénje.
„Nem emlékszem pontosan, ki írta a refrént. Anna költő. Például mennyire szellemes az is, hogy »Ha egy rock and rollert kaphatnék«” – egészíti ki a sztorit Kovács Kati.
A siker nem maradt el, ezért 1975-ben (ötven éve) felvették a következő esztendőben kiadott Közel a Naphoz című lemezt, amely az LGT és Kovács Kati második közös albuma.
A két sorlemezből még 1976-ban összeállítottak egy válogatást, a Rock and rollert, amelyről azonban lehagyták Barta Tamás szerzeményeit, mivelhogy a zseniális gitáros az Egyesült Államokba távozott – ahogy akkoriban hivatalosan mondták: disszidált.
Habár tökéletesen szólt a zenekar és az énekesnő, mindössze egy alkalommal léptek fel együtt, 1979-ben a Magyar Rádió 6-os stúdiójában, Presser szerzői estjén (Rock and roller, Szólj rám, ha hangosan énekelek, Sorsom, Várlak, Tíz év az úton, Nekem biztos lesz egy fiam, Közel a Naphoz, Apák és anyák, Ismersz jól, Ha a dobos megengedné).
Öt évre rá a 8-as stúdióban alkotott nagyot Kovács Kati. Szabó Gáborral, a világhírű jazzgitárossal adták elő Somló Tamás és Adamis Anna (Eddie Harris Listen Here című kompozíciójára hasonlító) dalát, Az eső és ént, Pege Aladár, Másik János, Kőszegi Imre és Dely István zenekari kíséretével.
Nekem nem merték elárulni, kivel kell dolgoznom, nehogy lámpalázam legyen.
Annyit mondtak csak, hogy lesz egy tévéfelvétel a 8-as stúdióban, és énekeljem el Az eső és ént. Szabó Gábornál kedvesebb, szeretetreméltóbb emberrel nem nagyon találkoztam” – mondja az előadóművész.
Európai sztár
Ötven éve, hogy Kovács Kati elnyerte a Music Week Star of the Year elismerést, azaz 1975-ben őt ítélték a legjobb európai énekesnőnek. Nem véletlenül: mint már említettem, a megelőző évben ő kapta az írországi Castlebarban rendezett Countrydalok Fesztiválja fődíját.
„Németországban találkoztam a Led Zeppelin tagjaival, akik egy kis türelmet kértek tőlünk a stúdióban, hogy befejezzék a felvételüket. Montreux-ben pedig a Who muzsikusai beálltak mögém léggitározni.”
Mountreux-ben német és osztrák lemeztársaságok képviseletében énekelt, amikor a kamerapróbán mögé lopakodott a The Who legénysége. A hamburgi hangstúdióban pedig a német James Last számára írt dalait vette fel.
Szintén 1975-ben rögzítették második német nyelvű albumát, a Katit. Negyvenöt esztendeje Berlinben és Drezdában önálló koncertet adott, s állandó fellépője volt Lengyelországban a Sopoti Nemzetközi Dalfesztiválnak.
Szörényi–Adamis–Kovács
Az Életem lemezét (1978) negyedszázada újra kiadták. Az LGT-vel közös albumokat a hazai „popcézár”, Erdős Péter ötölte ki, viszont arról hallani sem akart, hogy Szörényi Leventével dolgozzon Kovács Kati.
Többen megkerestek, hogy ne énekeljem el a lemezt. A lemezgyár illetékese pedig kijelentette: ha feléneklem, ő garantálja, hogy nem fogják terjeszteni.
Beszéltem Leventével, aki azt mondta, nagyon szeretne velem dolgozni. Anna szintén. Így is lett. Én énekes vagyok, aki minden jó zeneszerzőnek szívesen énekli a dalait.”
A tervek szerint Bródy János írta volna a szövegeket, azonban kihátrált a munkából, mert ekkortájt mondott igent az Omega felkérésére. Így került a helyére Adamis Anna.
