Jeles napok

Október – Mindszent hava – őszhó – magvető hava

Jeles napok

Bene Ferenc születésnapja – 1775

A himlőoltás magyarországi bevezetője, BENE FERENC (Mindszent, 1775. október 12. – Pest, 1858. július 12.) 1798-ban szerzett orvosdoktori diplomát Budapesten. 1799-ben már a sebészek correpetitora, 1802-től az egyetemen különböző tantárgyakat oktat: anatómiát, különös kór és gyógytant, államorvostant; 1840-1848 között az orvosi kar igazgatója, ami gyakorlatilag az orvosképzés teljes irányítását jelentette. Legjelentősebb kezdeményezése a himlő elleni oltás bevezetése Magyarországon. 1800-ban a tudományegyetem 1000 példányban adta ki A himlő veszedelme ellen való oltás című könyvét ingyenes szétosztásra a megyei orvosok, sebészek és iskolák számára. Maga Bene Ferenc 1801. augusztus 27-én kezdte meg Pesten a himlőoltás beadását és tevékenységéről a későbbiekben rendszeresen beszámolt a városi magisztrátusnak és az orvosi karnak.

1808-1816 között Pest város főorvosa és a Szent Rókus Kórház igazgatója volt. Itt az elsők között szervezte meg a kórházi ápolók rendszeres képzését. 1841-ben egyik alapítója volt a magyar orvos- és természettudományok művelőinek éves találkozási és tanácskozási lehetőséget adó Magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek, megalapítója a Magyar Természetvizsgálók Társaságának. Nagy szakmai műveltségű, világlátott ember volt: 1807-ben fél évig Franciaországban, 1808-ban két hónapig Berlinben, 1828-ban fél évig Angliában tanulmányozta az orvostudomány legújabb eredményeit és az orvosképzést. Nevéhez fűződik az 1811-ben kiadott első magyar közegészségtani (Elementa politiae medicinae) és igazságügyi orvostani (Elementa politiae medicinae forensis) tankönyv kiadása. Főműve, az Elementa medicinae practicae 1833-tól öt kötetben jelent meg; az utolsó kötetet már fiával, ifjabb Bene Ferenccel írta. Mai értelemben belgyógyászati tankönyv, amelyben elméleti kérdések kifejtése mellett saját gyakorlatának eseteit is részletesen tárgyalja, de a külföldi szakirodalomból is idéz, a forrásokat mindig pontosan megjelölve.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Dr Kapronczay Károly: Orvosdinasztiák II., Turul 70. (1997/3-4), Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)

Bittó Béla születésnapja – 1865

BITTÓ BÉLA (Moson, 1865. október 12. – ?) vegyészprofesszor több, mint 20 éven át volt a Szabadalmi Bíróság címzetes alelnöke. Bölcsészdoktori oklevelét a bécsi tudományegyetem kémia szakán szerezte. Dolgozott a Vegykisérleti Állomáson és a Chemiai Intézetben, évtizedekig tanított a Műegyetemen. A Szabadalmi Bíróságnak először bírája, majd 1923 és 1936 között címzetes alelnöke volt. Kutatásai főként a zsírok és szénhidrátok kémiájára vonatkoztak. Szisztematikusan vizsgálta a különböző reagenseknek a szerves vegyületek különböző csoportjaival való színreakcióit, de foglalkozott agrokémiai kérdésekkel is. Tanulmányait bel- és külföldi szakfolyóiratokban publikálta.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Életrajzi Lexikon, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990)

Tulogdi János születésnapja – 1891

TULOGDI JÁNOS (Torda, 1891. október 12. – Kolozsvár, 1979. október 1.): romániai magyar geológus, geográfus, egyetemi tanár. Az erdélyi turista mozgalom egyik kezdeményezője, a természetvédelem egyik legkorábbi szószólója. A kolozsvári tudományegyetemen tanári oklevelet (1919), a budapesti tudományegyetemen doktori diplomát (1925) szerzett Kolozsvár környékének pleisztocén képződményei témakörből. A II. világháború befejezéséig középiskolai tanár a kolozsvári református kollégiumban. A kolozsvári tudományegyetemen 1943-ban magántanárrá habilitálták, majd 1945-ben a Bolyai Egyetem földrajzi tanszékére egyetemi tanárnak nevezték ki, s ott működött 1959-ig, nyugdíjazásáig. Kutatómunkája főként Erdélyre, s azon belül Kalotaszegre és Kolozsvárra terjedt ki. Földtani jellegű munkáiban főleg barlangtani kutatásokkal és az ehhez kapcsolódó források vizsgálatával, tanulmányozásával foglalkozott. Szakmai publikációinak száma megközelíti a háromszázat. Tevékenységet fejtett ki a kultúregyesületekben, az erdélyi turista mozgalom lelkes szervezője, a természetvédelem előharcosa. Több tudományos egyesület (Magyar Földrajzi Társaság, Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat) tiszteleti tagja volt.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Weichinger Károly születésnapja – 1893

