Jeles napok
Szent őrzőangyalok
Őrangyalok ünnepét a XVI. században Spanyolországban kezdték megülni. Innen terjedt el a Tridentinum hatására is Európában. Az Egyházban a XVII. században vált általánossá. Először szeptember első vasárnapján ünnepelték, így hazánkban még a századfordulón is. Később került X. Pius intézkedésére végérvényesen Mihály arkangyal nyolcadába, mai helyére.
Barlai Béla születésnapja – 1870
BARLAI BÉLA (Mosonszolnok, 1870. október 2. – Budapest, 1921. november 20.) kohómérnök, főiskolai tanár, szakíró, főbányatanácsos német anyanyelvű családban született. A selmeci akadémián előbb erdészeti tanulmányokba kezdett, majd átment a kohászati szakra. A diploma megszerzése után, 1894-től vasgyárban, illetve hengerműben tett szert mérnöki tapasztalatokra, amelyek birtokában kezdett tanítani a selmecbányai vaskohászattani tanszéken. Okatatói tevékenysége során arra törekedett, hogy hallgatóinak „a gyakorlatban előforduló problémák megértéséhez és megoldásához szükséges elméleti tudása mindig a kor színvonalán álljon”.
Pályája gyorsan és eredményesen ívelt felfelé. 1902-ben a kolozsvári egyetemen a kémia doktorává avatták. Selmecbányán kidolgozta egy modern vaskohászati laboratórium tervét, amelynek felépítéséhez sikerült az anyagi eszközöket is megszereznie. 1906–1908 között elkészült a berendezéseit illetően a kor színvonalán álló intézmény. Barlai a főiskola vaskohászati kísérleti laboratóriumának megszervezésével jelentős eredményt ért el a magyarországi kohómérnökképzés, a bányászati és kohászati felsőoktatás fejlesztése és korszerűsítése terén. Barlai hosszú időn át tanszékvezető, egy ideig pedig a főiskola rektora is volt. Tanárként, tudósként egyaránt kiemelkedő eredményeket ért el, akit kiváló és vonzó egyéniségnek, megnyerő munkatársnak tartottak. A trianoni fordulat után ő is elhagyta Selmecbányát, de már előtte azok közé tartozott, akik az intézet Selmecről Miskolcra való áthelyezését támogatták.
Barlai Svédországban, Norvégiában, Dániában, Belgiumban, Lotaringiában és Luxemburgban tanulmányozta „a külföldi elsőrangú vaskohászati intézményeket”. A külföldi tapasztalatokat is felhasználva írta meg kétkötetes tankönyvét, a Vaskohászat kézikönyvét, amelynek a vas metallurgiájával és a vaskohászati salakkal foglalkozó első kötete 1909-ben jelent meg Selmecbányán. A Tüzeléstan című második kötet szintén Selmecbányán jelent meg 1912-ben.
Színvonalas tankönyvein kívül számos fontos művet is publikált. 1913-ban adták ki Selmecen A magyar királyi bányászati és erdészeti főiskola vaskohászati kísérleti laboratóriuma című összefoglalóját. 1915-ben ugyanott látott napvilágot a Gazdaságosság érvényesítése az állami vasgyárak üzemeiben című tanulmánya. Rendszeresen publikált a Bányászati és Kohászati Lapokban a tüzelésről, a mangán szerepéről, a vízgázról, a szén hőhatásának kihasználásáról stb.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Csáky Károly: Jeles Elődeink. Lilum Aurum, Dunaszerdahely, 2002. Közzétette a Miskolci Egyetem)
Az erőszakmentesség világnapja – Mahatma Gandhi születésnapja
Az ENSZ Közgyűlése 2007. május végén Mahatma Gandhi születésnapját, október 2-át az ERŐSZAKMENTESSÉG VILÁGNAPJÁVÁ nyilvánította. A Humanista Mozgalom örömmel fogadta a kezdeményezést, és szerte a világon, – beleértve Budapestet is – szervez akciókat és ünnepségeket ezen alkalomból.
Október 2-án történt
„A siker sajnos könyörtelenséggel jár. Ha választanom kellene a barátság és a siker között, biztosan az utóbbira voksolnék” – fogalmazta a ma hetvennegyedik születésnapját ünneplő többszörös Grammy-díjas brit rockzenész, énekes és zeneszerző, Sting, akinek a Police együttes frontembereként, majd szólóban is bőven kijutott a sikerből, hiszen több mint 100 millió lemezt adott el világszerte.
