interjú
„Véletlenek márpedig nincsenek” – Csontó Lajos a képek mibenlétéről
Miközben egyre inkább a képek bűvöletében élünk, azok folyamatosan devalválódnak és veszítenek értékükből. Csontó Lajos utóbbi időben született projektjei többek között arra keresik a választ, hogyan őrizhetjük meg – magunknak és másoknak – a képek értékét és hogyan írhatók felül és át, hogy újra egyedi értéket nyerjenek. A fotográfussal szentendrei kiállítása, az Egybeesés kapcsán beszélgettünk.
Érződik valami vihar előtti csend – beszélgetés Gál János költővel
Az irodalmi élet problémáiról szóló beszélgetéseinek sorozatát Farkas Wellmann Endre, a Helyőrség főszerkeztője Gál János fiatal költővel folytatja.
„A mesére vágyunk” – Bach Kata A kastély női főszerepében
A Vígszínház harmincéves művésze motorral érkezik a kávézó elé. Légies jelenség, mégis vagány nő. Ez a kafkai kettősség tette izgalmassá a színpadon az általa megformált Fridát is, akivel a Bodó Viktor által rendezett A kastélyban ifj. Vidnyánszky Attila partnereként nagy sikert aratott. Dúlának tanul, lelkes természetvédő, és mindenekelőtt őrzi a családi tűzhely melegét.
„Az üzenet részemről az volt, hogy a történelmet emberek csinálják” – Interjú a Blokád rendezőjével
Csütörtöktől játsszák a mozik a Blokád című filmet, amely az 1990-es taxisblokád napjait és ennek kapcsán a rendszerváltó miniszterelnök, Antall József történelmi szerepét dolgozza fel. A film Magyarország idei Oscar-nevezettje. A sajtóvetítése után beszélgettünk a rendezővel, Tősér Ádámmal.
„Azzal, hogy megjelenítjük a hagyományainkat, bemutatkozunk” – Interjú Sztojka Attilával
„Amikor a magyarság sorsdöntő feladatok előtt állt, mindig roma származású magyarok is voltak a soraiban, gondoljunk csak a ’48-as szabadságharcosokra, 1956 roma hőseire vagy Puczi Bélára, aki az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő cigányokat vezette” – mondja Sztojka Attila. A roma kapcsolatokért felelős kormánybiztossal beszélgettünk.
„Idealista szőke maradtam” – Születésnapi beszélgetés Bánsági Ildikóval
Úgy beszélgetünk, hogy közben úgy érzem, mintha régi barátnőmmel sétálnék. Kérésére tegeződünk, Ildikónak, nem pedig művésznőnek szólítom – és valóban nem színpadi ikonként mesél magáról. Külön köszönet azért, hogy imádott társa, a kutyája elvesztése után pár nappal exkluzív interjút adott.
A pék maradjon a sodrófánál? – Fábián Péter új darabjáról, a Kenyértörésről
Fábián Péter rendező a sűrű k2-s évek után sem lassít: sorozatot ír, bábszínházi előadást rendez, és a Láthatáron csoporttal szeptemberben mutatta be új darabját, a Kenyértörést. A háborús helyzetre reflektáló vitaszínházi alkotás a szolidaritással, döntéseink morális vonatkozásaival foglalkozik.
„Történeteket találok ki, és elmesélem őket, számomra ez a legnagyobb boldogság”
Az Astrid Lindgren-díjas Jean-Claude Mourlevat, a kortárs gyerekirodalom meghatározó alakja a PesText meghívására Budapesten töltött néhány napot a közelmúltban. Veress Gyöngyi beszélgetett vele a MeseCentrum oldalán.
„Az emberiség ma is döntés előtt áll” – Bolyki György A tudás fájáról, Szakcsi Lakatos Bélával írt misztériumjátékáról
Az emberiség végveszélyben van, ami napjainkban földrészekre és kultúrákra való tekintet nélkül egyetemes szorongást vált ki. Szakcsi Lakatos Béla és Bolyki György misztériumjátéka – amelynek szeptember 22-én, a tudasfaja.hu oldalon volt az ősbemutatója, és ott korlátozás nélkül meghallgatható – bibliai alapokra építve próbál örök balsorsunkra magyarázatot találni és zsákutcánkból kiutat kínálni, reményt ébreszteni.
