Október 2-án történt

Ezen a napon történt

1869-ben ezen a napon született Mahátma Gandhi indiai politikus, szellemi vezető, akinek neve az erőszakmentes, polgári ellenállás jelképévé vált. Ezt a napot 2007 óta az erőszakmentesség világnapjaként ünnepeljük.

Mahátma Gandhi. Gandhi (1869-1948), Indian politician and philosopher.
Albert Harlingue / Roger-Viollet via AFP
Mahátma Gandhi. Fotó: Albert Harlingue / Roger-Viollet via AFP

Ünnep

Az erőszakmentesség világnapja – Az ENSZ Közgyűlés 2007. évi határozata alapján Mahátma Gandhi születésnapján ünneplik.
Ros hásáná – Megkezdődik a zsidó vallásban a zsinagógai újév, a világ és az ember teremtésének évfordulója.

Október 2-án történt

1187 Szaladin szultán visszafoglalta Jeruzsálemet, amely 88 évig állt a keresztesek uralma alatt.
1848 Batthyány Lajos, az első felelős magyar kormány vezetője végleg visszaadta miniszterelnöki megbízatását.
1910 Az első labdarúgó Magyar Kupa megismételt döntőjében az MTK 3:1-re legyőzte a BTC együttesét.
1937 Megkezdődött az egy hétig tartó „petrezselyemmészárlás”: Dominika nyugati határvidékén több tízezer haitit öltek meg Rafael Trujillo dominikai diktátor parancsára.
1938 Megkezdte működését az első gázturbina.
1944 A németek leverték az augusztus 1-jén Varsóban kitört fegyveres felkelést.
1944 Megkezdődött a német és az amerikai csapatok között a II. világháború végső szakaszának egyik legfontosabb ütközete a németországi Aachenben és környékén.
1988 Szöulban véget ért a 24. nyári olimpia, ahol a magyar sportolók 11 arany-, 6 ezüst- és 6 bronzérmet nyertek.
1997 Elindult Magyarország első ingyenes e-mail-szolgáltatása, a freemail.
2018 Letették a budapesti Kopaszi-gáton épülő Mol Campus Toronyház alapkövét, amely 143 méteres magasságával a főváros legmagasabb épülete, egyben az ország legmagasabb irodaháza.
2018 Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán megölték az abszolút monarchiát bíráló Dzsamál Hasogdzsi újságírót.
2021 Első alkalommal tartottak parlamenti választást Katarban.
2023 Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus (az amerikai Drew Weissmannal megosztva) kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért.

Október 2-án született

1452 III. Richárd angol király, az utolsó York-, egyben Plantagenet-házi uralkodó
1813 Kászonyi Dániel honvéd százados, szabadságharcos, újságíró
1847 Paul von Hindenburg német hadvezér, 1925–1934 között köztársasági elnök
1869 Mahátma Gandhi indiai politikus, az 1920-as évektől az ország szellemi vezetője
1870 Barlai Béla kohómérnök, főiskolai tanár, szakíró, főbányatanácsos

