építészet
A Vizafogó park és pavilonépület nyerte Budapest építészeti nívódíját
A Budapest építészeti nívódíjával kitüntetett, XIII. kerületi Vizafogó park és pavilonépület tervezői, Nagy Csaba és Pólus Károly, valamint Hómann János és Pécsi Máté tájépítész egy eredetileg beépítésre szánt telekből olyan közparkot hozott létre, amely jelentősen javítja a környék lakosságának életminőségét.
Ferencz István egyházi építészetét mutatja be az MMA új kötete
A Ferencz István építész által a rendszerváltás idején tervezett miskolci avasi egyházi és oktatási épületegyüttest ismertető kötetet mutat be a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) hétfőn.
A Váncza Művek épülete és Rátgéber László terve nyerte idén a Média Építészeti Díját
Tizennyolcadik alkalommal ismerték el az év legkiemelkedőbb alkotásait a Média Építészeti Díja gálán az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
„Gyönyörű barokk délibáb az alföldi tenger pusztaságon” – A szegedi városháza
Juhász Gyula magasztalta a fenti szavakkal a szegedi városháza épületét, amely karcsú, magas tornyával, tarka tetőcserepeivel, elegáns épülettömbjével kiemelkedik a környezetéből. Kinek a kedvéért épült meg a nevezetes szegedi Sóhajok hídja? Miért mászott fel a városháza tornyába Haynau? Milyen felirat került még a kéményeire is? A szegedi városházán jártunk.
A neogótika és a beton virtuóza – Nyolc középület, amelyet Pecz Samunak köszönhetünk
Rózsaablakok és vasbeton falak, kőcsipkék és óriási boltívek: a magyar építészet kiemelkedő alakja virtuóz módon egyesítette a középkori és a modern építészet jellemzőit. A száz évvel ezelőtt elhunyt Pecz Samunak számos, a budapesti városképet máig meghatározó épületet köszönhetünk: a Vámház körúti Vásárcsarnok, a Gólyavár, a Fasori Evangélikus Gimnázium és a Magyar Országos Levéltár tervezését is.
Városi lélektan járókelők számára
Akár idegen, akár ismerős egy város számunkra, jellegzetes épületek, tornyok, utcák, terek segítenek a tájékozódásban. De nem csupán az eligazodásunkat, hanem a hangulatunkat, az érzéseinket és akár a döntéseinket is képesek befolyásolni. Észrevétlenül hatnak ránk a városi utcák eltérő téri helyzetei, különleges térkapcsolatai. A város lélektanát analizáltuk.
A főváros eltűnt kupolái elevenednek meg egy kisfilmben
A főváros eltűnt épített öröksége tovább él az Animatiqua Stúdió legújabb rövidfilmjében.
A zsinagógától a Vasalóházig – Baumhorn Lipót épületei Szegeden
Szeged egyik legjelentősebb műemléke a Baumhorn Lipót által tervezett Új zsinagóga, a világ negyedik legnagyobbja. Tervezőjét dicséri, hogy a benne keveredő sokfajta stílus és óriási mérete ellenére is harmonikus, bensőséges. De Baumhorn világi épületei is a város díszei.
Cifra paloták Szegeden
Az 1879-es szegedi árvíz szinte a teljes belvárost lerombolta. Az újjáépítés Ferenc József ígéretéhez hűen valósult meg: „Szeged szebb lesz, mint volt!” A város Tisza Lajos királyi biztos és Lechner Lajos irányításával új arculatot kapott. Az akkor divatos szecessziós stílusban számtalan palotája épült.
A zene- és a kertművészet áll a középpontban a Mőcsényi Mihály Kertművészeti és Kerttörténeti Konferencián
A 21. századi építészetnek nemzetinek kell lennie, a régi mindig szebb és jobb, mint az új – jelentette ki Lázár János építési és beruházási miniszter Fertődön, az Esterházy-kastélyban rendezett III. Mőcsényi Mihály Kertművészeti és Kerttörténeti Konferencián.
Fudzsimoto Szú: A Magyar Zene Háza tökéletesen megvalósította az elképzeléseimet
Tökéletesen, szinte prezentációszerűen megvalósította a tervezői víziókat a Liget Budapest projekt keretében idén átadott Magyar Zene Háza (MZH) – mondta el kedden az épület tervezője, Fudzsimoto Szú.
Négyszáz építészeti makettet bemutató kiállítás nyílt a Műegyetem aulájában
Az Exploratív Építészeti Tanszék hallgatóinak és oktatóinak makettjei láthatók a 150 éves Építészmérnöki Kar (BME ÉPK) kiállításán.
Újítók, feltalálók – Magyar építészmérnöknek köszönhetjük, hogy átlátunk a falon
A Time Magazin varázslatos anyagnak nevezte 2004-ben, továbbá az év egyik legjelentősebb találmányaként ismerte el a Losonczi Áron építészmérnök által kifejlesztett transzparens betont.
Darabokra törted a szívem – A Jókai tér felújításáról
Megújult a Jókai tér, amelyet a magyar irodalom terének is nevezhetnénk, hiszen ezt írták egy ide helyezett kőtömbre. Részint játszótéri funkciót kapott, bizonyos szempontból pihenőpark, másból afféle modern közpark lett. E funkciók egészen kis térbe integrálásához azonban nem elég a tájépítész fantáziája, de még Jókai szárnyaló képzelete sem.
A székely anyaváros, avagy a „kicsike emberfészek” – Városnéző séta Székelyudvarhelyen
Egy város nemcsak kövek, házak, utcák sokasága, hanem derűs vagy fájó történések színhelye, titkok őrzője is.
Középpontban a középkor – Budavári séta a Magdolna-torony környékén
A budai Vár minden egyes köve, épülete, szobra, emléktáblája a történelmünkről mesél. Egyetlen, viszonylag épségben fennmaradt középkori eredetű tornya, a Magdolna-torony körüli séta pedig önmagában is felér egy történelemórával.