Színpad
Hazánk nagyhatalmi játszmák terepe lesz az RS9 színpadán
Kemény Zsigmond Zord idő című regényének színpadi adaptációja kizárólag az elitet mutatja, kaland helyett pedig a politikai játszmák kerülnek a középpontba az RS9-ben.
A trapéz hercegéből lett bilincskirály Harry Houdini
Százötven éve, 1874. március 24-én született Harry Houdini, minden idők legnagyobb szabadulóművésze és nagy hatású mágusa. 2016-ban, halálának kilencvenedik évfordulója alkalmából a budai Várnegyedben megnyílt a Houdini Ház.
Takács Katalin: Önazonosnak maradni a legnehezebb
Takács Katalin A vágy villamosa Blanche szerepében – mint mondja – átlépte a saját árnyékát. Izgalmas, sokszínű, vibráló nőt tár elénk, akinek álomvilága akkor is magával ragad bennünket, ha közben nem igazán szimpatizálunk vele. A színésznővel a saját életében megjelenő párhuzamokról és a menekülés nyomasztó vágyáról is beszélgettünk.
Psota Irén és a többi varázslónő
2024 Psota Irén-díjasa Kiss Mari, akit március 19-én a Rózsavölgyi Szalonban ünnepeltek a pályatársak. Megilletődöttsége, kedvessége és a sok kedves jelenet, amely a díjátadást követte, a művészet reményőrző és -tápláló voltáról tanúskodott.
Zs. Vincze Zsuzsa koreográfus a Kossuth-díj megrázó élményéről
Sikerrel futó táncjátékok szerzője, aki szerint az ő dolga gyönyörű foglalatot készíteni a magyar népi kultúra drágakövéhez – de csak azért, hogy annak a szépségét még jobban kiemelje.
Nem önthetjük ki a fürdővízzel a katarzist, mert az a színház lényege
Győrbe került a Kaszás Attila- és a Junior Prima díj, a tavalyi évadban pedig minden idők legtöbb bemutatóját tartotta a Győri Nemzeti Színház. Bakos-Kiss Gábor, az intézmény Jászai Mari-díjas igazgatója szerint a legjobb alkotókkal felelősségteljesen kell jó színházat csinálni: a jelen művészetével a jövőnek.
Bodrogi után most Stohl utazóügynöke bukik bele az amerikai álomba
Két évtized után Alföldi Róbert ismét megrendezte a nagyzási hóbortban szenvedő, majd kiábrándult kisember drámáját, Az ügynök halálát. Mindkét verziót megnéztük.
Luxusnak tűnik csak hangokat eregetni, ha mondhatnék is valamit
Kolonits Klára operaénekes nemrég egy gálaesttel ünnepelte színpadra lépésének 30. évfordulóját, és bebizonyította: a hangja izgalmas, új színekkel teli, pedig – mint mondja – akadt, aki azt gondolta, megőrült, hogy Verdi-szerepeket vett elő. Őt azonban a kihívások éltetik, és abból akad bőven: a Testnevelési Egyetem sport-mentáltréner mesterképzésére jár, szabadidejében pedig kerteket tervez és a sajátját szépítgeti.
Velem most szállt fel a griffmadár
Két napig ünnepelték a győri Vaskakas Bábszínházban Rab Viki bábszínész, zeneszerző, a társulat zenei vezetőjének kerek születésnapját. Az 50/25 félidő koncerteken megmutatott negyedszázados művészi pályaívéről, annak hátteréről beszélgettünk az alkotóval.
Csapnivaló színészből lesz a legnépszerűbb drámaíró
Kétszáztíz éve, 1814. március 8-án született Szigligeti Ede, a magyar színházművészet meghatározó egyénisége, a magyar népszínmű műfajának megteremtője, a Liliomfi írója.
Hatvan év, három évtized a rendezői székben
Március 8-án ünnepli hatvanadik születésnapját Vidnyánszky Attila Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Világpremier és visszatérő alkotók a 11. MITEM-en
Tizennyolc produkció, köztük világpremier érkezik tizenegy országból a 11. Madách Nemzetközi Színházi Találkozóra (MITEM), amelyet április 6. és 28. között rendeznek meg a Nemzeti Színházban.
Akikből nem lett szent király
Melyik döntés a helyes? Mi az ország érdeke? Kiből válik jó uralkodó? A Nemzeti Színházban, Sík Sándor István király című drámájának főpróbáján jártunk.
Miskolc mítosza múlt időben
A Miskolci Nemzeti Színház Kabai Lóránt és Zemlényi Attila színdarabjából készült, Vasgyári eklógák című előadása Miskolc egykori acélszívébe, a Vasgyárba visz el. A dicső múltba, aztán a rozsdás-romos jelenbe. De az utóbbi végleges elhagyásának szándékával.
A szerepeimből nem tudok idézni, de rendezőként be nem áll a szám
„Nekem óriási motiváció olyan előadásokat készíteni, amelyek többféle buborék lakójának lehetnek érdekesek, de nem kamuznak” – mondja Keszég László, aki nem először rendez Szabadkán, szülővárosában. A Kosztolányi Dezső Színházban a Vér és a Vojáger című előadások után most Spiró György Árpád-ház című drámáját viszi színre.
Pintér Béla nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat
Horváth János Antal Becsapódás című drámája pedig különdíjas lett. Bátorság ma politikai darabot írni? Lehet-e egy előadás gyónás vagy inkább harakiri? Ezekről is szó esett a díjátadón.