Szent Orbán

Orbán, népiesen Urbán (†230), családnevekben: Orbók, Orbó, Orba, Orkó, Oros. Középkori hagyomány szerint pápaként ő rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját (patena) aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért kehellyel, később szőlőfürttel a kezében szokták ábrázolni. Részben ezért választották a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusuknak. Így Tolna egyesült asztalos és kádárcéhének zászlaján (1822) Orbán látható.
[…]
Az Orbán napja körül elhűvösödő időjárás az éppen virágzó szőlőnek ártalmára szokott lenni: segítsen tehát hívein. Szegedi öreg parasztok ezért szokták tréfás-bosszúsan mondogatni, hogy azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba. Egy Szőregen följegyzett hagyomány szerint, amikor a kalendáriumot csinálták és a szenteket belerakták, Orbán a kocsmában mulatott. Későn ment haza. Kérdezte, hogy az ő neve hova került? Amikor megtudta, hol van, azt mondotta, hogy miért nem tették a tél közepére, akkor bele tudta volna fagyasztani a borjút a tehénbe, az asszonyba pedig a gyereket.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)

Afrika nap

1963-ban Addis Abbebában alakuló csúcsértekezletén az Afrikai Egységszervezet eldöntötte, hogy ezen a napon Afrikát ünneplik; hogy május 25-e AFRIKA NAP. A szervezet célja az afrikai népek egységének és szolidaritásának elősegítése, a gazdasági, politikai és más területeken folytatott együttműködések fejlesztése. Az alapelv: az egyenjogúság, a tömbönkívüliség és a be nem avatkozás.

Szolidaritás hete a saját kormányzással nem rendelkező területen élőkkel

Az ENSZ tudatosan fellép a kolonializmus ellen. Régóta nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a saját kormányzással nem rendelkező területeken élőket támogassa és tájékoztassa. Az elmúlt évtizedekben sok saját kormányzással nem rendelkező terület kapott önálló kormányzási státust, illetve nyerte el függetlenségét.
1999 óta rendezik meg a „SZOLIDARITÁS HETE A SAJÁT KORMÁNYZÁSSAL NEM RENDELKEZŐ TERÜLETEKEN ÉLŐKKEL” rendezvénysorozatot, melynek kezdete május 25-éhez, az Afrika naphoz kötődik, hiszen ezt a földrészt érinti leginkább ez a probléma.

Freund Mihály születésnapja – 1889

FREUND MIHÁLY, (Budapest, 1889. május 25. – Budapest, 1984. június 12.): vegyészmérnök, egyetemi tanár, a cseppfolyósított földgáz-szállítás elméleti lehetőségének kidolgozója. 1911-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet a budapesti műegyetemen, 1911–12-ben Karlsruhéban folytatott ösztöndíjasként tanulmányokat Engler professzornál. 1914-24-ig a Magyar Petróleumipari Rt.-nél dolgozott laboratóriumi vegyészként, később üzemvezető főmérnökként. 1924–46-ig önálló szakértő-tanácsadó mérnök volt a kőolaj- és szénfeldolgozó iparban, emellett a műegyetemen külső munkatársként előadásokat tartott. 1948-ban létrehozta a Magyar Ásványolaj- és Földgáz Kísérleti Intézetet. 1969-ig volt az intézet igazgatója, haláláig részt vállalt annak tevékenységében. Tagja volt az MTA Műszaki Kémiai Bizottságának és Szerves Kémiai Bizottságának, valamint több külföldi tudományos egyesületnek. A Magyar Kémikusok Egyesületének örökös elnöke volt.
1934-ben világviszonylatban is elsőként vetette fel a cseppfolyósított földgáz szállításának lehetőségét. Magyarországon elsőként foglalkozott a motor kenőolajok fékpadi és üzemközbeni vizsgálatával, valamint adalékolásával. Későbbi kutatásainak középpontjában a metán parciális oxidációja, az oxo-szintézis hazai megvalósítása, a benzinpirolízis nyersanyagainak s melléktermékeinek vizsgálata állott.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Sz. Koroknay Éva születésnapja – 1925

