Jeles napok

Szeptember – Szent Mihály – Őszelő – Földanya hava

Jeles napok

A limfóma világnapja

Az Amerikai Egyesült Államokból eredő kezdeményezés célja felhívni a figyelmet a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedésre. 2004-ben a színész Rob Lowe hívta létre, hogy tájékoztató kampányok keretében ismertesse meg az embereket a betegség tüneteiről, élettani hatásairól. A betegség krónikus lefolyású, tünetei nem látványosak és más, kevésbé súlyos betegségekben is előfordulnak. Ez a kór azok közé a tumoros megbetegedések közé tartozik, amelyekről az emberek rendkívül keveset tudnak. Pedig oda kell figyelni rá, mert gyakorisága világviszonylatban és hazánkban is emelkedett, és a korán felfedezett betegség könnyebben és teljesen meggyógyítható.
Magyarországon a Magyar Rákellenes Liga karolta fel a kezdeményezést.

Szent Adorján és társai

Adorján (Adrianus) Maximianus császár uralkodása idején szenvedett vértanúságot.
Midőn a mondott Maximianus Nikomédia városában a bálványoknak áldozott, parancsára mindenki keresztények után kutatott. Ki a büntetéstől való félelemből, ki a pénzjutalom utáni vágyból: szomszéd a szomszédot, rokon a rokont hurcolta bíróság elé. Közülük harminchármat üldözőik elfogtak, és a király elé vezettek. Így szólt hozzájuk a király: „Nem hallottátok, hogy milyen büntetést rendeltem el a keresztények ellen?” Így válaszoltak: „Hallottuk és kinevettük esztelen parancsodat.” Erre a király haragra gyúlva, nyers szíjakkal korbácsoltatta meg őket, és parancsot adott arra, hogy szájukat kövekkel zúzzák szét, és elrendelte, hogy miután valamennyiük vallomását feljegyezték, vasra verve zárják őket börtönbe.
Állhatatosságukat látva, Adorján, a katonai szolgálattevők kapitánya, így szólt hozzájuk: „Az Istenre kérlek benneteket, mondjátok meg, mi viszonzást vártok ezekért a kínokért?” Erre ezt mondták a szentek: „Szem nem látott, fül nem hallott, emberi szívbe föl nem hatolt, amiket Isten készített azoknak, akik őt szeretik” (1 Kor 2,9), Erre Adorján nyíltan kiállt, és azt mondta: „Jegyezzetek be engem is ezekkel együvé, mert én is keresztény vagyok!” Mikor ezt a császár meghallotta, vasra verve börtönbe vetette, amiért Adorján nem akart áldozatot bemutatni.
Natália pedig, a felesége, amikor meghallotta, hogy férje börtönben van, megszaggatta ruháit, keservesen sírt és jajgatott. Hanem amikor azt is megtudta, hogy Krisztus hitéért börtönözték be, nagy öröm töltötte el, a börtönhöz futott, és csókolgatni kezdte férje és a többiek bilincseit. Hiszen ő is keresztény volt, de az üldözés miatt nem árulta el magát. Így szólt férjéhez: „Boldog vagy, uram, Adorján, mert olyan kincsre leltél, amelyet nem szüleid hagytak rád, s amelyben ezek itt – noha sok minden van birtokukban – szűkölködni fognak, midőn az idő nem lesz alkalmas kölcsönadásra és kölcsönvevésre, s midőn senki nem szabadíthatja majd meg a másikat a büntetéstől, sem apa a fiát, sem anya a lányát, sem szolga az urát, sem barát a barátját, sem pedig a vagyon annak birtokosát.” Amikor pedig figyelmeztette őt, hogy vessen meg minden földi dicsőséget, s ne gondoljon se barátaival, se szüleivel, és szívében mindig az égiekhez ragaszkodjék, így szólt hozzá Adorján: „Menj, nővérem, szenvedésünk idején hívatni foglak téged, hogy lássad végünket.” Így tehát férjét a többi szentre bízva – hogy tudniillik erősítsék őt –, Natália hazatért.

Jacobus de Voragine: Legenda Aurea (részlet)

Szűz Mária születése (Kisboldogasszony) – Kisasszony napja

Kisasszony, olykor Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének emléknapja. Már a XI. században számontartott ünnepünk, amelynek a középkorban vigíliája és nyolcada is volt. Mária születésének gazdag apokrif hagyományai vannak, amelyek főleg a Legenda Aurea és a Stellarium révén kódexirodalmunkba is belekerültek (Teleki-, Horváth-, Tihanyi-, Debreczeni-, Érdy-kódex).
A Teleki-kódex Anna-legendája elmondja, hogy Szent Annának elkövetkezvén az órája, a hétnek néminemű keddin szüle. Egészségben szülé az igaz Dávidnak királyi plántáját, ez világnak előtte választott leányt, az édes Szűz Máriát. Miképpen az angyaltul megtanítottak valának, mert ő vala ez világnak jövendő megvilágosojtója és asszonya és tengörnek csillaga.

