| Marton Frigyesnek sikerült a par excellence rádiókabarét megteremtenie. Akik ma még a kabaréban dolgoznak, szinte mindnyájan a "Marton-istállóban" sajátították el a szakma csínját-bínját. Amikor az közelmúltban hetvennégy éves korában eltávozott, pályatársai döbbenten búcsúztatták. Ehhez a csupa élet, szenvedélyes, lobogó emberhez annyira nem illett a halál! Bár évek óta visszavonult, láthatatlanul is mindig jelen volt a szakmában, ha nem is fizikailag, de a "köpönyegéből kibújt" humoristák munkáiban mindenképp. |
 |
 |
|
| Amilyen ellentmondásos az élet, most ott voltak a ravatalánál a politikusok, azok, akikről valójában évtizedeken át szólt (néha nagyon is ironikusan, gúnyosan) az általa rendezett-szerkesztett politikai kabaré. "Martonhoz nem való a könny - mondta búcsúztatójában Moldova György. - Nem is látta őt szomorúnak senki. Szenvedélyesnek, haragosnak, indulatosan gúnyosnak igen, szomorúnak soha." |
 |
| Marton Mária |
| Marton Frigyes leánya, Marton Mária (több jeles könyv szerzője) írta a kötet gerincét; az apa személyes hangú, szubjektív vallomását mondta tollba lányának. Még együtt szerkesztették, állították össze a kéziratot. "Apám gyakran dinamikusan, hevesen, néha nem szép szavak kíséretében beszélt politikusokról, számára idegesítő, nem tisztességesnek tartott emberekről. Aki személyesen ismerte, érti szavaimat. Aki nem ismerte így, ebből a könyvből megismerheti" - írja Marton Mária. |
 |
| Az ilyen kötetekről szokták mondani, hogy letehetetlen, egy végtében kell elolvasni. Barátok, pályatársak - Nádor Tamás, Antal Imre, Csukás István, Farkasházy Tivadar, Gálvölgyi János, Görgey Gábor, Kern András, Koós János, Mészáros Mihály, Nádas György, Sas József, Sinkó Péter, Verebes István, Kaposy Miklós, Moldova György, Selmeczi Tibor - őszintén, kendőzetlenül szól egy olyan emberről, akit lehetett szeretni és nem szeretni, de mindenképpen fel kellett nézni rá. |
 |
 |
|
| Gálvölgyi János | Koós János | |
| Hihetetlen zsenialitással érezte meg, hogy mi kell a közönségnek. Fantasztikus képességgel fedezte fel a fiatalokat. Csak egy név: Hofi! Marton adott számára lehetőséget, hogy aztán nagyon hamar az egész ország kedvence legyen. Sokan nem értették, hogy 1985-ben miért hagyta el a Mikroszkóp Színpadot és vonult nyugdíjba. Akik nagyon közel álltak hozzá, azok sem fejtették meg döntésének okát, miértjét. Egyesek szerint Marton maga sem tudta, hirtelen miből lett elege. Persze vissza-visszajárt, rendezett alkalmanként a rádióban maratoni műsorokat (hiszen ő volt a bármikor előhúzható jolly joker, aki mindent tudott a rádiós szórakoztatásról), de azért mégiscsak visszavonult. Sokunknak már akkor is hiányzott, ezért is nagyon jó, hogy megjelent róla ez a könyv. Fotó: Kadelka László - Terasz Kapcsolódó cikk: |
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