Német anyanyelvű családban született. A selmeci akadémián előbb erdészeti tanulmányokba kezdett, majd átment a kohászati szakra. A diploma megszerzése után, 1894-től vasgyárban, illetve hengerműben tett szert mérnöki tapasztalatokra, amelyek birtokában kezdett tanítani a selmecbányai vaskohászattani tanszéken. Oktatói tevékenysége során arra törekedett, hogy hallgatóinak „a gyakorlatban előforduló problémák megértéséhez és megoldásához szükséges elméleti tudása mindig a kor színvonalán álljon”. Pályája gyorsan és eredményesen ívelt felfelé. 1902-ben a kolozsvári egyetemen a kémia doktorává avatták. Selmecbányán kidolgozta egy modern vaskohászati laboratórium tervét, amelynek felépítéséhez sikerült az anyagi eszközöket is megszereznie. 1906–1908 között elkészült a berendezéseit illetően a kor színvonalán álló intézmény. Barlai a főiskola vaskohászati kísérleti laboratóriumának megszervezésével jelentős eredményt ért el a magyarországi kohómérnökképzés, a bányászati és kohászati felsőoktatás fejlesztése és korszerűsítése terén. Barlai hosszú időn át tanszékvezető, egy ideig pedig a főiskola rektora is volt. Tanárként, tudósként egyaránt kiemelkedő eredményeket ért el, akit kiváló és vonzó egyéniségnek, megnyerő munkatársnak tartottak. A trianoni fordulat után ő is elhagyta Selmecbányát, de már előtte azok közé tartozott, akik az intézet Selmecről Miskolcra való áthelyezését támogatták. Barlai Svédországban, Norvégiában, Dániában, Belgiumban, Lotaringiában és Luxemburgban tanulmányozta „a külföldi elsőrangú vaskohászati intézményeket”. A külföldi tapasztalatokat is felhasználva írta meg kétkötetes tankönyvét, a Vaskohászat kézikönyvét, amelynek a vas metallurgiájával és a vaskohászati salakkal foglalkozó első kötete 1909-ben jelent meg Selmecbányán. A Tüzeléstan című második kötet szintén Selmecbányán jelent meg 1912-ben. Színvonalas tankönyvein kívül számos fontos művet is publikált. 1913-ban adták ki Selmecen A magyar királyi bányászati és erdészeti főiskola vaskohászati kísérleti laboratóriuma című összefoglalóját. 1915-ben ugyanott látott napvilágot a Gazdaságosság érvényesítése az állami vasgyárak üzemeiben című tanulmánya. Rendszeresen publikált a Bányászati és Kohászati Lapokban – többek között – a tüzelésről, a mangán szerepéről, a vízgázról, a szén hőhatásának kihasználásáról. Barlai Béla Budapesten hunyt el 1921. november 20-án. Forrás: OSZK

1898 Szilágyi László költő, író, újságíró
1904 Graham Greene angol regény- és drámaíró, újságíró
1907 Alexander R. Todd Nobel-díjas brit szerves kémikus
1908 Bartha Dénes Erkel Ferenc- és Állami díjas zenetörténész, akadémikus
1917 Harmatta János Széchenyi-díjas klasszika-filológus, akadémikus
1926 Székely György Széchenyi-díjas orvos, neurológus, neurobiológus, akadémikus
1930 Bertalan Tivadar Kossuth-díjas festő, díszlettervező
1930 Timár Sándor Kossuth-díjas táncpedagógus, koreográfus, a nemzet művésze
1932 Székely László Kossuth-díjas díszlettervező, a nemzet művésze
1949 Annie Leibovitz amerikai fotóművész
1951 Sting Grammy-díjas brit rockzenész, zeneszerző
1963 Maria Ressa Nobel-békedíjas Fülöp-szigeteki újságíró

Október 2-án halt meg

1513 Bartolomeo della Fonte olasz humanista, filológus
1761 Mikes Kelemen memoáríró, műfordító
1893 Madarassy László író, költő és utazó
1944 Jelitai József tanár, tudomány- és matematikatörténész, Bolyai-kutató. További részletek róla az OSZK honlapján.
1944 Tolnai Simon lap- és könyvkiadó
1953 Szép Ernő költő, író, újságíró, a Nyugat munkatársa
1959 Kresz Géza hegedűművész és zenepedagógus
1968 Marcel Duchamp francia festő és író
1973 Paavo Nurmi kilencszeres olimpiai bajnok finn hosszútávfutó
1982 Baráth Zoltán biológus, egyetemi tanár, a felhagyott szőlőkről készített növénytakaró-vizsgálatok kutatási koncepciójának kidolgozója. Életéről és tevékenységéről itt olvashatunk.
1987 Peter Medawar Nobel-díjas angol zoológus és anatómus, a szerzett immuntolerancia felfedezője
2008 Csiki László József Attila-díjas író, költő, műfordító
2014 Lázár György pártállami politikus, 1975–1987 között miniszterelnök, a harmadik leghosszabb ideig hivatalban levő magyar kormányfő
2022 Szakcsi Lakatos Béla Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző, a nemzet művésze

#eztörténtma