Október 10-én történt

1903. október 10-én adták át a forgalomnak a budapesti Erzsébet hidat, amelyet 1945-ben a visszavonuló német katonák felrobbantottak. Újjáépítését 1964-ben fejezték be, ekkor nyerte el mai formáját az átkelő.

Ünnep

A halálbüntetés elleni küzdelem világnapja – Annak emlékére, hogy a világon először 1786. november 30-án az itáliai Toscanai Nagyhercegségben törölték el a halálbüntetést.
A lelki egészség világnapja – A Lelki Egészség Világszövetsége 1992-es döntése alapján rendezik meg.
A látás világnapja – 2000 óta tartják október második csütörtökén az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és a vakság megelőzésére alakult nemzetközi ügynökség (IAPB) kezdeményezésére. Magyarországon október a látás hónapja.
A hajléktalanok világnapja – Az első alkalommal 2010-ben megtartott világnap célja felhívni a figyelmet a hajléktalanság problémájára, elősegíteni a közösségekben a hajléktalanság enyhítését és megelőzését célzó tevékenységet.
Borgia Szent Ferenc ünnepe – spanyol jezsuita szerzetes, a rend harmadik generálisa.

Október 10-én történt

1868 Kubában kitört az első függetlenségi háború.
1872 Ferenc József osztrák császár és magyar király szentesítette a Ludovika Akadémia tisztképző felállításáról szóló törvénycikket.
1903 Átadták a forgalomnak a budapesti Erzsébet hidat.
1911 A kínai Vuhanban fegyveres felkelés robbant ki, amely az 1644 óta uralkodó Csing-dinasztia trónfosztásához és polgári forradalomhoz vezetett.
1921 A Kolozsvárról Szegedre költöztetett tudományegyetem négy karán megkezdődött az oktatás.
1963 Hatályba lépett az atomcsendszerződés, amely (részlegesen) megtiltotta a légköri, a világűrbeli és a víz alatti atomfegyver-kísérleteket.
1964 Tokióban megkezdődött az első Ázsiában megrendezett nyári olimpia, amelynek megnyitó ünnepségét először közvetítették műholdak segítségével világszerte élőben.
1988 Magyarországon hatályba lépett a társasági törvény, amely lehetővé tette állami vállalatok gazdasági társasággá történő átalakítását.
2002 Kertész Imrének ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat.

Október 10-én született

1809 Flór Ferenc orvos, akadémikus, a szabadságharcban a katonai egészségügy vezetője

A „legmagyarabb magyar orvos”, Flór Ferenc Erdélyből, Nagyvárad mellől származott, a pesti egyetemen 1833-ban avatták orvosdoktorrá: elsőként írta és védte meg magyarul Kisdedápolás című disszertációját. Berlinben és Bécsben ismerkedett a legújabb sebészeti eljárásokkal. 1847-ben az elsők között alkalmazta a kloroformos altatást. Külföldi tanulmányútjáról hazatérve sebészi állást nem kapott, egy ideig az egyetem állatorvosi intézetében tanított. Először itt ismerte fel, hogy az orvosi nyelv latin szakkifejezéseinek magyarítására milyen nagy szükség lenne. Bugát Pállal, az 1831-ben elindított Orvosi Tár alapítójával együttműködve – később már társszerkesztőként – közösen teremtették meg a magyar orvosi „nevezéktan” alapjait. 1847-ben Pest város főorvosának és a Rókus Kórház igazgatójának választották meg. Nagy tekintélyét annak is köszönhette, hogy az 1838. évi jeges árvíz idején ő is csónakos csapatot szervezett és életét kockáztatva mentette a bajba jutottakat. 1848 tavaszán az elsők között jelentkezett a nemzetőrségbe, majd katonaorvosi szolgálatba, amelynek 1849 januárjától a vezetője lett: újjáteremtette a honvédorvosi szolgálatot, megszervezte a front- és hátországi betegellátást, létrehozta a tábori kórházak rendszerét. Indítványára nevezték ki 1849 áprilisában Kossuth Zsuzsannát, Kossuth Lajos húgát országos főápolónőnek. Ezzel a katonai betegellátó szolgálatba önkéntes női segítőket is bevontak; ez újnak számított, mivel a honvédségnél addig csak férfi betegápolókat alkalmaztak. Humanitására, egyben szigorúságára jellemző, hogy Debrecenben vasra veretett és hadbíróság elé állíttatott egy betegápolót, aki sebesült foglyot bántalmazott. 1849 júniusában váratlanul leváltották, mivel az új hadügyminiszter, Görgey Artúr, saját bizalmasát kívánta a honvédség főorvosaként alkalmazni. Flór a tartaléksereg főorvosa lett. 1849 augusztusában már az Újépület foglya, ahol másfél évi börtönre és állásvesztésre ítélték. Szabadulása után, 1851-ben Tápiószelére száműzték, ahol rendőri felügyelet alatt állt. Tizenkét évig gazdálkodással és a környék betegeinek gyógyításával foglalkozott, miközben „veszedelmes bűnözőként” tartották nyilván. A Bach-rendszer bukása után, 1861-ben visszahelyezték Pest tiszti főorvosi és Rókus kórházi igazgatói állásába. Újult erővel látott munkához, de alig tíz hónap múltán, a kormányzati rendszer megváltoztatása elleni tiltakozásul lemondott hivataláról, és visszaköltözött Tápiószelére. A kiegyezés után másodszor is visszahelyezték fővárosi tiszti főorvosi és kórházigazgatói székébe. Közel 60 évesen is teli volt ambícióval: részletes terveket dolgozott ki Pest közegészségügyi állapotának rendezésére – az ivóvízellátásra, szennyvízelvezetésre, központi húsvágóhíd megépítésére –, a Rókus Kórház fejlesztésére. Ezek megvalósítására már nem jutott ideje – 1871. július 7-én a Rókus Kórház előtt a lóvasút halálra gázolta. Forrás: OSZK

