A sakkra a felvilágosodás kori Európában az uralkodók stratégiai gondolkodását fejlesztő eszközként tekintettek, és már készítésük idején presztízstárgyak váltak belőlük. A szemléltetett készlet attól egyedülálló, hogy míg a bábuk a korszak törökképéhez illeszkedő ikonográfiai elemekkel megfestett mezőkön állnak, addig maguk a figurák arcvonásaiban és viseletében az európai kortársak ismerhetők fel. Jancsi választása azért esett e különleges táblára, mert közel állnak szívéhez a logikai játékok, valamint a családjával eltöltött különleges pillanatokra emlékeztette őt.
A reneszánsz kor számítógépeként is emlegetett órákat a kezdetektől fogva nagy becsben tartották, különlegességük pedig abban rejlett, hogy nemcsak az időt mutatták, hanem különféle számlapokon keresztül naptárként is működtek. A kiválasztott darab egykor a Habsburg-uralkodócsalád tagjának, II. Rudolf császárnak kincstárához tartozott, egyéni érdekessége, hogy talpa egy napórát is rejt. Ádám azért az asztronómiai órát mutatta be közelebbről, mert lenyűgözte annak részletgazdagsága, s mert testvérével együtt a faragás a kedvenc hobbijai közé tartozik.
A harmadik kiválasztott tárgy egy sorozatgyártásban készített multifunkcionális bútor, amelyet Csire Géza tervezett. Ennek érdekessége, hogy ággyá, fotellé, gyermekjátékká vagy akár zárt tárolóvá is átalakítható, így kiváló példa arra, hogy a formatervezői logika mentén miként tölthet be többféle funkciót ugyanaz a tárgy. Briginek különösen tetszett a fotel színe, formája és sokoldalúsága, s elmesélte, ő hogyan használná a bútort a mindennapokban.
Fotók: Iparművészeti Múzeum / Google Arts & Culture
