(MTI) - A tudós a magyarországi szervtranszplantáció immunológiai feltételeinek megteremtéséért, a visszatérő vetélések megszüntetése érdekében kidolgozott hatékony immunoterápiás eljárás bevezetéséért részesült Széchenyi-díjban.
"A csontvelő- és a veseátültetéshez a szövettipizálás módszerét, az élődonoros vese-transzplantációhoz és a visszatérő vetélés megelőzésére új immunterápiás eljárást dolgoztunk ki" - mondta a kitüntetés kapcsán az MTI-nek Petrányi Győző.
Magyarázatként hozzátette, hogy a szövettipizálás alapvetően fontos a csontvelő- és a veseátültetésnél. Annál jobban megmarad ugyanis egy idegen szerv, minél több hasonlóságot mutat a fogadószervezet szövettípusával. "E nélkül nem indulhatott volna el az országos transzplantációs program, ahogy a nemzetközi együttműködés, s a donorok cseréje sem" - emelte ki.
Ami az élődonoros veseátültetést illeti, a természetes immunológiai reakcióként jelentkező kilökődést úgy igyekeznek mérsékelni, hogy a donor vérsejtjeivel kezelik a beteget. "Ilyen esetben előre kezeljük az élő donor vérsejtjeivel. Beoltjuk a beteget, s vizsgáljuk, hogy mikor szokja meg szervezete ezt az idegenséget. Ilyenformán a beültetés után kevesebb immunszupresszív kezelés mellett is jól működik a vese. Ez ma még egy kísérletes eljárás, de a jövő ebben az irányban mutat" - fejtette ki a tudós.
Petrányi Győző a visszatérő vetélések kapcsán elmondta, hogy bár az anyai szervezet számára a magzat idegen, hiszen felerészt az apai géneket örökölte, a természet gondoskodott arról, hogy ne lökődjön ki. A terhesség 9 hónapja alatt az anyai szervezetnél "immunológiai vakság" lép fel a magzat "idegenségével" szemben. A sorozatos vetélőknél viszont ez nem történik meg, s a terhesség az első harmadban megszakad, a magzat kilökődik, ahogy egy idegen szerv.
Az immunterápiás eljárás során még a terhesség létrejötte előtt a férj vérsejtjeivel kezelik a feleséget, ami a hiányzó immunológiai védettséget hozza létre. "Ez olyan, mint egy védőoltás, általában kéthónapos kezelés után zöld utat adunk a házaspároknak. A terápia nagyon eredményes, az esetek többségében, amikor semmivel sem lehetett a terhességet megőrizni, végül megszületik a várva várt kisbaba" - hangsúlyozta.
Petrányi Győző adatai szerint Magyarországon évente több száz immunológiai hátterű vetélés történik. Az immunterápiás eljárással az esetek 70-80 százalékában sikerül kihordani a terhességet. "Annyi esetünk van, hogy az Egészségügyi Tudományos Tanács, a szakmai kollégiumok, a minisztérium tudományos bizonyítékokon alapuló eljárásnak minősítette" - emelte ki Petrányi Győző, aki jelenleg e sorozatos vetélések mechanizmusát kutatja, azt, hogy milyen sejtek, fehérjék, ellenanyagok játszanak ebben szerepet. Vizsgálja továbbá, hogy milyen kiegészítő biológiai terápiával lehet még hatékonyabbá tenni a kezelést.
Petrányi Győző 1933. április 23-án született Szegeden.
A Szegedi és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem elvégzése után a Borsod Megyei Kórházban, majd a SOTE I. számú Sebészeti Klinikáján dolgozott, 1961-től az MTA Orvosradiológiai Kutatócsoport tudományos munkatársa, 1970-től az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet transzplantációs immunológiai osztályvezetője, majd a főigazgató általános helyettese. 1990-2001 között főigazgató volt. 1991-98 között a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem immunológiai tanszékvezető egyetemi tanára, 1993-tól tudományos rektorhelyettese volt, jelenleg professor emeritus. A Semmelweis Egyetem Kutatáskoordinációs és Nyilvántartó Központjának igazgatója. A Magyar Immunológiai Társaság volt elnöke, a Magyar Vesebetegekért Alapítvány kuratóriumának elnöke. 1990-től az MTA levelező, 1998 óta rendes tagja. 1983-ban Állami Díjat kapott.