A jel rajtam című szerzemény Hidd el, ez ő címmel Levente Utazás című, első szólólemezén szerepelt volna, de a lemezgyár letiltotta. Kovács Kati albumán rockos hangszerelésben, Adamis szövegével hallható.
A Szörényi Leventével közös munka ezután elkísérte Kovács Katit. Igaz, az István, a királyban nem ő énekelhette elsőként Saroltot, miként a zeneszerző tervezte, azonban az 1992-es változat a sevillai világkiállításon vele került színre.
„Még Lady Diana is megállt a kerítésnél, és hallgatta” – büszkélkedik az énekesnő.
A következő esztendőben az Attila – Isten kardja ősbemutatóján ő alakította Rékát, a bíbor alkony úrnőjét.
Kovács Kati és a V’Moto-Rock
Harmincöt éve, 1990-ben adták ki az első CD-jét, a Szólj rám, ha hangosan énekelek című válogatáslemezt. Erre a Koncz-, Presser- és Szörényi-szerzemények mellé kerültek Lerch István- és Demjén Ferenc-számok is. Kovács Kati és a V’Moto-Rock 1979-ben, a Szívemben zengő dal című koronggal kezdte a közös munkát, majd jött az ’83-as Érj utol, s az Álmodik az állatkert című gyereklemezzel ért véget az együttműködés, éppen négy évtizede.
Az első lemezfelvételre Rózsi nem készült el a szövegekkel, így a törökbálinti feléneklés előtti éjszaka nekiálltam én.
A stúdióban aztán Rózsi megkérdezte, megnézheti-e. Persze odaadtam neki. Átolvasta. »Katika, ezek nagyon jók – mondta, majd hozzátette: – Átírhatom?« Természetesen megengedtem, és sokkal jobbak lettek. De az ötleteim már bennük voltak” – meséli az énekesnő.
Az elmúlt huszonöt év
Az ezredfordulón Kovács Kati a Kincses sziget című korongon dalfeldolgozásokat énekelt, nem csak magától, hiszen ott van Kern András Szerelmünk tárgytalan, a Metro Kócos kis ördögök, az Omega Azt mondta az anyukám, az Illés Az utcán és Demjén Ferenc Hogyan tudnék élni nélküled? című klasszikusa.
Húsz éve három telt házas koncertet adott a Müpában, ahová többször is visszatért. Például Balázs János zongoraművésszel a Mesés idők című produkcióban.
2015-ben Eger városa az énekesnő pályafutása ötvenedik évfordulójának tiszteletére megrendezte az első Kovács Kati Egri Dalversenyt. A győztes a pétervásárai diákok csapata lett.
„Kaptam egy gyönyörű szép kardot a polgármesteri hivataltól, amit felajánlottam a győzteseknek. Most Pétervásárán az iskola falán megnézhető. Azt sajnálom, hogy a díjaim be vannak zárva egy szobába, és nem láthatják mások – mondja az énekesnő. –
Egyszer a Kossuth-díjamat elvittem egy koncertre, hogy megfoghassák, megnézhessék. Na, el is tűnt. De szerencsésen visszaszerezték az illetőtől, aki szívesen megőrizte volna helyettem.
Noha pályája elején Kovács Kati az éneklés mellett voksolt, komoly filmszínészi karrier állt előtte. A Fejlövésért (1967) a Magyar Játékfilmszemlén 1968-ban elnyerte a legjobb női alakítás díját. De szerepelt még például az Eltávozott napban (1968), A hamis Izabellában (1968) és a Fényes szelekben (1969) is. A színészetet nem adta fel teljesen, erről árulkodik az is, hogy két évtizeddel ezelőtt láthattuk Miklós Tibor szövegíró teátruma, a Piccolo Színház Ilyenek voltunk című előadásában.
„Hívtak filmezni, mondtam, hogy én nem értek hozzá. Megemelem a kalapom a színészek előtt, mert nagyon nehéz átlényegülni, és szót fogadni a rendezőnek. Nekem jó dolgom van, mert önálló lehetek. Az is vagyok.”
Fotó: Csákvári Zsigmond / Kultúra.hu
