Kálmán ír zarándok volt, a Szentföldre iparkodott. Ausztriában kémnek nézték és két rablógyilkossal együtt fölakasztották (1002). Ausztria egyik régi patrónusa. A mi Szent István királyunk Kálmán legelső magyar tisztelője volt. Állítólag hazánkba hozatta a szent ereklyéit, amelyek később a melki apátságba kerültek, most is ott őrzik.
A magyar műemlékvédelem megteremtője, HENSZLMANN IMRE (Kassa, 1813. október 13. – Budapest, 1888. december 5.) kassai német eredetű családból származott és orvosi pályára készült: Budán és Bécsben tanult, majd Padovában doktorált 1837-ben. Érdeklődése azonban a művészetek felé fordult. Már Padovából bejárta Olaszországot, különösen sokat időzött Velencében és Rómában, ahol főképpen az építészetet tanulmányozta. Maga is próbálkozott a rajzolással, festészettel, szobrászattal. Négy évvel orvosi diplomájának megszerzése után megjelent művészeti tárgyú tanulmánya alapján a Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1843-ban Lipcsében német nyelvű folyóiratot indított (Vierteljahrschrift von und für Ungarn) a magyar reformellenzék ügyének ismertetése, támogatása céljából. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1846-ban Kassán tartott vándorgyűlésén a magyarországi műemlékek védelme érdekében tett felszólalását tekintik a magyar műemlékvédelem szervezett formájához vezető első lépésnek. Magyarország középkori műemlékeinek tanulmányozására ásatásokat folytatott, felméréseket végzett. 1846-ban jelent meg Kassa városának ó-német stylű templomai című munkája, saját rajzaival illusztrálva, mely történeti és építészeti műként is jelentős. Ekkoriban figyelt fel az építészet minden jelentős alkotásában jelen levő aránytörvényeire, melyekkel hosszú éveken át foglalkozott. 1848-ban Pulszky Ferenc sajtóreferense volt, emiatt 1849-ben börtönbüntetést kapott. Az ötvenes évek elején Londonba utazott, majd hét évig Franciaországban élt. Itt jelent meg először, francia nyelven arányelméleti munkája (Théorie des proportions appliquuées dans l’architecture, 1860). Hazatérte után az Akadémia Archeológiai Bizottságában tevékenykedett. 1862-ben Konstantinápolyban próbálta felkutatni a török uralom által elhurcolt Corvinákat. 1873-tól a pesti egyetem újonnan létrehozott művészettörténeti tanszékének tanára. Mint országgyűlési képviselő, ő terjesztette elő az 1881-ben megalkotott első műemlékvédelmi törvényt. Az ennek alapján megalapított szervezetnek, a Műemlékek Országos Bizottságának ő volt első elnöke, egészen haláláig. Rómer Flórissal együtt dolgozta ki „lajstromprogramját”, műemlékeink számbavételét. Százhúsz paphoz illetve tanárhoz juttattak el felvételi íveket, amelyeken az adott épület történetét, tulajdonosát, méretét, anyagát, a benne elhelyezett berendezések és műalkotások leírását kérték feltüntetni, és amelyekhez rajzokat, fényképeket is lehetett csatolni. A felmérés alapján a műemlékek helyreállítását, széles körben való ismertetését szorgalmazta.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1988, Magyar Életrajzi Lexikon, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig
Budapesten megkezdődött a közcélú villamosenergia szolgáltatás – 1893
A XIX. század végén két villamossági vállalat működött a főváros területén: a Magyar Villamossági Részvénytársulat, amely 1893. október 13-án, és a Budapesti Általános Villamossági Részvénytársaság, amely 1893. november 1-jén kezdte meg az áramszolgáltatást. Alig több, mint tíz évvel ezt megelőzően a világon elsőnek New Yorkban indult meg a villamos energia szolgáltatás, 1884. szeptember 4-én, majd Milánó következett 1883-ban és Berlin 1885-ben. A történelmi Magyarországon 1884. november 12-én Temesváron helyezték üzembe az első villamos energia fejlesztő telepet, majd 1888-ban Mátészalkán indult meg az áramszolgáltatás – ugyanakkor, mint Párizsban!
Budapest fejlődését hátráltatta a fővárosnak a Trieszti Általános Osztrák Légszesz (gáz) Társulattal 1879-ben kötött szerződése, amely az osztrák vállalat számára Budapesten kizárólagossági jogot biztosított 1891. december 15-ig a világítási célokat szolgáló berendezések létesítésére. Ennek lejárta után a főváros az említett két részvénytársaságnak adott koncessziót villamos energia szolgáltatására, így teremtve meg a versenyhelyzetet. 1894-ben már 1674 fogyasztó számára szolgáltattak áramot.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993, Budapest Lexikon)
Október 13-án történt
1893-ban ezen a napon kezdődött meg Budapesten a közcélú villamosenergia-szolgáltatás. A történelmi Magyarországon 1884 novemberében Temesváron helyezték üzembe az első villamosenergia-fejlesztő telepet, majd 1888-ban Mátészalkán indult meg az áramszolgáltatás – ugyanakkor, mint Párizsban.
A trombózis világnapja – A Nemzetközi Trombózis és Hemosztázis Társaság (ISTH) 2014-ben döntött megtartásáról, hogy felhívja a figyelmet erre a súlyos, de megelőzhető betegségre.
A természeti katasztrófák elleni védekezés világnapja – Az ENSZ 1989. évi határozata alapján tartják.