Október 2-án történt
1187 Szaladin szultán visszafoglalta Jeruzsálemet, amely 88 évig állt a keresztesek uralma alatt.
1848 Batthyány Lajos, az első felelős magyar kormány vezetője végleg visszaadta miniszterelnöki megbízatását.
1910 Az első labdarúgó Magyar Kupa megismételt döntőjében az MTK 3:1-re legyőzte a BTC együttesét.
1937 Megkezdődött az egy hétig tartó „petrezselyemmészárlás”: Dominika nyugati határvidékén több tízezer haitit öltek meg Rafael Trujillo dominikai diktátor parancsára.
1938 Megkezdte működését az első gázturbina.
1944 A németek leverték az augusztus 1-jén Varsóban kitört fegyveres felkelést.
1944 Megkezdődött a német és az amerikai csapatok között a II. világháború végső szakaszának egyik legfontosabb ütközete a németországi Aachenben és környékén.
1958 Elnyerte függetlenségét a francia gyarmat Guinea, ez a nap az ország nemzeti ünnepe.
1988 Szöulban véget ért a 24. nyári olimpia, ahol a magyar sportolók 11 arany-, 6 ezüst- és 6 bronzérmet nyertek.
1997 Elindult Magyarország első ingyenes e-mail-szolgáltatása, a freemail.
2018 Letették a budapesti Kopaszi-gáton épülő Mol Campus Toronyház alapkövét, amely 143 méteres magasságával a főváros legmagasabb épülete.
2018 Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán megölték az abszolút monarchiát bíráló Dzsamál Hasogdzsi újságírót.
2021 Első alkalommal tartottak parlamenti választást Katarban.
2023 Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus (az amerikai Drew Weissmannal megosztva) kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért.
Október 2-án született
1452 III. Richárd angol király, az utolsó York- és Plantagenet-házi uralkodó
1813 Kászonyi Dániel honvéd százados, szabadságharcos, újságíró
1847 Paul von Hindenburg német hadvezér, 1925–1934 között köztársasági elnök
1869 Mahátma Gandhi indiai politikus, az 1920-as évektől az ország szellemi vezetője
1870 Barlai Béla kohómérnök, főiskolai tanár, szakíró, főbányatanácsos
1898 Szilágyi László költő, író, újságíró
1904 Graham Greene angol regény- és drámaíró, újságíró
1907 Alexander R. Todd Nobel-díjas brit szerves kémikus
1908 Bartha Dénes Erkel Ferenc- és Állami díjas zenetörténész, akadémikus
1917 Harmatta János Széchenyi-díjas klasszika-filológus, akadémikus
1926 Székely György Széchenyi-díjas orvos, neurológus, neurobiológus, akadémikus
1930 Bertalan Tivadar Kossuth-díjas festő, díszlettervező
1930 Timár Sándor Kossuth-díjas táncpedagógus, koreográfus, a nemzet művésze
1932 Székely László Kossuth-díjas díszlettervező, a nemzet művésze
1937 Horesnyi László Jászai-díjas színész
1949 Annie Leibovitz amerikai fotóművész
1950 Szurdi Miklós színész, rendező, színházigazgató, forgatókönyvíró
1951 Sting Grammy-díjas brit rockzenész, zeneszerző
1954 Spindler Béla Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész
1958 Simorjay Emese színművésznő
1963 Maria Ressa Nobel-békedíjas Fülöp-szigeteki újságíró
1970 Erős Antónia újságíró, televíziós műsorvezető
1976 Kozma Orsolya énekesnő
Október 2-án halt meg
1513 Bartolomeo della Fonte olasz humanista, filológus
1761 Mikes Kelemen memoáríró, műfordító
1893 Madarassy László író, költő és utazó
1944 Jelitai József tanár, tudomány- és matematikatörténész, Bolyai-kutató
1944 Tolnai Simon lap- és könyvkiadó
1953 Szép Ernő költő, író, újságíró, a Nyugat munkatársa
1959 Kresz Géza hegedűművész és zenepedagógus
1965 Vaszary Piri színésznő, filmszínésznő
1968 Marcel Duchamp francia festő és író
1973 Paavo Nurmi kilencszeres olimpiai bajnok finn hosszútávfutó
1974 Vaszilij Makarovics Suksin orosz író, színész, filmrendező
1982 Baráth Zoltán biológus, egyetemi tanár
1985 Rock Hudson négyszeres Golden Globe-díjas amerikai színész
1987 Peter Medawar Nobel-díjas angol anatómus, a szerzett immuntolerancia felfedezője
2008 Csiki László József Attila-díjas író, költő, műfordító
2014 Lázár György pártállami politikus, 1975–1987 között miniszterelnök
2017 Tom Petty amerikai rockzenész
2022 Szakcsi Lakatos Béla Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző, a nemzet művésze
