Jeles napok
Nemzetközi nőnap
1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt a béregyenlőségért és munkaidő csökkentésért. Erre emlékezve 1910 augusztusában Koppenhágában Clara Zetkin javaslatára elhatározták, hogy NEMZETKÖZI NŐNAPot tartanak. Magyarországon 1914-ben ünnepelték először.
A Budapesti Mérnöki Kamara megalakulása – 1924
A Budapesti Mérnöki Kamara 75 éve, 1924. március 8-a és 12-e között tartotta alakuló közgyűlését a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet budapesti székházában. Létrehozásának alapjául az 1923. évi XVII. törvénycikk szolgált, amely többek között kimondta, hogy „mérnöki címet csak az viselhet, aki a műegyetemen, a bányászati és erdészeti főiskolán vagy külföldön oklevelet szerzett”. A kamara első elnökének Zielinski Szilárd műegyetemi tanárt választották meg, aki néhány hét múlva elhunyt, ezért a kamarai munka elindítása Hermann Miksára várt.
A kamara fő célja a mérnöki testület tagjainak szervezett jogvédelme, szociális támogatása és munkahelyek, illetve munkalehetőségek teremtése volt. Állami felügyelet alá tartozó intézményekben mérnöki állást csak kamarai tagsággal lehetett betölteni. A mérnöki cím védelme csak részlegesen valósult meg, mert tízéves szakmai gyakorlat után kérni lehetett az úgynevezett kamaramérnöki címet. Hermann Miksa helyébe Kossalka János műegyetemi tanárt választották. Kossalka 1944 szeptemberében a háború áldozatává vált, a kamara működését pedig az iparügyi miniszter 1945. április 24-én kiadott rendeletével megszüntették
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar Tudomány- és Technikatörténeti Műhely;)
Pécsi Eszter születésnapja – 1898
Az első magyar mérnöknő, PÉCSI ESZTER (Kecskemét, 1897. március 8. – New York, 1975. május 4.) a Berlin-Charlottenburg-i egyetemen kezdte, majd amikor a budapesti Műegyetem is megnyílt a nők előtt, itt fejezte be tanulmányait. Ő volt az első mérnöknő Magyarországon: építész oklevelét 1920. március 8-án kapta meg. A Guth és Gergely irodában kezdett dolgozni, majd hamarosan saját irodát nyitott. 1922-ben kötött házasságot Fischer Józseffel, aki a modern magyar építészet egyik meghatározó személyisége volt. Pécsi Eszter szakmáján belül statikus tervezőként tevékenykedett; ilyen minőségben férjével is több közös munkát készített. Részt vett a CIAM (Congres Internationaux d’Architecture Moderne) magyar csoportjának tevékenységében. Számos kitűnő építész tervező kollégájával működött együtt. Ő készítette a margitszigeti fedett uszoda szerkezeti terveit (építész: Hajós Alfréd), a Fiumei úti baleseti kórházét, amely Budapest első vasszerkezetű magasháza volt és a Kútvölgyi úti kórházét sok modern magánvilla mellett.
1949-től a KGMTI (Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Intézete) munkatársa, majd statikus főmérnöke lett. 1956-ban a forradalmi bizottság elnökévé választották, ezért 1957-ben elbocsátották. Elhagyta az országot és Bécsben kezdett dolgozni. Ott ő tervezte az első belvárosi többemeletes parkolóházat a Neue Markt-on. 1958-tól New Yorkban élt; itt is sikeres tervezőnek számított, bár 59 évesen kellett új körülmények és feltételek mellett, idegen nyelvi közegben új életet kezdenie. Breuer Marcellel dolgozott a New York-i egyetem több épületén, ő volt a statikus tervezője az első vasbetonvázas felhőkarcolónak, a Hotel America-nak. Különleges alapozási módszert fejlesztett ki a Hudson folyó partján épülő toronyházakhoz. Háromszor is megkapta „Az év legjobb statikai terve” díjat New York városától.
