A számelmélet és a halmazelmélet egyik legjelesebb kutatója, ERDŐS PÁL (Budapest, 1913. március 26. – Varsó, 1996. szeptember 20.) már kisgyermekkorában kitűnt rendkívüli matematikai tehetségével: négy évesen négyjegyű számokat tudott összeszorozni és magától rájött a negatív számok létezésére. Szülei mindketten matematikusok voltak és először ők tanították, csak vizsgázni ment az iskolákba. Magától értetődően választotta a matematikusi pályát. Még 18 éves sem volt, amikor megoldott egy gráfelméleti problémát, ezt Kőnig Dénes bevette akkoriban megjelenő könyvébe. Erdős Pál Fejér Lipótnál doktorált, disszertációjának témáját a számelmélet köréből választotta: a prímszámok számtani sorokban való eloszlását.
Erdős Pál a politikai helyzet egyre fenyegetőbbé válása miatt 1934-ben Manchesterbe ment, ahol négy évet töltött. Onnan az Egyesült Államokba költözött és csak 1948-ban látogatott először haza. Egyre több időt tölt itthon, és 1962-től már az Akadémia Matematikai Kutatóintézetének munkatársa.
Erdős Pál élet- és munkastílusa az átlagember számára nagyon szokatlan volt. 1938-tól kezdve sehol sem volt állandó lakhelye; mindenféle magántulajdont felesleges, zavaró kötöttségnek tartott. Mindez azonban nem a világtól és különösen nem az emberektől való elidegenedést jelentette. Publikációit, szakcikkeit 500 körüli társszerzővel készítette. Rendszeresen tett közzé pénzdíjas feladatokat – egyszerűbbeket, amelyeket diákoknak szánt és komoly kutatást igénylőket. A díjakat természetesen saját pénzéből fizette. Számos tanítványa volt szerte a világon; egyetemek százain tartott előadásokat, nyolc akadémiának volt tagja, 15 egyetem avatta díszdoktorrá. Kutatási területe igen széles volt: foglalkozott számelmélettel, geometriával, interpoláció elmélettel, polinomokkal, kombinatorikával, gráfelmélettel, valószínűség számítással. Nem volt szakbarbár: érdekelte az irodalom, a biológia, és különösen a történelem és a politika. Szenvedélyes levelező volt: levelek ezreiben osztotta meg gondolatait kollégáival, barátaival, tanítványaival. A levélváltásokból gyakran közös tudományos eredmények születtek, de szó esett ezekben a matematikán kívül a világ és a baráti kör dolgairól is.
Erdős Pál kivételes, magával ragadó egyéniség volt; tudósként és emberként is sokak szeretetét, szimpátiáját, csodálatát nyerte el. Igazi modern kori humanistaként tartják számon közvetlen és közvetett ismerősei. Sok-sok utazásainak egyikén, Varsóban érte a halál.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Március 26-án történt
„Sakkozó törökével” bolonddá tette a fél világot – 1804-ben ezen a napon hunyt el Kempelen Farkas tudós és feltaláló, az egyik utolsó polihisztor. Nemcsak sakkautomatája, de beszélőgépe miatt is emlékezünk rá, melynek élethű és működő mása a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen látható.
Kempelen Farkas sakkozógépe. Fotó: Wikipedia
Március 26-án történt
1636 Hollandiában megalapították az Utrechti Egyetemet.
1762 Mária Terézia királynő pátense meghonosította Magyarországon a genovai lottót.
1849 Armand Peugeot, a nevét viselő autógyár alapítója
1860 Madách Imre befejezte élete fő művét, Az ember tragédiája című drámai költeményt.
1874 Robert Frost amerikai költő
1876 Budapesten átadták az Egyetemi Könyvtár épületét.
1921 IV. Károly, az utolsó Habsburg-házi magyar király Magyarországra érkezett, hogy (sikertelenül) megkísérelje trónjának visszaszerzését, ez volt az első királypuccs.
