évforduló
Március 8-án történt
1955. március 8-án született – és 2020-ban hunyt el – Böröndi Tamás színművész, színházigazgató, akit többek között a debreceni Csokonai Színház, a Rock Színház, az Operettszínház, a Karinthy Színház, valamint a Vidám Színpad előadásaiban láthattuk, utóbbinak 2013-ban igazgatója is lett. Pályája során több műfajban kipróbálta magát – játszott például a Mária főhadnagy című operettben és a Robin Hood című musicalben –, és mindezek mellett számos tévéfilmben és sorozatban, köztük a Kicsi a borsban, a Kémeriben és a Szomszédokban is szerepelt.
Gézengúz, Jelbeszéd, Kertész leszek – Koncz Zsuzsa 80
Március 7-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Koncz Zsuzsa Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekesnő, érdemes művész, a magyar könnyűzene egyik legrangosabb képviselője, az első magyar aranylemez birtokosa.
Március 7-én történt
„Az életem legszebb, legizgalmasabb, legviccesebb és legnehezebb része az anyasággal kezdődött, és a színészetemnek is jót tett. Előtte minden pillanatomat a színház töltötte ki, görcsös megfelelni akarás jellemzett; sokat lazított rajtam, hogy van ennél jóval fontosabb, a kisfiam. Kell a saját élet ahhoz, hogy legyen mesélnivalóm a színpadon” – mondta egy interjúban a ma negyvenéves Junior Prima díjas színésznő, Pálos Hanna, akit többek között a Katona József Színház előadásaiban, illetve a Fagyott május és az Isteni műszak című filmekben láthatunk.
Március 6-án történt
2025. március 6-án hunyt el Sopsits Árpád Balázs Béla-díjas színház- és filmrendező, forgatókönyvíró, aki többek között a Budapesti Kamaraszínházban, a Gyulai Várszínházban, az Új Színházban, a Szabadkai Népszínházban, a Nemzeti Színházban és a Vígszínházban állított színpadra előadásokat. Első játékfilmje, a Céllövölde 1989-ben készült, de a Video Blues, a Félelem és reszketés, a Légyfogó, A hetedik kör és A martfűi rém megrendezése is a nevéhez fűződik. Utolsó nagyjátékfilmjét, a Mellékszereplőket 2023-ban mutatták be.
Végigharcolta uralkodását, és tengeri hatalommá tette Magyarországot
Hétszáz éve, 1326. március 5-én született I. (Nagy) Lajos Anjou-házi magyar és lengyel király, akinek uralkodása alatt – legalábbis a köztudatban elterjedt legenda szerint – három tenger mosta Magyarország partjait.
Március 5-én történt
„Szeretem a munkámat. Egyáltalán szeretem, amikor magamnak dolgozom. Szeretem a kis műhely szabadságát és rendjét. Egyszerűen azért, mert a kezdetektől a befejezésig mindenért felelős vagyok, közöm van a jóhoz, rosszhoz. Formát adni az alaktalan szürkeségnek: a semmiből teremtek, néha úgy érzem” – fogalmazta az 1925. március 5-én született Munkácsy Mihály-díjas keramikus, Gorka Lívia, aki igazi művészdinasztia tagja: tehetségét édesapjától, Gorka Géza Kossuth-díjas keramikusművésztől örökölte, és fia, Gorka-Focht Géza szintén neves keramikus.
Március 4-én történt
„A színpadra nem Simándy megy fel, hanem Bánk bán” – fogalmazta meg azt, hogy szerinte egy előadóművésznek hogyan kell a közönség elé lépni az 1997. március 4-én elhunyt Kossuth-díjas operaénekes, főiskolai tanár, érdemes és kiváló művész, Simándy József. A leghíresebb magyar tenornak számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa híres operaházaiban és hangversenytermeiben, és itthon is a közönség kedvence volt. Hangja és alakja több nemzedék tudatában összeforrt Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével.
Március 3-án történt
„Nagyon érdekes, hogy sok olyan emberrel találkozom, aki nem az én köreimhez tartozik, és különös élmény, ha valaki megfejti, miről szól, amit csinálok. Sokszor van olyan visszajelzés is, hogy tetszenek a műveim, de nem vinnék haza, nem tudnának együtt élni velük. Magamnak szeretnék megfelelni, ezért aztán nem is tudok megbízásra dolgozni: megfeleltetni egy alkotói gondolatot másoknak, ez nekem nem megy” – fogalmazta egy interjúban a ma hatvanhetedik születésnapját ünneplő Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, Szurcsik József.