Október 13-án történt
1269 Londonban felszentelték a Westminster apátság épületét.
1307 IV. Fülöp francia király rendeletére és V. Kelemen pápa parancsára letartóztatták a templomos lovagrend valamennyi franciaországi tagját, a rend mérhetetlen vagyonát elkobozták, vezetőit koncepciós per után megégették.
1479 Kinizsi Pál temesi ispán és Báthori István országbíró hadai Kenyérmezőnél győzelmet arattak az Erdélybe betört törökök fölött.
1884 A londoni Nemzetközi Meridián Konferencia egységes kezdődélkörként a greenwichi obszervatóriumon áthaladó meridiánt határozta meg.
1893 Budapesten megkezdődött a rendszeres áramszolgáltatás.
1962 Felavatták a szovjet kőolajat Magyarországra szállító Barátság I. kőolajvezeték magyar szakaszát.
2010 Chile északi részén világméretű összefogás eredményeként sikerült épségben a felszínre hozni azt a 33 bányászt, akik egy bányaomlás miatt 69 nappal korábban rekedtek a föld alatt.
2013 A budai Várban felszentelték a megújult Mátyás-templomot.
2023 Magyarországon a Tanítanék Mozgalom kapta az Európai Polgár díjat, az Európai Parlament kitüntetését.
Október 13-án született
1676 II. Apafi Mihály, Erdély utolsó fejedelme
1813 Henszlmann Imre építész, akadémikus, a magyar műemlékvédelem megteremtője
Kassai német eredetű családból származott és orvosi pályára készült: Budán és Bécsben tanult, majd Padovában doktorált 1837-ben. Érdeklődése azonban a művészetek felé fordult. Már Padovából bejárta Olaszországot, különösen sokat időzött Velencében és Rómában, ahol főképpen az építészetet tanulmányozta. Maga is próbálkozott a rajzolással, festészettel, szobrászattal. Négy évvel orvosi diplomájának megszerzése után megjelent művészeti tárgyú tanulmánya alapján a Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1843-ban Lipcsében német nyelvű folyóiratot indított a magyar reformellenzék ügyének ismertetése, támogatása céljából. Magyarország középkori műemlékeinek tanulmányozására ásatásokat folytatott, felméréseket végzett. 1848-ban Pulszky Ferenc sajtóreferense volt, emiatt 1849-ben börtönbüntetést kapott. Az ötvenes évek elején Londonba utazott, majd hét évig Franciaországban élt. Hazatérte után az Akadémia Archeológiai Bizottságában tevékenykedett. 1862-ben Konstantinápolyban próbálta felkutatni a török uralom által elhurcolt Corvinákat. 1873-tól a pesti egyetem újonnan létrehozott művészettörténeti tanszékének tanára. Mint országgyűlési képviselő, ő terjesztette elő az 1881-ben megalkotott első műemlékvédelmi törvényt. Az ennek alapján megalapított szervezetnek, a Műemlékek Országos Bizottságának ő volt első elnöke, egészen haláláig. Rómer Flórissal együtt dolgozta ki „lajstromprogramját”, műemlékeink számbavételét, szorgalmazta a műemlékek helyreállítását. Henszlmann Imre 1888. december 5-én hunyt el. Forrás: OSZK
1887 Jozef Tiso szlovák katolikus pap, a második világháború alatt a fasiszta szlovák bábállam vezetője, háborús bűnös
1907 Dajka Margit Kossuth-díjas színésznő
1921 Yves Montand francia sanzonénekes és filmszínész
1922 Schweitzer József Széchenyi-díjas vallástörténész, hebraista, 1994 és 2000 között országos főrabbi
1925 Margaret Thatcher brit konzervatív politikus, az első női brit miniszterelnök
1929 Bartha Alfonz Liszt Ferenc-díjas operaénekes, tenor
1829 Torma Károly régész, akadémikus, az aquincumi múzeum alapítója
1941 Paul Simon Grammy-díjas amerikai énekes, gitáros, zeneszerző
1948 Kun Éva Ferenczy Noémi-díjas keramikus
1957 Forgács Péter Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes művész
1964 Egerházi Attila Harangozó Gyula-díjas táncművész, a Székesfehérvári Balett igazgatója
1971 Sacha Baron Cohen brit komikus
Október 13-án halt meg
54 Claudius római császár
1541 Werbőczy István jogtudós, királyi ítélőmester, Magyarország nádora, a Tripartitum című törvénykönyv megalkotója
1822 Antonio Canova olasz klasszicista szobrász
1904 Lotz Károly festő
1905 Sir Henry Irving, az első angol színész, akit lovaggá ütöttek
1913 Vályi Gyula matematikus
1919 Frecskay János technológiai író, újságíró, a magyar ipar és iparjogvédelem szaknyelvének formálója. Életéről részletesen az OSZK honlapján olvashatunk.
1961 Korda Zoltán magyar–amerikai filmrendező
1974 Ed Sullivan amerikai televíziós személyiség, impresszárió, újságíró
1990 Le Duc Tho vietnámi tábornok, az első ázsiai Nobel-békedíjas, aki azonban nem fogadta el a kitüntetést
2003 Bertram Brockhouse Nobel-díjas kanadai fizikus
2004 Bernice Rubens walesi írónő, az első nő, aki Booker-díjat kapott
2005 Eörsi István Kossuth-díjas író, költő, műfordító
2016 Dario Fo Nobel-díjas olasz drámaíró, színész, rendező
2018 Lőrinczi Edit Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész
2023 Louise Glück Nobel-díjas amerikai költő