Sikeres, tevékeny életének agyvérzés vetett véget hazájától távol, 77 éves korában.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Kiss Csongor: Magyar tudomány- és technikatörténeti műhely; Krónika [Élet és tudomány 2000. 18. szám])
Berde Áron születésnapja – 1819
BERDE ÁRON (Laborfalva, 1819. március 8. – Kolozsvár, 1892. január 25.): jogász, egyetemi tanár, az első jelentős magyar nyelvű meteorológiai és klimatológiai szakkönyv írója. Főiskolai tanulmányainak elvégzése után 1842-től 1844-ig Nyugat-Európában járt tanulmányúton. 1844-től 1863-ig a kolozsvári unitárius kollégiumban tanította a természettudományokat, 1863-tól a kolozsvári akadémián a nemzetgazdaságtan és a politika tanára, majd az 1872-ben alapított kolozsvári egyetemen a nemzetgazdaság és pénzügytan tanára, 1872-73-ban az egyetem rektora volt. 1890-ben nyugalomba vonult. 1846-tól 1859-ig a Természetbarát, ill. az Ipar és Természetbarát, a Hetilap, a Kolozsvári Közlöny szerkesztője volt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Mihályi Zoltán Károly születésnapja – 1896
MIHÁLYI ZOLTÁN KÁROLY, Mayer (Tamási, 1896. március 8. – Budapest, 1970. szeptember 25.): erdőmérnök, szakíró, az Országos Erdészeti Szakkönyvtár jelenlegi könyvállományának egyik megalapozója, oltalmazója. 1913-ban a budapesti műegyetemre, majd 1914-ben a selmecbányai Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolára iratkozott. Oklevelét 1921-ben a soproni akadémián szerezte meg. 1923-tól a somogyszobi erdőgazdaság vezetője volt. 1927-ben az erdőmérnöki főiskola erdőműveléstani tanszékén tanársegédként dolgozott. Közben a Magyar Ornithologusok Szövetségének és a Hubertusz Vadászati Védőegyesületnek titkára volt. Elsőként szerzett műszaki doktori címet (1924). 1936-tól Budapesten az Országos Erdészeti Egyesület titkára volt. 1938-tól 1944-ig az Erdészeti Lapokat szerkesztette. 1944-től katona, a hadifogságból 1947-ben tért haza. 1948-tól a Magyar Állami Erdészet Központi Igazgatóságánál, 1949-től az Erdőközpont erdészeti dokumentációs osztályán, 1950-től 1954-ig a Mezőgazdasági Dokumentációs Központnál, majd hosszabb ideig az Akadémiai Kiadónál szerkesztette az Agrárirodalmi Tájékoztatót (1953–56), a Magyar Agrárirodalmi Szemle Erdészeti rovatát (1950–57). Közreműködött több szótár munkálataiban.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Havassy Pál születésnapja – 1924
HAVASSY PÁL (Nógrádszakál, 1924. március 8. – Budapest, 1985. július 23.): építészmérnök, műemlékvédő, számos jelentős műemléképület, mint például a rodostói Rákóczi-ház helyreállításának irányítója. Az Országos Széchényi Könyvtár épületének jelenlegi kialakítása is ő tervei szerint készült. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1950-ben kapott építészmérnöki oklevelet. Pályáját a Középülettervező Vállalatnál kezdte. Részt vett a Budapesti Műszaki Egyetem új épületeinek és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem építkezéseinek tervezésében. Az 1950-es évek végén a Budavári Palota helyreállításának tervezésébe kapcsolódott be. Az Országos Széchenyi Könyvtár részére kijelölt Krisztinavárosi szárny tervpályázatán első díjat nyert és a tervezés irányítására is megbízást kapott. Könyvtárépítéssel kapcsolatos szaktudását konzulensként itthon és külföldön is igénybe vették. 1964-től 1984-ig-nyugdíjba vonulásáig – az Országos Műemléki Felügyelőség főmérnöke, majd általános igazgató-helyettese volt. Irányította a rodostói Rákóczi-ház restaurálását, majd Erdei Ferenccel közösen a Budapest. I. Táncsics Mihály u. 1. alatti műemléképület helyreállítását (Országos Műemlék Felügyelőség, ma Kulturális Örökségvédelmi Hivatal).
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Március 8-án történt
„Kénytelen vagyok a szerencse kegyeltjének mondani magam. A pályám bizonyos pontjain olyan csodálatos együttállások jöttek létre, amelyekért nagyon hálás vagyok a Fennvalónak és természetesen a családomnak, a környezetemnek, a baráti körömnek, a tanítványaimnak is” – fogalmazott korábban lapunknak Selmeczi György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett zeneszerző, zongoraművész, karmester, aki ma ünnepli hetvenharmadik születésnapját.
Ünnepek, emléknapok
Nemzetközi nőnap – 1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentéséért. Erre emlékezve 1910 augusztusában Koppenhágában Clara Zetkin javaslatára elhatározták, hogy nemzetközi nőnapot tartanak. Magyarországon 1914-ben ünnepelték először. Forrás: OSZK.
Istenes Szent János ünnepe – Az 1495-ben ezen a napon született és 1550-ben ezen a napon meghalt szerzetes az Irgalmas Testvérek rend alapítója, a kórházak, betegek, ápolók, nyomdászok és könyvkereskedők védőszentje.
Március 8-án történt
1706 A huszti országgyűlésen kimondják az Erdélyi Fejedelemség önállóságát.
1800 A budai Várszínházban a komponista Joseph Haydn vezényelte A teremtés című oratóriumát.
1909 X. Pius pápa feloldotta a vegyes házasságok tilalmát Magyarországon.
1924 Megalakult a Budapesti Mérnöki Kamara. További részletek az OSZK honlapján.
1928 Kiadták Magyarország első részletes autótérképét.
1929 A világon először a berlini witzlebeni rádióállomás sugárzott mozgóképes televízió-közvetítést a 175,4 méteres hullámhosszon, a magyar Mihály Dénes szabadalmán alapuló berendezéssel.
