Október 18-án történt

Ezen a napon történt

1931-ben ezen a napon hunyt el az amerikai Thomas Alva Edison, minden idők egyik legnagyobb feltalálója. Élete során több ezer szabadalmat jegyeztetett be, nevéhez fűződik többek között a szénszálas izzólámpa, a szénpormikrofon, a lúgos-nikkel-vas akkumulátor és a hengeres fonográf feltalálása.

Thomas Alva Edison. Forrás: Wikipedia
Thomas Alva Edison. Forrás: Wikipedia

Ünnep

A magyar festészet napja – A DunapArt Művészeti Társaság kezdeményezésére 2002 óta Szent Lukács napján ünneplik.
Az emberkereskedelem elleni küzdelem európai napja – 2007 óta az Európai Unió kezdeményezésére rendezik meg.
Szent Lukács ünnepe – antiókiai származású evangélista, az orvosok, művészek, csipkeverők, nótáriusok, mészárosok patrónusa. Többet is olvashatunk róla, ha ide kattintunk.

Október 18-án történt

1514 Werbőczy István ítélőmester a pesti országgyűlésen bemutatta latin nyelvű szokásjogi gyűjteményét, a Tripartitumot (Hármaskönyv), amely törvényerőre nem emelkedett, de a 19. századig a legfontosabb magyar jogforrás maradt.
1667 Felavatták az eperjesi evangélikus kollégiumot.
1748 Aláírták az osztrák örökösödési háborút lezáró aacheni békét.
1808 A pozsonyi diéta megszavazta a múzeumi törvényt, amely létrehozta a Magyar Nemzeti Múzeumot.
1867 Az Egyesült Államok formálisan is birtokba vette az Oroszországtól megvásárolt Alaszkát.
1896 A New York Journal című amerikai lapban megjelent az első képregény, a Yellow Kid.
1922 Létrejött a brit közszolgálati média, a BBC.
1954 Az amerikai Texas Instruments vállalat elkészítette a világ első kereskedelmi forgalomban kapható tranzisztoros rádióját.
1961 Torinóban aláírták az Európai Szociális Chartát, amelyhez Magyarország 1991. december 13-án csatlakozott.
1989 A keletnémet állampárt, az NSZEP vezetőségének ülésén „megromlott egészségi állapotára való tekintettel” felmentették Erich Honecker pártfőtitkárt, utóda Egon Krenz lett.
1989 Az Országgyűlés szentesítette az 1949. évi pártállami alkotmány közel 80 százalékban módosított szövegét.
2008 A pakisztáni Karacsi városában Benazir Bhutto volt miniszterelnök ellen elkövetett öngyilkos merényletkísérletnek 139 halottja volt.
2019 Az űrhajózás történetében első alkalommal hajtottak végre nők űrsétát, az amerikai Jessica Meir és Christina Koch a Nemzetközi Űrállomás (ISS) akkumulátorait cserélte ki.

Október 18-án született

1564 Beythe András botanikus, református prédikátor, tudós. További részletek róla az OSZK honlapján.
1663 Savoyai Jenő, a Habsburgok legnagyobb hadvezére, a török kiűzője Magyarországról
1740 Dugonics András író, matematikus, az első magyar regény, az Etelka szerzője

A magyar matematikai műnyelv megteremtője és a magyar regényírás úttörője bunyevác családban született, a szegedi piarista gimnáziumba járt, majd belépett a rendbe. Bölcseleti és teológiai tanulmányainak végeztével, 25 évesen szentelték pappá. Nyitrán, Szegeden, Vácott, Medgyesen tanított rendi gimnáziumokban. Ekkor írta iskoladrámáit, versgyűjteményét. Iskoladrámái a magyar barokk dráma utolsó korszakát, a hivatásos színházhoz vezető utat képviselik, plautusi–molière-i hagyományú expurgációk, általában elhagyják a női szerepeket, szerelmi tárgyat és erkölcsi tanulságot közvetítenek. 1760–63-ban lejegyezte saját és gyűjtött verseit. 1774-től tanított a nagyszombati egyetem elemi matematikai tanszékén, amelynek később vezetője lett, majd 1777-ben az egyetemmel együtt ő is Budára költözött. 1784-ben megjelent könyve, A tudákosságnak két könyvei, amelyekben foglaltatik a betűvetés (betűszámtan) és a földmérés (mértan), tárgyát tekintve is hézagpótló mű volt, de még jelentősebb abban a tekintetben, hogy ekkor történt az első kísérlet a matematikai műnyelv megteremtésére. A könyv kiadása nyílt ellenszegülésnek számított II. József németesítő rendeleteivel szemben. Dugonics használt először számos, a mai nyelvben is tovább élő matematikai kifejezést, mint például: bizonyítani, egyenlet, gömb, gyök, hasonló, háromszög, henger, húr, sugár, szög, véges. Legsikeresebb műve az első magyar nyelven írt regényként számontartott Etelka, melyet 1786-ban fejezett be, de a mű a cenzúra miatt csak 1788-ban jelent meg. A barokk gáláns–heroikus államregény az Árpád-korban játszódik. Hazafiságának fontos része nyelvújítási programja: képzéssel, szófajváltásokkal, analógiás megoldásokkal sok új szót alkotott, régieket elevenített föl, s az irodalomba emelt számos népnyelvi (főleg Szeged környéki) szót, kifejezést. Az Etelka sikerén felbuzdulva több regényt írt, bár az első sikerét többé nem érte el. Utolsó évtizedeiben történetírással is foglalkozott: a magyarok őstörténetét rendszerezte, világtörténelmi munkákat kompilált. 1808-ban vált meg egyetemi katedrájától, és 1818-ban bekövetkezett haláláig a szegedi rendházban élt, visszavonultan, de továbbra is tevékenyen. A magyar nyelv fejlesztését célozza 1820-ban posztumusz kiadott kétkötetes gyűjteménye, a Magyar példabeszédek és jeles mondások, amely 10 182 közmondást és szólásmagyarázatot tartalmaz. Forrás: OSZK