Következő, Balassa-strófára szedett énekünk egyaránt idézi az Énekek énekének és a magyar rokokónak világát:
Ma született e világra
Egy ékes kisasszonyság,
Kinek kebléből bimbódzik
Fölséges nagy uraság.
Fellegek és az egek közt
Ma tartatik vigasság,
Az angyalok énekelnek,
Zengenek a muzsikák.
Szent Dávidnak sok húrját
Bár egyenként verhetném,
Szűzanyám kis pólyácskáját
Én azzal tisztelhetném,
Kissszonynak, Máriának
Versét énekelhetném,
Bölcsőcskéjét vigadozva
Örömmel rengethetném

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)

Az írni-olvasni tudás nemzetközi napja

1965. szeptember 8-án az UNESCO által Teheránba összehívott világkongresszus úgy döntött, hogy e napot AZ ÍRNI-OLVASNI TUDÁS NEMZETKÖZI NAPJÁnak nyilvánítja. Ez a nap ráirányítja a figyelmet az írástudatlanság problémájára. A világon még mindig egy milliárd írástudatlan felnőtt él, ezek kétharmada nő. Minden évben ezen a napon az UNESCO díjjal jutalmazza azokat, akik a legleleményesebben és legösztönzőbben harcolnak az írástudatlanság ellen.

A büntetésvégrehajtás napja

Magyarországon 1996 óta Szent Adorján napján ünneplik A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS NAPJÁt. Az afrikai születésű, Nikodémiában élt katonatiszt keresztény hite miatt szenvedett vértanúságot.

A fizioterápia világnapja

A gyógytornászok világszervezete 1995-ben hirdette meg A FIZIOTERÁPIA NAPJÁt. Magyarországon 1998-ban tartották meg először.

Kelemen Frigyes születésnapja – 1924

KELEMEN FRIGYES (Kézdialmás, 1924. szeptember 8. – Kolozsvár, 1979. június 6.): romániai magyar fizikai szakíró. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen végezte (1950); itt volt tanársegéd, 1958-tól lektor, 1967-től haláláig a mechanika és a hőtan magyar nyelvű előadója. 1972-től két évig az algériai Oranban fizikát tanított.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Magyar életrajzi lexikon MEK; Évfordulóink 1999. MTESZ)

Szeptember 8-án történt

1850-ben ezen a napon született Blaha Lujza színésznő, a „nemzet csalogánya”. Hatévesen lépett először színpadra, 21 éves volt, amikor Szigligeti Ede a Nemzeti Színházba hívta, ahol számtalan cím- és főszerepet játszott. Népszerűségét jelzi, hogy még életében teret neveztek el róla a fővárosban.

Blaha Lujza és Újházi Ede Abbáziában 1911-ben. Fotó: Vasárnapi Ujság via Arcanum
Blaha Lujza és Újházi Ede Abbáziában 1911-ben. Fotó: Vasárnapi Ujság via Arcanum

Ünnep

Szent Adorján ünnepe – A Nikodémiában élt katonatiszt keresztény hite miatt szenvedett vértanúságot. Ő a katonák, börtönőrök, hóhérok, kovácsok, követek védőszentje, járvány idején is hozzá imádkoznak.
A büntetés-végrehajtás napja Magyarországon – 1996 óta ünneplik Szent Adorján napján.
Kisboldogasszony napja – Szűz Mária születésének (Nativitas Beatae Mariae Virginis) ünnepe a katolikus egyházban. A néphagyomány Fecskehajtó Kisasszonynak is nevezi, mert ekkor indulnak útnak a fecskék és a vándormadarak, és sok helyen ez a dióverés napja.
Az írástudatlanság elleni küzdelem (alfabetizálás) nemzetközi napja – az UNESCO kezdeményezésére 1965 óta tartják meg.
A fizioterápia világnapja – 1996 óta ünneplik annak emlékére, hogy a Gyógytornászok Világszövetsége 1951. szeptember 8-án alakult meg, Magyarországon 1998-ban tartották először.
A magyar dal napja – 2008 óta rendezik meg Presser Gábor zenész kezdeményezésére szeptember második vasárnapján.