Pénteki kultúrrandi Hatházi Rebeka jelmez- és díszlettervezővel
Eleinte újságárus szeretett volna lenni, de a téli hideg miatt inkább más utat választott. Színésznek is készült, aztán jelmez- és díszlettervező lett, fiatal kora ellenére sokféle előadás látványvilága kötődik már hozzá, és úgy hozta az élet, hogy idén egy nagyjátékfilm fontos szereplőjeként is kipróbálhatta magát. Ezen a héten Hatházi Rebekával kultúrrandiztunk.
A látható láthatatlan – Kortárs remekművek a Kohán Képtárban
Közel hatvan kortárs magyar alkotás – köztük Deim Pál, Aknay János, Lossonczy Tamás, Szabados Árpád vagy Drégely László munkája – látható október 23-ig a gyulai Kohán Képtárban. A művek Szilágyi András filozófus, költő és művészeti szakíró magángyűjteményéből származnak.
Értékrelativizmus és nemzedékek – Beszélgetés Regős Mátyással
A most induló írók hogyan látják a világot? Az irodalmi életben pulzáló feszültségek miként érintik őket, és erre van-e a politikát meghaladó közösségi reakciója az új értelmiségi nemzedéknek? Az irodalmi élet problémáit boncolgató sorozatában Farkas Wellmann Endre ezúttal a Gérecz Attila-díjas Regős Mátyás írót faggatta a Helyőrség oldalán.
„Mindig az ideális hangzást próbáljuk elérni” – Somos Csaba a Nemzeti Énekkar ünnepeiről és hétköznapjairól
A Nemzeti Énekkar számára meglepetésszerű, de kellemes feladatok adódnak ebben az évadban: rövidesen jelentős külföldi vendégszereplésekre indulnak. De az úgynevezett dolgos hétköznapok is élményszerű munkákkal telnek, az együttes okkal éli meg ezeket is ünnepként. A vezető karnaggyal, Somos Csabával beszélgettünk.
Jubilál a FISE – Interjú Mascher Róbert dizájnerrel, az egyesület elnökével
Negyvenedik születésnapját ünnepli a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület, azaz a FISE. A jeles eseményre a belsőépítészettől a tervezőgrafikán át az ékszer- és textiltervezésig az iparművészet minden területét felölelő kiállítással készült az immár negyvenéves szervezet. A FISE40 nagyszabású tárlatán 185 alkotó közel kétszáz művét mutatják be.
„A jazz nem valami szép létrehozására törekszik” – Turi Gábor az új könyvéről
Turi Gábornál járni számomra az „amit mindig is tudni akartál a jazzről, de sosem merted megkérdezni” alkalmát kínálta. De előtte „beavató szertartáson” estem át: elolvastam Magyar jazznapló című, idén megjelent könyvét, amely szezám, tárulj!-ként működik a jazzvarázs világába. Beszippant, de aztán azonnal ráébreszt, hogy kicsit minden másképpen van.
„Valójában a mai napig hobbikiadóról beszélünk, amit egyedül csinálok” – Kovács László a Moiras Recordsról
Miután 1994 körül bedőlt a hazai lemezgyártás, a Moiras Records volt az első vállalkozás, amely 2005-ben újra hagyományos hanglemezeket adott ki. Aztán a vinil ismét divat lett. A reneszánszát élő lemezipar itthon mégsem nagy üzlet, inkább küldetéstudatból csinálják. Kovács László a Moiras Kiadó vezetője, aki többek között archív progresszív rockot és jazz-rockot jelentet meg. A Minitől és a Solaristól az Omegán és a Beatricén át Nagyvárad legendás rockzenekaráig, a Metropolig sokak lemezeit publikálta már. Új kiadványairól beszélgettünk vele.