filozófia
Boros Dániel mikrobiológus: Tudomány nincs filozófia nélkül
A filozófus szülők által felnevelt Boros Dániel tizennégy éves koráig zenélni tanult, majd Cambridge-ben szerzett molekuláris biológia mesterdiplomát.
Szerelmi csalódás miatt szakított az érzelmi költészettel
Nyolcvan éve, 1945. július 20-án hunyt el Paul Valéry francia költő, esszéíró, az úgynevezett újklasszicizmus létrehozója, akit sokan a 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodójának tartanak.
Nem zöld, hanem a modernitás kritikusa
Május 21-én töltötte volna 90. életévét Karátson Gábor Kossuth, József Attila- és Munkácsy Mihály-díjas magyar író, műfordító, festő, művészetpedagógus.
Nincs időnk, és ez nagyobb baj, mint gondoljuk
Napjainkban mintha gyorsabban telne az idő, és mi fel sem fogjuk, mekkora károkat szenvedünk amiatt, hogy nem tudjuk reálisan érzékelni az idő múlását.
Descartes a természet minden jelenségét meg akarta magyarázni
Háromszázhetvenöt éve, 1650. február 11-én hunyt el René Descartes francia filozófus, matematikus és természettudós, aki egy álom hatására választott élethivatást magának és akinek híres és sokat idézett mondata a „gondolkodom, tehát vagyok”.
A színházra is áll, ami a matematikára és a filozófiára igaz
Juan Mayorga legutóbb tavasszal járt Budapesten, néhány napja azonban újra ellátogatott a fővárosba. Az apropót ugyanaz a darab adta, a helyzet mégis kicsit más volt.
Népbankról és föderatív világtársadalomról álmodozott az anarchizmus atyja
Százhatvan éve, 1865. január 19-én halt meg Párizsban Pierre-Joseph Proudhon francia szocialista gondolkodó, az anarchizmus elméletének megalapozója, az első teoretikus, aki anarchistának nevezte magát.
Szinte mindenkit felbőszített Voltaire, a francia felvilágosodás úttörője
Háromszázharminc éve, 1694. november 21-én született Voltaire, polgári nevén François-Marie Arouet francia író, történész és filozófus, a francia felvilágosodás egyik kiemelkedő alakja, aki igazán impozáns életművet hagyott maga után, csaknem száz kötete, 15 ezer levele maradt fenn.
Közel száz művet írt, megteremtve a keresztény filozófia alapjait
Ezerhatszázhetven éve, 354. november 13-án született Szent Ágoston észak-afrikai egyházatya, gondolkodó. A hippói püspök életművéből táplálkozott a középkor ideológiája, hatása napjainkig érvényesül.
Szemfényvesztés, mágia, titkok és rejtélyek, vér és arany
Szeretők, csalások és megcsalások, szemfényvesztés és mágia, mesés gazdagság helyett sárga por. Mit kerestek és végül mit találtak az alkimisták? És mit kerestek a magyar királyok udvarában?
Halottnak nyilvánította Istent, és sírva borult a torinói ló nyakába
Száznyolcvan éve, 1844. október 15-én született Friedrich Nietzsche német filozófus, akinek munkássága ma is viták kereszttüzében áll.
Hamvas Béláról szól az augusztus a Szentendrei Régi Művésztelepen
Hamvas Béla előtt tisztelgő tematikus programokkal – egyedi szitanyomatokat bemutató kiállítással, kreatív önismereti workshoppal, Hamvastechnóval és Sanctum összművészeti esttel – várja az érdeklődőket augusztusban a Szentendrei Régi Művésztelep. A programok helyszíne a szentendrei Karnevál Kávéház és Gasztrobár.
Wittgensteintől a Mindentudás Egyeteméig
Június 2-án nyolcvanéves Nyíri Kristóf Széchenyi-díjas filozófiatörténész, akadémikus, a második világháború utáni első magyar nyelven írt, ismeretterjesztő igényű filozófiatörténet szerzője. Az elmúlt években főleg a kommunikációs technológiák társadalom- és oktatásfilozófiai kérdései érdekelték.
Kiderült, pontosan hol temették el Platónt
A több mint 1800 éves herculaneumi papirusztekercsek tartalmát kutató tudósok fényt derítettek arra, hogy pontosan hol temették el Platónt az athéni Akadémia területén – jelentette be kedden a Pisai Egyetem egyik szakértője.
Kant, a szobatudós, aki megfejtette az Univerzum legnagyobb titkait
A csillagos ég felettem – az erkölcsi törvény bennem. Szép az, ami érdek nélkül tetszik. Két idézet, amelyet mindenki ismer. De vajon ismerjük a szerzőjét is?
A száműzött fejedelem
Mintha dacos ellenszegülése, minden ellenerővel szembeni kitartása, a világ logikája alapján felfoghatatlan derűje, életprogramjának következetes képviselete, élet és mű összeforrottsága lenne a legmaradandóbb hagyatéka. Valami alig érthető, nehezen utánozható, valami földöntúlinak ható, levezethetetlen.