A sokoldalú, épületek mellett városrendezési- és bútorterveket is készítő, akvarellfestőként is tehetséges WEICHINGER KÁROLY (Győr, 1893. október 12. – Budapest, 1982. február 20.) 1921-ben szerzett diplomát Budapesten. 1922 és 1945 között az Iparművészeti Iskola építész tanszékét vezette és épületszerkezettant, építészeti alaktant és rajzolást, valamint egy általa bevezetett új tárgyat, építészeti akvarellfestést tanított, melyet maga is sikeresen művelt; a Nemzeti Szalonban is volt kiállítása. 1945-től 1969-ig a Műegyetem városépítési, majd középülettervezési tanszékének vezetője volt.
A modern építészetet historikus elemekkel ötvözve számos jelentős alkotása látható szerte az országban. A Gellérthegy sziklás oldalában épült a romantikus stílusú pálos kolostor (1934). A főváros első modern középiskolája, a Szilágyi Erzsébet Leánylíceum (1935–36, társtervező: Hübner Tibor) Z alakú alaprajzi elrendezése, terméskővel és téglával burkolt homlokzata olasz hatásról tanúskodik. Pécsett az 1930-as években több jelentős elképzelése valósult meg: a Szent Mihály temetőkápolna archaizáló épülete (1932–34, társtervező: Nendtwich Andor), a városközpont (Széchenyi tér) rendezése és a téren álló, egykori török dzsámi átépítése katolikus templommá (1936-39); a Mecsek déli lejtőjén, a Magaslati úton a novecento hangulatát idéző pálos templom és rendház (1935), amely az épülethez árkádsorral csatlakozó harangtornyával szervesen illeszkedik a mediterrán jellegű természeti környezetbe.
Weichinger még győri diák korában kezdett foglalkozni a magyar népművészettel, a környező falvakban gyűjtött és rajzolt népi építészeti elemeket, amelyeket később munkáiban is felhasznált, elsősorban kiállítási épületeknél; ilyen volt a berlini Nemzetközi Kézművesipari Kiállítás, a milánói Triennálé vagy a New-York-i világkiállítás (1939-40). Utóbbi munkájáért New York díszpolgárává választották.
1951-ben tervezte a moszkvai Mezőgazdasági Kiállítás magyar pavilonját; ennél a reneszánsz építészet pártázatos díszítő elemeit használta fel. Nagyszabású, csak tervrajzon fennmaradt munkája a budapesti Építőipari Egyetem pályaterve (társtervező: Rados Jenő), melyet első díjjal tüntettek ki; részben ennek megalkotásáért kapta Kossuth díját 1954-ben.
Magánház tervezéseinek szép példája a II. kerületi kísérleti lakótelep Napraforgó utca 18. alatti családi háza (1931) illetve a XI. kerületi Törcsvár utca 20. alatti Pánczél villa (1932).
Nyugdíjazása után is aktívan dolgozott szakértőként és folytatta irodalmi-kritikai tevékenységét.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993.)

 

Az izületi betegek világnapja

Az Egészségügyi Világszervezet kiáltványban hívta fel a figyelmet a harmadik évezred súlyos betegségeire, mivel az ízületi bajok globálisan is népbetegségnek számítanak.

Október 12-én történt

1885-ben ezen a napon kezdődött meg az Országház építése a budapesti Tömő (ma Kossuth Lajos) téren. A Steindl Imre tervezte neogótikus épületet százhúsz évvel ezelőtt, 1904-ben adták át. Az Országház Európa második, a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete.

