interjú

Kerítés és csizmabojt – mi mindenre jó a csipke?

Erdei Lilla etnográfus-csipkekutató tízéves kora óta a csipke megszállottja. Azt mondja: „létközi” ember, olyan, akár a csipke – mindenhová tartozik, de sehova sem igazán.

Luxusnak tűnik csak hangokat eregetni, ha mondhatnék is valamit

Kolonits Klára operaénekes nemrég egy gálaesttel ünnepelte színpadra lépésének 30. évfordulóját, és bebizonyította: a hangja izgalmas, új színekkel teli, pedig – mint mondja – akadt, aki azt gondolta, megőrült, hogy Verdi-szerepeket vett elő. Őt azonban a kihívások éltetik, és abból akad bőven: a Testnevelési Egyetem sport-mentáltréner mesterképzésére jár, szabadidejében pedig kerteket tervez és a sajátját szépítgeti.

Velem most szállt fel a griffmadár

Két napig ünnepelték a győri Vaskakas Bábszínházban Rab Viki bábszínész, zeneszerző, a társulat zenei vezetőjének kerek születésnapját. Az 50/25 félidő koncerteken megmutatott negyedszázados művészi pályaívéről, annak hátteréről beszélgettünk az alkotóval.

Élhetünk ötszáz évig?

Az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője, Vellai Tibor és kutatócsoportja kísérleti úton bizonyította, hogy az öregedés kulcsa az ugráló génekben rejlik. És úgy tűnik, a mozgó genetikai elemek blokkolásával az élőlények élettartama is növelhető. De mennyire science fiction az elképzelés? Halhatatlanná válhatunk? És mi motivál egy olyan tudóst, aki ezzel a témakörrel dolgozik? Erről kérdeztük az ELTE TTK genetikusát.

Kinyílik a Helyőrség-antológia

200 oldalnyi merítés a Kárpát-medence kortárs irodalmából, 42 tehetséges szerző látásmódja, érzései és gondolatai az irodalom tükrében. Ezt rejti a Helyőrség.ma frissen megjelent antológiája, mely a hazai és határon túli költők, írók verseinek és prózai alkotásainak legjavát tömöríti magába. A Helyőrség.ma csapata a Petőfi Kulturális Ügynökség a Petőfi Kulturális Program keretében az elkövetkező egy év során az ország számos pontján mutatja be a kötetet. Farkas Wellmann Endre főszerkesztőt kérdeztük múltról, jelenről, jövőről.

Oscar-favorit stúdiófilm, műtermi díszletben – Interjú a Szegény párák művészeti vezetőjével

A 2024-es Oscar-versengés egyik nagy esélyese a javarészt Magyarországon forgatott brit-ír sci-fi filmvígjáték, amely akár tizenegy szobrocskát is elnyerhet. Kerti Gézának, a produkció lead art directorának rengeteg mesélnivalója volt a forgatás díszletmunkáinak kulisszatitkairól.

Női hangok a fuvolán

Vasárnap a Magyar Zene Házában Weinberg 1. fuvolaversenyét mutatja be Győri Noémi. Az Egyesült Királyságban élő és tanító fuvolaművész ebben az évadban is számos izgalmas projektben vesz részt szólistaként, néhányat a budapesti közönség is hallhat. De vajon milyen egy görög mítosz ihlette történet női szemmel? – erről is szót ejtettünk.

A szerepeimből nem tudok idézni, de rendezőként be nem áll a szám

„Nekem óriási motiváció olyan előadásokat készíteni, amelyek többféle buborék lakójának lehetnek érdekesek, de nem kamuznak” – mondja Keszég László, aki nem először rendez Szabadkán, szülővárosában. A Kosztolányi Dezső Színházban a Vér és a Vojáger című előadások után most Spiró György Árpád-ház című drámáját viszi színre.

A meteorológia valójában társasjáték

A légkör nem lineáris, hanem kaotikus rendszer, ezért  a mesterséges intelligencia sem tudja a meteorológusoknál pontosabban megjósolni a várható időjárást, mondja Gaál Áron szakértő. Interjú.

Az ördög és a jóisten is bennünk van

A Faust, az elkárhozott című táncdráma a Pécsi Balett táncművészeinek szenvedélyes előadásában elevenedik meg február 28-án és 29-én a Pécsi Nemzeti Színházban. „Itthon akartam valami újat és eredetit létrehozni” – mondja Dubrovay László, a produkció Kossuth-díjas zeneszerzője, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja.

A filmzene azt mondja el, amiről a szereplők nem beszélnek

A Semmelweis, a Hajnali láz, a Post mortem, a Budapest Noir és sok más hazai film zeneszerzője, Pacsay Attila 2014-ben zenét írt az akkoriban megtalált és restaurált A tolonc című magyar némafilmhez is. A száztíz éves mozidarabot az ő muzsikájával vetítik az Uránia február 27-én induló Film/Zene sorozatában, ahol a zeneszerző is jelen lesz és találkozik a közönséggel. Ebből az alkalomból kérdeztük.

Pénteki kultúrrandi Krizbai Gergely Krizbo grafikussal

Krizbo egy kaleidoszkóp, mindenkinek más kép ugrik be róla. A szentendrei alkotó, aki naponta rajzol a noteszébe, hol szörnyet, hol monogramot, hol kéményeket. Akinek kiállították a képét a Vatikáni Galériában. Aki lemezborítót, poháralátétet, magazint tervez. De kicsoda valójában Krizbo?

Az emberek eklektikussága és hektikussága vonz

A napokban került moziba Boross Martin Nyersanyag című filmje, amelynek egyik főszereplője Mészáros Blanka. Az öt hónapos kislánya mellett élete legfontosabb szerepét alakító művésszel színházról és anyaságról, elhivatottságról és együttérzésről, valamint csontig ható történetekről beszélgettünk.

Nem az arc az érdekes, hanem a tartás

Buhály József festőművész 1979-ben a Szentendrei Régi Művésztelep legfiatalabb alkotója volt, idén pedig már ő a legidősebb lakója. Műtermében gyermekkoráról, szerelme tragikus elvesztéséről és mesteréről, Barcsay Jenőről mesélt nekünk.

Mindig tövig nyomjuk a gázt

Az Animal Cannibals 35 éve ül a hiphop vonatán. Tavaly jelent meg és viharos gyorsasággal el is fogyott dupla Best of vinyllemezük, amely egy ideig a Mahasz-listát is vezette. Qka MC-vel és Ricsipível beszélgettünk.

Orosz Dénes 1994-be utazik vissza a Demjén-film kedvéért

A Hogyan tudnék élni nélküled? rendezője azt mondja: ő konstruktívan álmodozik, ezért vágyai bizonyos része valósággá válik, de egyikük, egy Latinovits-tévéfilm még várat magára. A romantikusvígjáték-készítő skatulyájába helyezték, de nem bánja, és úgy véli: ezt a műfajt ismert toposzokat használva is nehéz jól művelni.