1973 Észak-Írországban a katolikus írek által bojkottált népszavazáson az elsöprő többség arra voksolt, hogy Ulster továbbra is tartozzon az Egyesült Királysághoz.
1994 Az Országgyűlés elfogadta az úgynevezett ügynöktörvényt, amelynek célja az volt, hogy kiszűrje a közélet vezető tisztségeiből a Belügyminisztérium III/III-as részlegének volt besúgóit, azok megbízóit, az 1956–57-es karhatalmistákat és a hajdani nyilasokat.
1995 A cseh alkotmánybíróság érvényesnek ismerte el az 1945-ben kiadott Beneš-dekrétumokat, amelyek alapján két és fél millió kollektíven bűnösnek bélyegzett németet utasítottak ki Csehszlovákiából a nácikkal való együttműködés vádjával, vagyonukat pedig elkobozták.
2003 Máltán népszavazáson 53,63 százalékos többséggel támogatták a csatlakozást az Európai Unióhoz.
Március 8-án született
1714 Carl Philipp Emanuel Bach német zeneszerző, Johann Sebastian Bach második fia
1770 Pápay Sámuel, az első magyar nyelvű rendszeres irodalomtörténet szerzője
1814 Szigligeti Ede színész, drámaíró, a Liliomfi szerzője, a magyar népszínmű megteremtője
1819 Berde Áron jogász, egyetemi tanár, az első jelentős magyar nyelvű meteorológiai és klimatológiai szakkönyv írója. Életéről erre a linkre kattintva olvashatunk bővebben.
1823 Andrássy Gyula gróf, a kiegyezés utáni első magyar miniszterelnök, majd az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere
1879 Otto Hahn Nobel-díjas német kémikus, az uránmaghasadás egyik felfedezője
1884 Szamosi Elza opera-énekesnő, az Operaház örökös tagja
1896 Mihályi Zoltán Károly erdőmérnök, szakíró, az Országos Erdészeti Szakkönyvtár jelenlegi könyvállományának egyik megalapozója.
1898 Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1900 Patkós Irma színésznő
1909 Rajk László kommunista politikus, belügyminiszter, akit 1949-ben koncepciós perben halálra ítéltek és kivégeztek
1921 Romhányi József író, költő, dramaturg, érdemes művész, a rímhányó Romhányi
1924 Havassy Pál építészmérnök, műemlékvédő. Bővebben is olvashatunk róla erre a linkre kattintva.
1936 Szabó Gábor jazzgitáros, a külföldön legismertebb magyar jazz-zenészek egyike, Carlos Santana mestere
1952 Selmeczi György Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, zongoraművész
1953 Kopár István, az első magyar, aki egyedül vitorlázta körbe a földet
1955 Böröndi Tamás színész, színházigazgató
1958 Gary Numan angol zenész, zeneszerző
1964 Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház vezérigazgatója
1965 Csipes Ferenc olimpiai bajnok kajakozó, edző
Március 8-án halt meg
1444 Leonardo Bruni olasz humanista író, filozófus
1844 XIV. Károly János (Jean-Baptiste Bernadotte) francia marsall, majd svéd király
1869 Hector Berlioz francia zeneszerző
1889 John Ericsson svéd-amerikai mérnök, feltaláló
1889 Rómer Flóris archeológus, a műemlékvédelem egyik első szorgalmazója. Életéről az OSZK honlapján olvashatunk további érdekességeket.
1903 Bittó István politikus, 1874-75-ben miniszterelnök
1917 Ferdinand von Zeppelin német katonatiszt, a kormányozható léghajó megépítője
1937 Zuber Ferenc sportszervező. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1942 José Raúl Capablanca kubai sakkvilágbajnok
1957 Esterházy János gróf szlovákiai magyar politikus, a felvidéki magyarság mártírja
1980 Bruckner Győző, a szerves kémia egyik legjelentősebb magyar kutatója. Részletesebben is tudakozódhatunk róla erre a linkre kattintva.
1986 Filo-Fischer Ilona magyar plakáttervező, alkalmazott grafikus, érdemes művész
1989 Mészáros Ági kétszeres Kossuth-díjas színésznő
1993 Billy Eckstine amerikai jazz-zenész, énekes, zenekarvezető
1999 Joe DiMaggio amerikai baseballjátékos, a sportág egyik legnagyobb alakja
2010 Szilágyi Dezső Kossuth-díjas bábművész, rendező
2017 Oláh György, az Egyesült Államokban élt Nobel-díjas és Széchenyi-nagydíjas kémikus
2020 Max von Sydow svéd színész, Ingmar Bergman egyik kedvenc színésze
2021 Almási István erdélyi néprajzkutató