Az Országház épülete 1907-ben, előtte a Dunán a Hattyú gőzüzemű ingahajó. Fotó: Deutsche Fotothek / Brück und Sohn / FORTEPAN
Az Országház épülete 1907-ben, előtte a Dunán a Hattyú gőzüzemű ingahajó. Fotó: Deutsche Fotothek / Brück und Sohn / FORTEPAN

Ünnep

Az ízületi gyulladások világnapja / Artritiszvilágnap – 1996-ban tartották meg először, célja, hogy minél többen megismerjék a betegséget.
A szervdonáció és transzplantáció világnapja – Az Európa Tanács kezdeményezésére 1996-ban rendezték meg először, majd 2005-ben a WHO október második szombatját a Szervdonáció és Transzplantáció Világnapjává nyilvánította.
A hospice és a palliatív ellátás világnapja – 2005 óta október második szombatján rendezik meg.
A magyar fürdőkultúra napja – 2010-ben rendezték meg először, célja a magyar fürdőkultúra értékeinek felvonultatása, a fürdők népszerűsítése.
Jóm-kipúr – A zsidó vallás legszentebb és legnagyobb ünnepe, az engesztelés ünnepe, népies nevén a hosszú nap. (Az ünnep előző nap este, napnyugtakor kezdődik.)

Október 12-én történt

1492 Kolumbusz Kristóf felfedezte az európaiak számára addig ismeretlen földrészt, Amerikát, amelyet ő Indiának vélt. Spanyolország nemzeti ünnepe, a spanyol nyelv és kultúra – hispanídad – napja.
1799 A francia Jeanne Geneviève Garnerin a világon első nőként ért földet ejtőernyővel, egy léggömbről 900 méter magasan eloldozott gondolában.
1810 Megkezdődött az első müncheni sörfesztivál.
1872 Ferenc József magyar király szentesítette a kolozsvári egyetem felállításáról szóló törvénycikket.
1875 Megnyílt Esztergomban, a Főszékesegyházi Könyvtár épületében a Keresztény Múzeum, Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye.
1928 Egy bostoni kórházban sikerrel alkalmazták az első, vastüdőnek nevezett lélegeztetőgépet.
1885 Megkezdődött az Országház építése a budapesti Tömő (ma Kossuth Lajos) téren.
1901 Theodore Roosevelt amerikai elnök hivatalosan is Fehér Házra változtatta az amerikai elnökök hivatalos lakóhelyének nevét.
1931 Rio de Janeiróban felavatták a város fölé magasodó, 30 méter magas Megváltó Krisztus-szobrot.
1946 A második világháborút lezáró párizsi békekonferencián megkezdődött a magyar békeszerződés tervezetének vitája.
1968 Mexikóban megkezdődött a 19. nyári olimpia.
1994 A kémiai Nobel-díjat a magyar–amerikai George Olah (Oláh György) kapta.
1999 Az ENSZ számításai szerint a Föld lakossága ezen a napon érte el a hatmilliárd főt.
2012 Az Európai Uniót mint nemzetközi szervezetet tüntették ki Nobel-békedíjjal.
2019 A kenyai Eliud Kipchoge sporttörténelmet írva a világon először futotta le két órán belül a maratoni távot.
2023 Koncertszerű előadásban megtartották Kurtág György első operája, a Samuel Beckett műve alapján készült, francia nyelvű A játszma vége magyarországi bemutatóját.