Itt üzemelt az ország első mozgólépcsője, és az első szezonvégi kiárusítást is itt tartották
Száz éve, 1926 márciusában nyílt meg a budapesti Blaha Lujza téren a Corvin Áruház. A nyugati mintára épült áruházban a vásárlás mellett kávézni, ebédelni, gyorsfényképet készíttetni és menetjegyet vásárolni is lehetett, sőt divatbemutatókat és kiállításokat is rendeztek a klasszicizáló épületben.
Március 2-án történt
„Két nevetés után a világot, a problémáimat is másképp látom. Három nevetés után meg is tudom oldani” – fogalmazta a 2019. március 2-án elhunyt Artisjus-díjas táncdalénekes, előadóművész, humorista, showman, Koós János. A székely családban született művészt a Micsoda nagyszerű dolog című dal tette országosan ismertté, később pedig olyan örökzöld slágerek fűződtek a nevéhez, mint a Járom az utam, az Ami szívemen, a számon, a Paprika twist, a Kit érdekel, a Barátok nélkül, az Annyi ember él a Földön és a Kislány a zongoránál.
Március 1-jén történt
Ma ünnepli hatvannyolcadik születésnapját Szervét Tibor Jászai Mari-díjas színész, színházi rendező, aki pályája során többek között a Szegedi Nemzeti Színház, a Független Színpad, a Miskolci Nemzeti Színház, a Vígszínház és a Radnóti Színház előadásaiban játszott, 2014 óta pedig a Thália Színház tagja. A jogi végzettséggel is rendelkező művész számos filmben szerepelt, így a Valami Amerika, a Magyar vándor, a Tökéletes gyilkos, A fekete múmia átka és az Egy rém rendes család Budapesten című mozikban láthattuk.
Az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat „a cimbalom Liszt Ference”
Száznegyven éve, 1886. február 28-án született Rácz Aladár cimbalomművész, aki saját kezűleg építette át a hangszerét, klasszikus hangszerré avatta a cimbalmot, megalapította a Zeneakadémia cimbalom tanszakát, és akit Camille Saint-Saëns „a cimbalom Liszt Ferencének” nevezett.
Február 28-án történt
Ma ünnepli harminchetedik születésnapját Wunderlich József színész, énekes, zenész. A Junior Prima díjas művész a Színművészeti Egyetem elvégzése után előbb a Pécsi Nemzeti Színházhoz, majd a Vígszínházhoz szerződött, amelynek jelenleg is a tagja. A színpadi szerepek mellett A Grund – vígszínházi fiúzenekarban játszik Fesztbaum Bélával, Zoltán Áronnal, Ember Márkkal és Medveczky Balázzsal, illetve a Nyitva, a Kossuthkifli, az Egynyári kaland és az Aurora Borealis – Északi fény című filmekben, tévésorozatokban is láthattuk.
Február 27-én történt
1917. február 27-én született – és 1971-ben hunyt el – Devecseri Gábor Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, klasszika-filológus, aki nyolcvankilenc író közel ezer versét, drámáját és regényét fordította magyarra, és akit Hegedüs Géza író így méltatott: „Mint költő a Nyugat harmadik nemzedékének egyik kitűnősége volt; mint tudós a magyar klasszika-filológia nemzetközi tekintélyű kiválósága; mint műfordító, mint az antik kultúra tolmácsa versenytárs nélkül első az évszázadok magyar irodalmában.”
Február 26-án történt
„Olyan a színpad, mint a szerelem: érdekesebb, vonzóbb és ragyogóbb lesz tőle mindenki” – fogalmazta a ma hatvankettedik születésnapját ünneplő Détár Enikő Déryné- és Artisjus-díjas színésznő, akit többek között a Vidám Színpad, a Rock Színház, a Madách Színház és a Turay Ida Színház előadásaiban, valamint a Pizzás, a Bűn és bűnhődés, a Tüskevár és a Sortűz egy fekete bivalyért című filmekben láthattunk. Mindemellett sokat szinkronizál, és olyan tévéműsorokban is feltűnik, mint a Nyerő páros, a Sztárban sztár vagy a Dancing with the Stars.