1950 Felavatták a Mátravidéki Erőművet.
1975 Életbe lépett a biológiai fegyverek betiltásáról szóló egyezmény.
1979 Washingtonban aláírták az 1978. szeptemberi Camp David-i megállapodás alapján létrejött izraeli–egyiptomi különbékét.
1995 Életbe lépett a schengeni egyezmény. A határok nélküli belső közlekedést biztosító övezethez Magyarország 2007-ben csatlakozott.
2000 Vlagyimir Putyin nyerte meg az oroszországi elnökválasztást.
2009 A bajkonuri űrrepülőtérről felbocsátották az orosz Szojuz TMA–14-es űrhajót, fedélzetén a magyar származású amerikai Charles Simonyival, aki második alkalommal indult „űrturistaként” a kozmoszba.
2012 James Cameron kanadai filmrendező a világon elsőként ereszkedett le a Mariana-árok aljára.
2015 Nagy-Britanniában életbe lépett az a törvény, amely több évszázad után megszüntette a nemi és a vallási diszkriminációt a trónutódlási gyakorlatban.
Március 26-án született
1849 Armand Peugeot francia nagyiparos, a Peugeot autógyár megalapítója
1868 Tolnai Simon lap- és könyvkiadó, a Tolnai Világlapja című illusztrált magazin elindítója
1874 Robert Lee Frost Pulitzer-díjas amerikai költő
1878 Layer Károly művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum igazgatója 1934-től 1937-ig
1881 Guccio Gucci olasz üzletember, divattervező, divatház-alapító
1911 Tennessee Williams amerikai drámaíró
1913 Erdős Pál Kossuth-díjas matematikus, akadémikus, a múlt század egyik legkiemelkedőbb matematikusa
1918 Basilides Zoltán színész
1919 Zsoldos Imre trombitaművész, zenekarvezető
1925 Pierre Boulez Grammy- és Wolf-díjas francia karmester, zeneszerző
1926 Kallós Zoltán Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas néprajzkutató, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze
1928 Zolnay Pál Balázs Béla-díjas filmrendező
1928 Varga Katalin József Attila-díjas író, népszerű gyermek- és ifjúsági könyvek szerzője (Gőgös Gúnár Gedeon, Mosó Masa mosodája)
1934 Alan Arkin Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színész, rendező, zenész és énekes
1934 Harkányi Endre Kossuth-díjas színész
1941 Lella Lombardi olasz autóversenyző, az egyetlen nő a Forma-1-ben, aki pontot szerzett
1944 Diana Ross Golden Globe-díjas és kétszeres Grammy életműdíjas amerikai énekesnő, színésznő
1948 Steven Tyler Grammy-díjas amerikai rockzenész, az Aerosmith együttes énekese
1959 Kassai István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész
1966 Kollár-Klemencz László tájrendező-kertépítő mérnök, filmrendező, forgatókönyvíró, zenész
1969 Nemere Réka Munkácsy Mihály-díjas festőművész
1985 Keira Knightley angol színésznő
Március 26-án halt meg
1713 Esterházy Pál gróf, Magyarország nádora
1804 Kempelen Farkas polihisztor, a híres sakkautomata készítője
1827 Ludwig van Beethoven német zeneszerző, a zenetörténet egyik legnagyobb óriása
1848 Steen Steensen Blicher dán író
1918 Cezar Antonovics Kjui orosz zeneszerző, az Ötök tagja
1923 Sarah Bernhardt francia színésznő
1959 Raymond Chandler amerikai író
1973 Sir Noël Coward angol drámaíró, színész, rendező
1998 Császár István József Attila-díjas író
2006 Béres József Széchenyi-díjas tudományos kutató, a világhírű Béres-csepp feltalálója
2015 Dömölky János Balázs Béla-díjas rendező, érdemes és kiváló művész
2015 Tomas Tranströmer Nobel-díjas svéd költő
2021 Moldován Domokos Nádasdy Kálmán-díjas és Artisjus-díjas etnográfus, filmrendező