Október 12-én született

1775 Bene Ferenc orvos, a himlőoltás magyarországi bevezetője

1798-ban szerzett orvosdoktori diplomát Budapesten, 1802-től az egyetemen különböző tantárgyakat oktatott, 1840–1848 között az orvosi kar igazgatója, ami gyakorlatilag az orvosképzés teljes irányítását jelentette. Legjelentősebb kezdeményezése a himlő elleni oltás bevezetése Magyarországon. 1800-ban a tudományegyetem ezer példányban adta ki A himlő veszedelme ellen való oltás című könyvét ingyenes szétosztásra a megyei orvosok, sebészek és iskolák számára. Maga Bene Ferenc 1801. augusztus 27-én kezdte meg Pesten a himlőoltás beadását, és tevékenységéről a későbbiekben rendszeresen beszámolt a városi magisztrátusnak és az orvosi karnak. 1808–1816 között Pest város főorvosa és a Szent Rókus Kórház igazgatója volt. Itt az elsők között szervezte meg a kórházi ápolók rendszeres képzését. 1841-ben egyik alapítója volt a magyar orvos- és természettudományok művelőinek éves találkozási és tanácskozási lehetőséget adó Magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek, megalapítója a Magyar Természetvizsgálók Társaságának. Nagy szakmai műveltségű, világlátott ember volt: 1807-ben fél évig Franciaországban, 1808-ban két hónapig Berlinben, 1828-ban fél évig Angliában tanulmányozta az orvostudomány legújabb eredményeit és az orvosképzést. Nevéhez fűződik az 1811-ben kiadott első magyar közegészségtani és igazságügyi orvostani tankönyv kiadása. Fő műve, az Elementa medicinae practicae 1833-tól öt kötetben jelent meg; az utolsó kötetet már fiával, ifjabb Bene Ferenccel írta. Bene Ferenc 1858. július 12-én hunyt el. Forrás: OSZK

1865 Arthur Harden Nobel-díjas angol biokémikus
1865 Bittó Béla vegyészprofesszor, aki több mint húsz éven át volt a Szabadalmi Bíróság címzetes alelnöke. Életéről részletesen az OSZK honlapján olvashatunk.
1875 Aleister Crowley angol okkultista, író
1882 Gulácsy Lajos festőművész
1891 Keresztes Szent Terézia Benedikta (Edith Stein) német karmelita apáca, Európa társvédőszentje, az árvák és a mártírok patrónusa
1891 Tulogdi János romániai magyar geológus, geográfus, egyetemi tanár, az erdélyi turistamozgalom egyik kezdeményezője. Életéről és tevékenységéről itt olvashatunk.
1893 Weichinger Károly Kossuth- és posztumusz Ybl-díjas építész. Részletesebb életrajzért és pályaképért érdemes felkeresni az OSZK honlapját.
1898 Révai József Kossuth-díjas író, irodalomtörténész, akadémikus, az ötvenes évek kommunista kultúrpolitikájának irányítója
1903 Müller Sándor Kossuth-díjas kémikus, akadémikus
1933 Déry Gabriella Kossuth-díjas operaénekes, szoprán
1934 Richard Meier Pritzker-díjas amerikai építész és absztrakt művész
1935 Luciano Pavarotti olasz operaénekes, világhírű tenor
1937 Berkes Balázs nagybőgős, zenetanár
1942 Dózsa László színész, rendező, érdemes és kiváló művész 
1946 Sárosi László olimpiai bajnok vízilabdázó
1953 Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas író, költő
1954 Kornis Anna Balázs Béla-díjas vágó
1957 Csillag Endre gitáros, zeneszerző
1960 Radványi Dorottya Kazinczy-díjas tévébemondó, műsorvezető
1968 Hugh Jackman Golden Globe-díjas ausztrál színész

Október 12-én halt meg

1504 Corvin János, I. Mátyás király házasságon kívül született fia
1576 I. Miksa Habsburg-házi magyar és cseh király, II. Miksa néven német-római császár
1825 Müller Ferenc József, a magyarországi bányászat kiemelkedő művelője, a hazai ásványtan és földtan egyik első tudósa. Többet is olvashatunk róla, ha ide kattintunk.
1856 Guyon Richárd angol születésű gróf, az 1848–49-es magyar szabadságharc honvéd tábornoka, a branyiszkói ütközet hőse
1859 Robert Stephenson angol építőmérnök, a tökéletesített gőzmozdony feltalálója
1920 Lajta Béla építész, aki munkáiban sokféle stílusirányzatot ötvözött. Részletesebben itt olvashatunk róla.
1924 Anatole France Nobel-díjas francia író
1951 Gombaszögi Ella magyar színésznő
1970 Bodó Béla író, a medvebocs Brumi alakjának megteremtője
1979 Marton Endre kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező
1986 Fényes Szabolcs Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, színiigazgató
1988 Balogh Jolán Herder-díjas művészettörténész. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1996 René Lacoste francia teniszező, divattervező
2000 Sükösd Mihály József Attila-díjas író, kritikus, esszéíró
2011 Herskó János Kossuth-díjas filmrendező, a magyar mozgókép mestere
2013 Oscar Hijuelos Pulitzer-díjas kubai származású amerikai író

#eztörténtma