1813 Giuseppe Verdi olasz zeneszerző, a 19. század egyik legnagyobb operaszerzője
1839 Tormay Béla mezőgazdász és állatorvos, az országos állatorvosi egyesület első elnöke. Életéről és tevékenységéről itt olvashatunk.
1858 Prohászka Ottokár katolikus püspök, akadémikus
1861 Fridtjof Nansen norvég sarkkutató, a Népszövetség első, Nobel-békedíjas menekültügyi főbiztosa
1881 Kittenberger Kálmán Afrika-kutató, vadász, író
1910 Helen Hayes kétszeres Oscar-díjas amerikai színésznő
1923 Sándor Judit Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész, mezzoszoprán, a Magyar Állami Operaház mesterművésze
1930 Harold Pinter Nobel-díjas angol drámaíró, író, színész
1934 Vértes Attila Széchenyi-díjas vegyészmérnök, közgazdász, akadémikus
1938 Szilágyi István Kossuth- és József Attila-díjas romániai magyar író, a nemzet művésze
1944 Bujdosó Ernő Munkácsy Mihály-díjas festőművész
1954 David Lee Roth amerikai rockénekes, a Van Halen egykori frontembere
1974 Bakó Tamás Harangozó Gyula-díjas táncos, koreográfus

Október 10-én halt meg

19 Germanicus római hadvezér, Caligula császár apja
1508 Thurzó János, a magyar bányászat első név szerint ismert, európai hírű műszaki fejlesztője. Életéről részletesen az OSZK honlapján olvashatunk.
1853 Pierre François Léonard Fontaine francia klasszicista építész és szobrász
1911 Hünninger Adolf jezsuita csillagász, a Nap protuberanciája vizsgálatának kezdeményezője. Részletesebben itt olvashatunk róla.
1927 Stromfeld Aurél katonatiszt, a Tanácsköztársaság idején a hadsereg megszervezője és irányítója
1941 Dorner Gyula mérnök, a Budapesti Mérnöki Kamara alapító tagja. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1942 Hunyady Sándor író, drámaíró
1963 Édith Piaf francia sanzonénekesnő
1975 Schlattner Jenő gépészmérnök, tüzeléstechnikai szakember és szénkémiai kutató. Ezen a linken részletesen olvashat életútjáról.
1979 Baló József Kossuth-díjas orvos, patológus, akadémikus
1985 Orson Welles Oscar-díjas amerikai forgatókönyvíró, filmrendező, színész
2000 Farkas Ferenc kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, kiváló művész
2004 Christopher Reeve amerikai színész, a Superman-filmek főszereplője
2011 Ujlaky Károly magyar színész
2013 Scott Carpenter amerikai űrhajós, óceánkutató, az egyetlen ember, aki az űrt és a tenger mélyét is kutatta
2014 Fülöp Zsigmond Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes művész
2015 Richard F. Heck Nobel-díjas amerikai kémikus
2018 Varga Rita magyar színésznő, énekesnő, előadóművész

#eztörténtma

Október 10-én történt

Ezen a napon történt

Ünnep

Október 10-én történt

Október 10-én született

Október 10-én halt meg