1754 Esterházy Nepomuk János, Veszprém vármegye főispánja, mecénás és gyűjtő
1777 Heinrich von Kleist német drámaíró, költő
1794 Almási Balogh Pál orvos, akadémikus, tudományszervező, Széchenyi és Kossuth háziorvosa – derül ki az OSZK rövid ismertetőjéből.
1823 Ipolyi Arnold művészettörténész, püspök, a rendszeres műemlékvédelem magyarországi megalapítója
1831 III. Frigyes porosz király, majd német császár
1859 Henri Bergson irodalmi Nobel-díjas francia filozófus
1873 Czeke Marianne, az első magyar könyvtárosnő
1874 Rhorer László orvos, fizikus, röntgenológus, egyetemi tanár, a biofizika hazai előfutára. Életéről és tevékenységéről itt olvashatunk.
1889 Dávid Lajos gyógyszerész, egyetemi tanár, a gyógyszerészképzésben nemzetközi hírnevet szerzett oktató. További információk az OSZK honlapján.
1894 Déry Tibor Kossuth-díjas magyar író, költő
1914 Z. Gács György kétszeres Munkácsy Mihály-díjas festő, érdemes művész
1916 Simonyi Károly Kossuth-díjas fizikus, akadémikus
1924 Föld Ottó gyártásvezető, filmproducer, 1978-84-ben a Mafilm igazgatója
1926 Chuck Berry amerikai gitáros, énekes, „a rock and roll atyja”
1940 Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó
1943 Kormos Valéria Táncsics Mihály-díjas újságíró
1948 Árkosi Árpád Jászai Mari-díjas rendező
1956 Martina Navratilova cseh–amerikai teniszező, az egyik legeredményesebb teniszjátékos
1958 Szijj Ferenc József Attila-díjas költő, műfordító
1968 Vati Tamás Harangozó Gyula-díjas táncművész
1983 Eredics Áron népzenész, a Kossuth-díjas Vujicsics együttes tagja
1984 Esperanza Spalding, többszörös Grammy-díjas amerikai jazz-zenész
1984 Lindsey Vonn olimpiai és világbajnok amerikai alpesi sízőnő

Október 18-án halt meg

1503 III. Pius, a 215. római pápa
1558 Habsburg Mária magyar királyné, II. Lajos felesége, később Németalföld kormányzója
1678 Jacob Jordaens flamand festő
1871 Charles Babbage angol matematikus, a programozható számítógép elvének felfedezője
1893 Charles Gounod francia zeneszerző
1918 Koloman Moser osztrák festő, grafikus
1931 Thomas Alva Edison amerikai feltaláló
1964 Barta Lajos Kossuth-díjas író
1968 Gereblyés László József Attila-díjas költő, műfordító
1968 Tóth Aladár Kossuth-díjas zenetörténész, kritikus
1978 Ramón Mercader spanyol kommunista, a Szovjetunió Hőse, aki 1940-ben Mexikóban meggyilkolta Lev Trockijt
1982 Radics Béla gitáros, a magyar rockzene legendája
1993 Feleki Kamill Kossuth-díjas színész
2003 Neumann László Balázs Béla-díjas operatőr
2018 Magos Judit hatszoros Európa-bajnok asztaliteniszező
2021 Kornai János állami és Széchenyi-díjas közgazdász, akadémikus

#eztörténtma