Elhunyt Zenthe Ferenc színművész

Színpad

(MTI) - Nyolcvanhat éves korában elhunyt Zenthe Ferenc, a nemzet színésze, Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész - közölte hétfőn a Madách Színház az MTI-vel.
A művészt, hosszan tartó betegség után, vasárnap érte a halál.
Zenthe Ferencet a Madách Színház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
Zenthe Ferenc hetvennél több filmben és tévéjátékban szerepelt. Egyik leghíresebb szerepe a Tenkes kapitány volt a Magyar Televízió 1962-ben forgatott nagy sikerű sorozatában. Nagy sikert aratott a Magyar Rádió Szabó család című folytatásos családregényében, valamint a Magyar Televízió Szomszédok című sorozatában.
Pályája kezdetétől a közönség szeretete övezte. "Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább" - nyilatkozta az MTI-nek 2005 januárjában, a nemzet színészévé választásakor a megnyerő egyéniségű művész.
"A Szabó családban lassan negyven éve benne vagyok, emellett csupa olyan filmet csináltam, hogy amikor az emberek megláttak az utcán, éreztem, hogy szeretnek" - emlékezett a művész.
A filmgyártás és a televízió is jobbnál jobb feladatokkal "kényeztette el". Első filmszerepét Nagy Sándor honvédtábornokként 1953-ban alakította a Föltámadott a tengerben, ezt a Rákóczi hadnagyának főszerepe követte (előtte öttusázók megtanították lovagolni, aminek még sok hasznát vette).
Ezután romantikus vígjátékok főszerepei következtek a sármos színész életében: a 2x2 néha 5, a Mese a 12 találatról, a Kölyök, a Fapados szerelem című filmekben. Később egyre inkább jellemszerepeket formált meg. 1983-ban készült az Oscar-díjra is jelölt magyar-NSZK koprodukció, a Jób lázadása, amelyben Zenthe Ferenc a Tisza-menti, módos falusi zsidó szerepében tűnt fel, aki keresztény kisfiút fogadott örökbe a második világháború alatt. Játékfilmben utoljára a Magyar vándor című filmben szerepelt 2004-ben.
A Tenkes kapitánya után több tévésorozat következett: a Rózsa Sándor, a Tüskevár, a Princ a katona, a Bors és legutóbb a Szomszédok.

Gyurcsány Ferenc részvéttávirata Zenthe Ferenc családjának

Táviratban fejezte ki részvétét Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Zenthe Ferenc családjának a színész halála miatt. A dokumentumot a Kormányzati Kommunikációs Központ Sajtóirodája hétfőn juttatta el az MTI-nek.
"Magyarország szegényebb lett. Zenthe Ferenc halálával egy kiváló színész és egy kiváló ember távozott közülünk. Közülünk távozott, mert közöttünk élt: az egész ország és több nemzedék számára adott élményt és örömöt a játéka" - írta táviratában Gyurcsány Ferenc. Mint fogalmazott, Zenthe Ferenc pályája kezdetétől fogva az egész ország, az egész nemzet színésze volt - és örökre az marad, emléke előtt mély fájdalommal és a legnagyobb tisztelettel hajt fejet.
A kormányfő táviratában kitért arra, hogy a szakma és a közönség szeretete és megbecsülése végigkísérte Zenthe Ferenc életét. "Sokunk számára ugyanolyan természetességgel testesített meg történelmi, mint hétköznapi hősöket: mert nemcsak a vásznon és a színpadon volt őszinte és hiteles, hanem az életben is" - áll a dokumentumban.
A Madách Színház hétfőn közölte az MTI-vel: hosszan tartó betegség után vasárnap, nyolcvanhat éves korában elhunyt Zenthe Ferenc, a nemzet színésze, Kossuth- és Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész.

Dr. Hiller István megemlékezése Zenthe Ferenc színművészről

Zenthe Ferenc nem csak a Nemzet Színésze volt, annál sokkal több. Ő volt nekünk Gábor diák, ő volt gyermekkorunk hőse, a Tenkes kapitánya, és ő volt a mi Taki bácsink is a Szomszédokból. Az általa alakított szereplők velünk éltek, együtt vettünk részt vele Beszterce ostromán, vele voltunk a Fekete városban, megmutatta nekünk, milyen a Különös házasság vagy az Elvarázsolt dollár.

Sármos örökifjú volt, azt hittük, nem fog rajta az idő. Szerették őt pályatársai, kortársai és fiatalabb színésztársai, ráadásul megadatott neki a legnagyobb elismerés is: a közönség ragaszkodása.

?Én tényleg nem tudtam, hogy engem ennyire szeretnek.? ? mondta meghatódva, amikor a közönség ünnepelte. Pedig ő az egyik örök kedvencünk, hiszen végig derűt és szeretetet sugárzott felénk. Csendes, de mindent tudó mosolyára filmjei, tévéjátékai nyomán a legfiatalabbak is emlékezni fognak.

