Frissen végzett színésznőként több vidéki városban – Veszprémben, Kecskeméten, Szombathelyen, Tatabányán és Budaörsön – játszott. Volt olyan hely, amit különösen megszeretett?
Ez az időszak nagy változást jelentett az életemben, mert korábban csak a szüleimmel utaztunk el néha a rokonokhoz, vagy nyaralni a Balatonra és Füzérkomlósra. Az egyetem utáni első színházi élményen Veszprémhez kötődik, ahol az Isten pénze című musicalben játszottam, de még ennél is meghatározóbb volt a kecskeméti Katona József Színházban töltött idő. Különösen a színház büféjét szerettem, ahol olyan nagyszerű társasági élet zajlott, amilyet se előtte, se azóta másutt nem tapasztaltam.
és a színházon kívül is öröm volt együtt lenni velük. Olyan kiváló kollégákat ismerhettem meg, mint Csombor Teréz, Kocsis Pál vagy Trill Bea, többekkel ma is jó barátok vagyunk. Beával éppen arról leveleztünk nemrég, milyen volt, amikor még kezdő színésznőként szövögettük az álmainkat, ma pedig már mindketten fontos színpadi és filmszerepeken vagyunk túl. Nagyon szerettem volna a Katona József Színházhoz szerződni, de máshogy hozta az élet. Budaörsre, majd Tatabányára és Szombathelyre kerültem, a legkedvesebb emlékeim viszont azóta is Kecskeméthez fűződnek.
Kizárólag színházi emlékek kötik a „hírös városhoz”, vagy magát a települést, a hely hangulatát is megszerette?
Valóságos ékszerdoboznak tartom Kecskemét belvárosát, a szecessziós Cifrapalotát és a főteret, imádom a karácsonyi vásárokat, ahol fantasztikus élmény volt sétálni, beszélgetni, vagy csak ülni egy forró kávéval és figyelni a korcsolyázókat. Emlékszem, egy ilyen vásáron nézettük meg a barátnőmmel azt is, melyikünknek milyen színű aurája van. Kecskeméten sokkal pezsgőbb az élet, mint más vidéki városokban,
Nagyon szerettem vonatozni Budapestről Kecskemétre és útközben zenét hallgatni. A kedvencem a Biorobot Úton című dala volt, amit ilyenkor sosem hagytam ki.
Nyilatkozta, hogy hosszú távon kertes családi házban tudná leginkább elképzelni az életét. Lehetségesnek tartja, hogy ez Kecskeméten valósuljon meg?
A kerthez és a családi házhoz való vonzódásom a gyermekkoromhoz kötődik, mert Mátyásföldön nőttem fel, kertvárosias környezetben. A kertünk közepén egy nagy fűzfa állt, de voltak gyümölcsfáink, virágaink, macskáink és veteményesünk is, ahol sokat segítettem a szüleimnek.
Ezért is lenne jó hosszú távon valami hasonló helyen élni, újra kertészkedni, zöldségeket termeszteni és azokból főzni, amit szintén nagyon szeretek. Mivel a férjemet – akivel a napokban házasodtunk össze – a belvároshoz köti a munkája, Kecskemét egy kicsit távoli lakhely lenne számunkra, inkább Budapest valamelyik külső kerületébe vagy egy agglomerációs településre, például Szentendrére vagy Csömörre költöznénk.
Jelenleg milyen új filmeken, előadásokon dolgozik?
Az Exit Generáció Társulat Feljegyzések az egérlyukból című előadásával járjuk a vidéket, és Prieger Zsolttal, az Anima Sound System vezetőjével is gyakran tartunk zenés felolvasóesteket. Pilinszky János és Térey János művei után idén Háy János szövegeiből állítunk össze egy új műsorra valót. Filmes felkéréseket is kaptam két első filmes rendezőtől, színházban pedig Pozsgai Zsolt Liselotte és a május című darabjában játszom majd, Gál Attila Csaba rendezésében. Mindemellett filmszínész mesterség órákat fogok tartani szeptembertől a Lumiere Filmiskolában, ahol egy új osztályom is lesz.
Nyaralásra is maradt azért ideje?
Igen, arra minden évben szorítunk időt. Idén Máltán nyaraltunk, amit lenyűgöző helynek tartok, mert egyaránt őrzi az arab és keresztény kultúra emlékeit. A keresztes lovagrend templomában pedig olyan erős energiakisugárzást éreztem, amilyenhez hasonlót csak Erdélyben, a csíksomlyói kegytemplomban tapasztaltam.
Ez is Kecskemét
Írásos emlékek a 14. század közepétől említik a mezőváros Kecskemétet, de a régészeti feltárások azt támasztják alá, hogy a terület már ezer éve is lakott hely volt, és szerepe már az Árpád-korban is jelentős lehetett. Erről itt adtunk hírt.
Kecskemétet a 16. század közepétől jelentős iskolavárosként tartják számon. A tudományok mellett a múzsák otthona is: a színházé, a vizuális alkotóművészeteké, és mint Kodály Zoltán szülőhelye kiemelten a muzsikáé. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézetét 2023 ősze óta Rajk Judit, az egyházzenei tanszék docense vezeti. Vele készült interjúnk itt olvasható.
Kecskemét főterén tobzódhatunk az építészeti remekművekben, melyek hagyják beszélni a nagy városépítő elődöket, ugyanakkor bátran belefűzik a belváros szövetébe a modern megoldásokat is. Nem hűvös, tárgyilagos eleganciával sorakoznak épületei, hanem játékos mesélőkedvet, harmóniát sugallva, melytől rögtön az az érzésünk támad: ennek a térnek lelke van. Itt írtunk róla bővebben.
182 millió megtekintés a világ 300 országából. Ezt a szinte felfoghatatlan népszerűségi mutatót a kecskeméti animáció emblematikus sorozata, a Magyar népmesék tudhatja magáénak. A Kecskemétfilm Kft. számos más ikonikus alkotása okán is a nemzetközi animációsfilm-gyártás élvonalába tartozik. A stúdiót 53 éven át vezető Mikulás Ferenccel itt beszélgettünk.
Itt tartják a a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálét, melynek szervezőjével, ifj. Gyergyádesz Lászlóval készült interjúnk itt olvasható.
Vinczellér Zsolt kecskeméti építész, belsőépítész ötször nyerte el Bács-Kiskun megyében az Év Háza díjat, tavaly pedig a neves állami kitüntetéssel, Ferenczy Noémi-díjjal is elismerték munkásságát. Ceruzáját a kezdetek óta az arányosság, a racionalitás és az észszerűség vezeti, az általa tervezett házak, terek nem harsogják messziről a nevét, pont ettől válnak egyedivé, azaz „vinczellérzsoltossá”.Vele készült interjúnk itt érhető el.
A kecskeméti szecessziós épületekről itt írtunk.
Portréfotók: Csákvári Zsigmond / Kultúra.hu
