interjú
Ide nem hamburgert enni mennek a gyerekek
Idén harmadik éve működik az az ösztöndíjprogram, amely fiatal népzenészeknek ad lehetőséget arra, hogy Amerikában a legjobbaktól tanulhassanak. A kilenc hónapos programot, amely a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósulhatott meg, Ferenczi György hozta Magyarországra. Gyurival és az első évfolyam egyik diákjával, Mohácsy Lőrinccel, az Eredő együttes tagjával beszélgettünk.
A halogatás nem az időről, hanem az érzelmekről szól
Ki ne érezte volna, hogy sosem lesz már vége valaminek, máskor meg, hogy észrevétlenül elrepült az idő? Kit nem bosszantott még, hogy valaki piszmogására kell várnia, vagy ellenkezőleg, hogy sürgetik? Mitől függ az idő érzékelése, és hogyan hangolódjunk rá mások eltérő ritmusára? Erről is kérdeztük Mráz Katalin pszichológust.
Takács Katalin: Önazonosnak maradni a legnehezebb
Takács Katalin A vágy villamosa Blanche szerepében – mint mondja – átlépte a saját árnyékát. Izgalmas, sokszínű, vibráló nőt tár elénk, akinek álomvilága akkor is magával ragad bennünket, ha közben nem igazán szimpatizálunk vele. A színésznővel a saját életében megjelenő párhuzamokról és a menekülés nyomasztó vágyáról is beszélgettünk.
Nyomokban székely furfangot tartalmazok
Egy férfi ácsorog a homokórában, miközben a talpa alól folyamatosan pereg ki a homok. Odamegy hozzá az epigon, aki pár perccel korábban egy hatalmas talplenyomatból kászálódott ki. Szevasz, epigon!, köszönti a homokórás fazon, majd vidáman meglengeti a zászlóját. Ez valami vicc?, kérdezi az epigon, mire a másik így felel: nem, ez egy újságcikk, amelybe mindkettőnket beleírtak.
David Helfgott, Loreena McKennitt, Rhoda Scott – és aki Budapestre hozza őket
Guba Gábornak olyan élet és munka adatott, ami keveseknek: a zenevilág szupersztárjaival dolgozhat együtt. Neki köszönhetjük sok más mellett David Helfgott és Loreena McKennitt budapesti koncertjét. Erről is kérdeztük.
Bartók zenéje a véremben van
Koncertsorozaton van túl a Budapesti Fesztiválzenekarral, és a héten Kínába indul az együttesével, a Verbier Fesztivál Kamarazenekarával. Úgy élvezi a zenélést, olyan vehemenciával hívja magához a feladatokat, mintha tegnap lépett volna ki a Zeneakadémia kapuján. Takács-Nagy Gábor nemrég Kossuth-díjat vett át. Interjú.
Hogyan formál a tér, amit otthonomnak választottam
Oláh Norbert egyéni és közösségi identitását boncolgatja stilárisan és mediálisan igen változatos műveivel. Terápiás hatásúnak tartja őket. A szorongásait manifesztálják, amelyeket kívülre helyezésükkel képes feloldani, mondja róluk.
Jakab Lajos szamizdatkiadó az 1980-as évek március 15-éiről
A jeles ünnepek, évfordulók koronként változóan jelennek meg a közös emlékezetben. Kivételesen izgalmas a személyes történelem perspektívájából rápillantani például az 1980-as évek március 15-éire és előzményeikre.
A vers az, amit írni kell
Az Isten közelségét kereső ember vagy orvos legyen, vagy költő, véli a Magyarország Babérkoszorúja díjjal ma kitüntetett Farkas Wellmann Endre, akit annak idején egy gonosz kémiatanárnő az előbbiben megakadályozott, így – mit volt mit tenni – a verselés felé fordult.
Nem önthetjük ki a fürdővízzel a katarzist, mert az a színház lényege
Győrbe került a Kaszás Attila- és a Junior Prima díj, a tavalyi évadban pedig minden idők legtöbb bemutatóját tartotta a Győri Nemzeti Színház. Bakos-Kiss Gábor, az intézmény Jászai Mari-díjas igazgatója szerint a legjobb alkotókkal felelősségteljesen kell jó színházat csinálni: a jelen művészetével a jövőnek.
Nincs emberi intelligenciájuk
A mesterséges intelligencia viharos sebességgel hódította meg életünk szinte valamennyi területét, ám sokunknak csak homályos fogalmai vannak arról, hogy mi is valójában. Lapunk kérdéseire Werschitz Ottó, a téma szakértője, a Neuron Solutions Kft. stratégiai igazgatója válaszol.
Kerítés és csizmabojt – mi mindenre jó a csipke?
Erdei Lilla etnográfus-csipkekutató tízéves kora óta a csipke megszállottja. Azt mondja: „létközi” ember, olyan, akár a csipke – mindenhová tartozik, de sehova sem igazán.
Luxusnak tűnik csak hangokat eregetni, ha mondhatnék is valamit
Kolonits Klára operaénekes nemrég egy gálaesttel ünnepelte színpadra lépésének 30. évfordulóját, és bebizonyította: a hangja izgalmas, új színekkel teli, pedig – mint mondja – akadt, aki azt gondolta, megőrült, hogy Verdi-szerepeket vett elő. Őt azonban a kihívások éltetik, és abból akad bőven: a Testnevelési Egyetem sport-mentáltréner mesterképzésére jár, szabadidejében pedig kerteket tervez és a sajátját szépítgeti.
Velem most szállt fel a griffmadár
Két napig ünnepelték a győri Vaskakas Bábszínházban Rab Viki bábszínész, zeneszerző, a társulat zenei vezetőjének kerek születésnapját. Az 50/25 félidő koncerteken megmutatott negyedszázados művészi pályaívéről, annak hátteréről beszélgettünk az alkotóval.
Élhetünk ötszáz évig?
Az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője, Vellai Tibor és kutatócsoportja kísérleti úton bizonyította, hogy az öregedés kulcsa az ugráló génekben rejlik. És úgy tűnik, a mozgó genetikai elemek blokkolásával az élőlények élettartama is növelhető. De mennyire science fiction az elképzelés? Halhatatlanná válhatunk? És mi motivál egy olyan tudóst, aki ezzel a témakörrel dolgozik? Erről kérdeztük az ELTE TTK genetikusát.
Kinyílik a Helyőrség-antológia
200 oldalnyi merítés a Kárpát-medence kortárs irodalmából, 42 tehetséges szerző látásmódja, érzései és gondolatai az irodalom tükrében. Ezt rejti a Helyőrség.ma frissen megjelent antológiája, mely a hazai és határon túli költők, írók verseinek és prózai alkotásainak legjavát tömöríti magába. A Helyőrség.ma csapata a Petőfi Kulturális Ügynökség a Petőfi Kulturális Program keretében az elkövetkező egy év során az ország számos pontján mutatja be a kötetet. Farkas Wellmann Endre főszerkesztőt kérdeztük múltról, jelenről, jövőről.