A művészi könyvkötések művészettörténész kutatója, SZ. KOROKNAY ÉVA (Budapest, 1925. május 25. – Budapest, 1987. szeptember 27.) művészettörténetet, archeológiát és keresztény régészetet tanult a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1950-től nyugdíjba vonulásáig az Iparművészeti Múzeumban dolgozott. Kutatási területe a könyvkötőipar és a művészi könyvkötések története volt. Először a Ráday Könyvtárban, majd az ELTE Egyetemi Könyvtárában végzett vizsgálatokat; a könyvtártudományi tanszéken pedig a könyvkötés-művészet tanára volt. Számos könyvkötészeti kiállítást rendezett az ország különböző múzeumaiban; ezekhez katalógusokat írt. Tanulmányai jelentek meg a Corvinák kötéséről, a magyar reneszánsz kolostori és polgári könyvkötő műhelyekről és azok keleti kapcsolatairól.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000, Magyar Életrajzi Lexikon)

Dienes Valéria születésnapja – 1879

Az egyik első egyetemi diplomás magyar nő, a sokoldalú tehetség, DIENES VALÉRIA (Szekszárd, 1879. május 25. – Budapest, 1978. június 8.) iskoláit abban a korban végezte, amikor a tanulás lehetőségei fokozatosan nyíltak meg a nők számára. Az Erzsébet Nőiskola elvégzése, majd az érettségi letétele után a budapesti tudományegyetemen matematikát és filozófiát tanult. Intenzíven foglalkozott a zenével és más művészetekkel is. Valóságelméleteket tárgyaló filozófiai disszertációját egy matematika-filozófia-esztétika tárgyakból álló szigorlaton védte meg 1905-ben. Férjével, a matematikus Dienes Pállal együtt tanultak a párizsi Sorbonne-on, ahol Dienes Valéria függvénytannal és a Taylor-sorokkal foglalkozott. 1907-ben került kapcsolatba a nőmozgalommal. Alapelve az volt, hogy a nőket éppen azért kell az élet minden terén szerephez engedni, mert mások, mint a férfiak, egy sajátos női nézőpontot képviselnek a világban, „ha kimarad a női vélemény a világból, akkor hiányzik belőle valami”. Legfontosabbnak a család fenntartását, egybentartását tartotta, de úgy, hogy a nők a családon kívül is szerephez jussanak.
Aktív tagja volt a Galilei-körnek, előadásokat tartott, publikált a Huszadik Században, a Nyugatban, az Athenaeumban. Életművének jelentős részét teszik ki fordításai: Bergson, Descartes, Berkeley, Teilhard de Chardin műveit ültette át magyarra; a filozófiai nyelv fejlesztéséért Baumgarten-díjat kapott.
Párizsban ismerkedett meg Raymond és Isadora Duncan táncművészetével; ennek alapján egy önálló mozdulatművészeti rendszert alakított ki, amelynek alapja a Bergson-féle mozdulatpszichológia volt, és amelyet görög eredetű szóval orkesztikának nevezett és tanfolyamokon oktatott.
Evologika néven ismertté vált filozófiai rendszerének megalkotására nagy hatással volt Prohászka Ottokárhoz fűződő barátsága, életének fordulópontját jelentő Isten-élményének kialakulása.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)

A törölköző napja

A törölköző napját 2001 óta május 25-én rendezik világszerte. Az emléknap tisztelgés Douglas Adams (1952–2001) angol szerző emléke előtt. A Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvben olvasható az ajánlás, amely szerint a világűrbe utazók mindenképp vigyenek magukkal törölközőt, amely sokoldalú felhasználhatósága miatt a leghasznosabb dolog. Magyarországon 2009-ben rendezték meg először a törölközőnapot Budapesten.