"A csontvelő- és a veseátültetéshez a szövettipizálás módszerét, az élődonoros vese-transzplantációhoz és a visszatérő vetélés megelőzésére új immunterápiás eljárást dolgoztunk ki" - mondta a kitüntetés kapcsán az MTI-nek Petrányi Győző.
Magyarázatként hozzátette, hogy a szövettipizálás alapvetően fontos a csontvelő- és a veseátültetésnél. Annál jobban megmarad ugyanis egy idegen szerv, minél több hasonlóságot mutat a fogadószervezet szövettípusával. "E nélkül nem indulhatott volna el az országos transzplantációs program, ahogy a nemzetközi együttműködés, s a donorok cseréje sem" - emelte ki.
Ami az élődonoros veseátültetést illeti, a természetes immunológiai reakcióként jelentkező kilökődést úgy igyekeznek mérsékelni, hogy a donor vérsejtjeivel kezelik a beteget. "Ilyen esetben előre kezeljük az élő donor vérsejtjeivel. Beoltjuk a beteget, s vizsgáljuk, hogy mikor szokja meg szervezete ezt az idegenséget. Ilyenformán a beültetés után kevesebb immunszupresszív kezelés mellett is jól működik a vese. Ez ma még egy kísérletes eljárás, de a jövő ebben az irányban mutat" - fejtette ki a tudós.
Petrányi Győző a visszatérő vetélések kapcsán elmondta, hogy bár az anyai szervezet számára a magzat idegen, hiszen felerészt az apai géneket örökölte, a természet gondoskodott arról, hogy ne lökődjön ki. A terhesség 9 hónapja alatt az anyai szervezetnél "immunológiai vakság" lép fel a magzat "idegenségével" szemben. A sorozatos vetélőknél viszont ez nem történik meg, s a terhesség az első harmadban megszakad, a magzat kilökődik, ahogy egy idegen szerv.
Az immunterápiás eljárás során még a terhesség létrejötte előtt a férj vérsejtjeivel kezelik a feleséget, ami a hiányzó immunológiai védettséget hozza létre. "Ez olyan, mint egy védőoltás, általában kéthónapos kezelés után zöld utat adunk a házaspároknak. A terápia nagyon eredményes, az esetek többségében, amikor semmivel sem lehetett a terhességet megőrizni, végül megszületik a várva várt kisbaba" - hangsúlyozta.
Petrányi Győző adatai szerint Magyarországon évente több száz immunológiai hátterű vetélés történik. Az immunterápiás eljárással az esetek 70-80 százalékában sikerül kihordani a terhességet. "Annyi esetünk van, hogy az Egészségügyi Tudományos Tanács, a szakmai kollégiumok, a minisztérium tudományos bizonyítékokon alapuló eljárásnak minősítette" - emelte ki Petrányi Győző, aki jelenleg e sorozatos vetélések mechanizmusát kutatja, azt, hogy milyen sejtek, fehérjék, ellenanyagok játszanak ebben szerepet. Vizsgálja továbbá, hogy milyen kiegészítő biológiai terápiával lehet még hatékonyabbá tenni a kezelést.
Petrányi Győző 1933. április 23-án született Szegeden.
A Szegedi és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem elvégzése után a Borsod Megyei Kórházban, majd a SOTE I. számú Sebészeti Klinikáján dolgozott, 1961-től az MTA Orvosradiológiai Kutatócsoport tudományos munkatársa, 1970-től az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet transzplantációs immunológiai osztályvezetője, majd a főigazgató általános helyettese. 1990-2001 között főigazgató volt. 1991-98 között a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem immunológiai tanszékvezető egyetemi tanára, 1993-tól tudományos rektorhelyettese volt, jelenleg professor emeritus. A Semmelweis Egyetem Kutatáskoordinációs és Nyilvántartó Központjának igazgatója. A Magyar Immunológiai Társaság volt elnöke, a Magyar Vesebetegekért Alapítvány kuratóriumának elnöke. 1990-től az MTA levelező, 1998 óta rendes tagja. 1983-ban Állami Díjat kapott.
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