Szeptember 8-án történt

1213 Magyar főurak meggyilkolták II. András király feleségét, Merániai Gertrúdot; a gyilkosság ihlette Katona József Bánk bán című drámáját.
1846 Megnyílt az első magyar felsőbb leányiskola, a Miskolci Nőnevelő Intézet.
1853 Megtalálták a Szent Koronát és a koronázási ékszereket rejtő ládát, amelyet az elbukott szabadságharc utolsó miniszterelnöke, Szemere Bertalan 1849 augusztusában ásott el Orsovánál.
1910 A budapesti János-hegyen felavatták az Erzsébet-kilátót.
1941 A második világháborúban bezárult a német blokádgyűrű Leningrád körül, a város csak 1944 elején szabadult fel.
1951 San Franciscóban 48 állam békeszerződést kötött Japánnal, végleg lezárva a második világháborút.
1966 Amerikában sugározták a kultikus Star Trek tévésorozat első epizódját.
1971 Washingtonban felavatták a Kennedy Kulturális Központot.
1997 II. János Pál pápa bemutatta a katolikus katekizmus több mint tíz év után elkészült hivatalos, latin nyelvű változatát.
2014 Budapesten elindult a Mol Bubi kerékpár kölcsönzési rendszer.
2020 A Szabad Európa Rádió multimédiás tartalomszolgáltató oldalként visszatért Magyarországra.

Szeptember 8-án született

1157 I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király
1633 IV. Ferdinánd Habsburg-házi magyar és cseh király
1635 Esterházy Pál gróf, Magyarország nádora
1841 Antonín Dvořák cseh zeneszerző
1850 Blaha Lujza színésznő, „a nemzet csalogánya”
1906 Hőgyes Endre orvos, bakteriológus, a magyarországi Pasteur Intézet alapítója, a veszettség elleni védőoltás elterjesztője. További információk az OSZK honlapján.
1922 Tomanek Nándor Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész
1924 Kelemen Frigyes romániai magyar fizikai szakíró. Ezen a linken részletesen olvashat életútjáról.
1928 Ács Károly vajdasági magyar költő, műfordító, szerkesztő
1933 Michael Frayn angol író, drámaíró, műfordító, a Még egyszer hátulról szerzője
1934 Kalász Márton Kossuth-díjas költő, író, műfordító, a nemzet művésze
1938 Louis Mahoney gambiai születésű angol színész, a Royal Shakespeare Company egyik első afroamerikai tagja
1948 Kincses Veronika Kossuth-díjas szoprán, a Magyar Állami Operaház mesterművésze
1951 Ránki Dezső kétszeres Kossuth-díjas zongoraművész
1951 Markó Béla József Attila-díjas romániai magyar költő, az RMDSZ volt elnöke
1953 Barak László szlovákiai magyar költő
1979 Lékó Péter olimpiai ezüstérmes nemzetközi sakknagymester
1979 Pink Grammy-díjas amerikai énekesnő, dalszerző, színésznő

Szeptember 8-án halt meg

1613 Carlo Gesualdo olasz zeneszerző
1763 Carlos Mardel (Martell Károly) magyar–portugál katonamérnök, építész, az 1755-ös lisszaboni földrengés után a város egyik újjáépítője
1895 Adam Opel német mérnök, autógyáros, az Opel művek megalapítója
1939 Hevesi Sándor rendező, író, műfordító, kritikus, színházigazgató
1949 Richard Strauss német zeneszerző
1957 Szilvay Kornél számos tűzoltó és tűzvédelmi eszköz feltalálója

Budapesten született 1890-ben. Már diákkorában érdeklődött a tűzoltók munkája iránt, és édesapja munkahelyén, a Schlick-gyárban, majd a budapesti önkéntes tűzoltók csapatában tevékenykedett. Itt ismerte meg a világon elsőként hazánkban használt gépjárműfecskendőt, amelynél a jármű álló helyzetében a jármű meghajtó motorja működteti a járműre szerelt szivattyút. Szilvay első találmányával a motor indítási nehézségeit küszöbölte ki. 1914-től a budapesti hivatásos tűzoltóknál műszaki tisztként dolgozott. Főként az foglalkoztatta, hogyan lehetne a tűzoltásnál fellépő vízkárokat kiküszöbölni, mivel az égő anyagokra zúdított víztömeg sokszor nagyobb károkat okozott, mint a tűz. 1923-ban szabadalmaztatta egy közömbös gázzal oltó, azaz szárazoltó gép elvi megoldását. 1925-ben a Nemzeti Kaszinóban – az ő vezetésével – sikerrel alkalmazták poroltóját, az értékes gobelinek és szőnyegek csak minimális kárt szenvedtek. A találmány az 1929-es párizsi nemzetközi tűzoltó-kiállításon nagy sikert aratott. Számos egyéb szabadalma is szolgálta a tűzvédelmet. Mint tűzoltótiszt több ezer oltást vezetett. Ő irányította 1947-ben a budapesti bazilika kupolatüzének oltását, ahol sikeresen gondoskodott az értékes freskók védelméről.
Forrás: OSZK

1975 Kondér István erdőmérnök, a kettős szögprizma megkonstruálója. Életéről részletesen az OSZK honlapján olvashatunk.
1994 Szentágothai János Kossuth-díjas anatómus, az MTA volt elnöke
2003 Leni Riefenstahl német filmrendező
2009 Niels Bohr Nobel-díjas dán fizikus
2015 Harangozó Teri táncdalénekesnő
2022 II. Erzsébet brit királynő
2023 Tiboldi Mária Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő

#eztörténtma