Búcsúzom Zenthe Ferenc Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló művészünktől.

Dr. Hiller István

oktatási és kulturális miniszter

Budapest, 2006. július 31.

Műsorváltozás a közszolgálati médiumoknál

A nagy színészegyéniség halála miatt több közszolgálati médium is megváltoztatta a hétfő esti programját, s a nemzet színészére emlékezik.
A Magyar Televízió hétfőn gyászszalaggal sugározza a Szomszédok című teleregény ismétlését, amelynek egyik szereplője Zenthe Ferenc volt, szerdán és csütörtökön este nyolc órakor pedig A Tenkes kapitánya mozifilm-változatát tűzik műsorukra a művészre emlékezve - közölte Csorba Mária sajtómenedzser.
A Magyar Rádió a Kossuth adón, az Aranyemberek című sorozatban este nyolc órától megismétli a színművésszel készült, 2002. október 27-én sugárzott interjút.
A Duna Televízió - Szeles Pál szóvivő tájékoztatása szerint - este hét órától egy krimisorozat egyik epizódja helyett Fehér György háromnegyed órás, Zenthe Ferencet bemutató portréfilmjét sugározza.

Zenthe Ferenc 1920. április 24-én született Salgótarjánban. Négy szemesztert végzett a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen, de otthagyta a Színművészeti Akadémiáért. 1942-ben másodéves volt, amikor behívták katonának; a világháború után nem folytatta a színiakadémiát, hanem Pécsre szerződött.
1946-tól Kaposváron, Győrben, Pesterzsébeten játszott, majd 1949-ben a debreceni Csokonai Színház tagja lett, s közben vendégként lépett fel a fővárosban Lúdas Matyi szerepében. 1952-től a Madách Színház tagja, sok nagysikerű szerep alakítója. Atmoszférateremtő képessége, humora jellemszerepekben kiválóan érvényesült.
Zenthe Ferencet 1954-ben és 1968-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1975-ben megkapta az érdemes művész címet. A filmkritikusok díjával jutalmazták 1984-ben, kiváló művész lett 1989-ben, Erzsébet-díjas 1992-ben, MSZOSZ-díjas 1993-ban.
A Kossuth-díjjal 1997-ben tüntették ki, szülővárosa, Salgótarján díszpolgárrá választotta 2003-ban.
A nemzet színészévé 2005-ben választották meg. Ugyanebben az évben az MTA Magyar Örökség-díjjal tüntette ki "sokoldalú emberábrázolásáért".

A nagy színészegyéniség munkásságát pályatársak méltatták hétfőn az MTI-nek.
"Vasárnap este tudtam meg a hírt és azóta is a hatása alatt vagyok" - mondta az MTI-nek Szirtes Tamás, a Madách Színház ügyvezető igazgatója. "Egy csodálatos kollégát veszítettünk el benne. Barát volt, kolléga volt, a Madách Színház történetének formálója (...) nélkülözhetetlen része."
Szirtes Tamás hozzátette: Zenthe Ferenc olyan ember volt, akit mindenki szeretett és ez "páratlan dolog ebben a mai világban".
"Ha bárki valahol kimondja azt a nevet, hogy Zenthe Ferenc, egy mosoly jelenik meg a szája szélén" - fogalmazott a színházigazgató, aki szerint Zenthe Ferenc óriási, több mint fél évszázadon keresztül felfelé ívelő óriási tehetsége vitathatatlan.
Zenthe Ferenc zömében jóságos, kiegyensúlyozott figurákat alakított a színpadon. Eljátszotta Puck, majd Zuboly szerepét Shakespeare Szentivánéji álmában, Móricz Lúdas Matyijának címszerepét, Noszty Pált Mikszáth, Scapint Moliere művében, Dickens Karácsonyi énekének Ebenezer Scrooge-át vagy Jákob szerepét a Rice-Lloyd Webber szerzőpáros József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaljében. Juhász Károly, a Madách Színház művészeti titkára hétfőn az MTI-nek elmondta, hogy Zenthe Ferenc az idei évadban már nem lépett színpadra.
Pozsgai Zsolt, drámaíró, a Szabó család című rádiójáték-sorozat egyik írója hétfőn az MTI-nek elmondta: a kórházban több részt felvettek Zenthe Ferenccel, így a nemzet színésze augusztus végéig még hallható a Magyar Rádió műsorában.
"Megdöbbentett a halála, nagyon-nagyon régóta dolgoztam vele együtt" - mondta az MTI-nek Major Anna, a Szabó-család dramaturgja.
Hozzátette: Zenthe Ferenc kettős szerepet játszott a rádiójátékban. Először mint Balla Tibor, zongoraművész jelent meg, de a szereplő a szerep szerint meghalt. Major Anna szerint a hallgatók hiányolták Zenthe Ferencet a műsorból, ezért visszaírták. A dramaturg emlékeztetett: a régóta betegeskedő színésszel telefonon keresztül vették fel a Szabó-család legutóbbi részeit.