Saint-Denis-székesegyház 01 AFP.jpg

Felújítják a Notre-Dame idősebb testvérét

Csaknem két évszázaddal a lebontása után a Párizs melletti Saint-Denis-ben álló gótikus bazilika, a francia királyok temetkezési helye visszakapja az északi csúcsos tornyát: az építkezés 2025 tavaszán indul hagyományos technikákkal.

A hegyes tornyocskákkal díszített, csúcsos toronytetővel fedett, kilencven méter magas északi torony a 12. század óta magasodott a Szent Dénes vértanúról, Párizs (Lutetia) harmadik századi püspökéről, Franciaország és Párizs védőszentjéről elnevezett város fölé. A bazilikában helyeztek végső nyugalomba a Meroving-dinasztia óta szinte minden francia királyt és királynét, közöttük Magyarországi (Anjou) Klemenciát, Károly Róbert magyar király testvérét és férjét, X. (Civakodó) Lajos francia királyt.

A tornyot 1846-ban bontották le kőről kőre Eugene Viollet-le-Duc építész irányítása alatt, miután 1837-ben egy villámcsapás és 1842 és 1845 között a szélviharok is veszélyesen megrongálták.

Az újjáépítés igénye mindig megmaradt a lebontás óta. 2018-ban végül keretmegállapodás született a Suivez la flèche nevű társaság, a helyreállítás kivitelezője, a kulturális minisztérium és a püspökség között. Az első követ március 14-én helyezik el az építkezésen.

The Abbey Church of Saint-Denis and the School of the Legion of Honour in 1840 (oil on canvas) by Clement, Aline (19th century); Musee de l'Ile de France, Sceaux, France; (add.info.: l'Abbatiale de Saint Denis et la Maison d'Education de la Legion d'Honneur) (Photo by leemage / Leemage via AFP)
A Saint-Denis-székesegyház Aline Clément 1840-es festményén az északi csúcsos toronnyal. Fotó: Leemage via AFP

Az újjáépítés előtt meg kellett erősíteni a középkori műemléket, hogy elbírja a beépítendő 2400 tonna súlyú követ. A bazilika kertjében szeptemberben nyíló múzeumban a látogatók közelről követhetik a középkori módszerekkel dolgozó kézművesek, kőfaragók munkáját.

A 37 millió eurós (majdnem 14,5 milliárd forint) építkezéshez a megyeközi beruházási szolidaritási alap 22 millió euróval, a párizsi régió ötmillióval, a párizsi agglomeráció pedig négymillió euróval járul hozzá. Áprilisban gyűjtést is indítottak 3,5–5 millió euró értékben, egyes köveket „örökbe” lehet fogadni, ezeket az épület 3D-s digitális modellje alapján lehet kiválasztani. Az internetes árusításon a kövek ára 15 és 15 ezer euró között mozog, de a figyelemre méltó darabok, így a kimérák vagy a torony csúcsát díszítő kakas ennél jóval többe kerülhet – mondta el Julien de Saint-Jores, a Suivez la flèche igazgatója.

Remélik, hogy a torony újjáépítése után a jelenlegi évi 150 ezer látogatónál jóval többet vonz majd a bazilika. Összehasonlításképpen: fiatalabb testvérét, a párizsi Notre-Dame-ot a megnyitása utáni első hónapban 860 ezren látogatták meg. Előzőleg az épület homlokzatát, hatalmas déli rózsaablakának és a templomfő (a főhajó kerek végződése) ablakainak az üvegfestményeit restaurálták.

Ez is érdekelheti

Itália első orvosnője örökre megváltoztatta a gyermeknevelésről alkotott képünket

1870. augusztus 31-én született a modern pedagógia egyik legnagyobb egyénisége, Maria Montessori, akinek a gondolatai mára már evidenciák, de a harmincas években még el kellett menekülnie a fasiszta Olaszországból. Ma már a szülői blogokon is feltűnnek a jól idézhető meglátásai, például hogy a gyermek számára fontosabb a személyiség fejlődése a tananyag bebiflázásánál.

Ötszáz éve szenvedtünk történelmi vereséget a törököktől Mohácsnál

Ötszáz éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a középkori magyar állam bukását hozó mohácsi csata, amely fordulópontot jelentett a magyar történelemben. A két nagyhatalom közé ékelt, meggyengült Magyarország hamarosan két, majd három részre szakadt. Mohács a nemzeti tudatba „nemzeti nagylétünk nagy temetőjeként” vonult be.

A látcső, amellyel Galilei a jövőt is felfedezte

Azt mondta Galilei, hogy a világegyetem nagy könyve előttünk van, de nem érthetjük meg, amíg nem tanuljuk meg a nyelvét. Számára a nagy könyv maga a csillagos ég volt, amit az általa kifejlesztett látcsővel „olvasott el”. Galilei először pillantotta meg a Hold felszínét, 1609 augusztusában a velencei Szent Márk-bazilika harangtornyában mutatta be a dózsénak a távcsövét.

Az építészek szerint nem őszinte szerkezet, kategóriájában mégis az egyik legszebb a Szabadság híd

Addig lopta ki valaki belőle az eredetileg Ferenc József által elhelyezett díszszegecset, mígnem inkább kivették belőle azt. Néhány éve majdnem betiltották a villamosforgalmat rajta, és időről időre bulihelyszínné válik. Nyolcvan éve adták át a forgalomnak az újjáépített budapesti Szabadság hidat.