interjú
Mainstream és underground – Interjú Beck Zolival
Beck Zolit, a 30Y énekesét és alapítóját, egyetemi adjunktust a húszas évei legelején érte a rendszerváltás, az azóta eltelt éveket pedig a kortárs kultúrában aktív szereplőként élte végig. A korszak történelme számára személyes élettörténet is. Az irodalmi közélet problémáiról ezúttal őt kérdezte Farkas Wellmann Endre a Helyőrség.ma oldalán.
Pénteki kultúrrandi Czinke Máté énekes-dalszerzővel
Czinke Máté a nappalijukban, műanyag gitárral és mikrofonnal kezdte. 13 évesen a testvérével megalapította a The Sign zenekart, azóta két lemezt vettek fel és számos zenei díjat nyertek el. Közben közgazdász diplomát szerzett, hangszerel, rádiós műsorvezető és zenei producer lett.
„Miért ilyen sorrendben írta le a szavakat?” – Zoltán Áron költészetről és színészetről
„A legfontosabb számomra az, hogy egy vers mennyire magas színvonalon termékenyíthet meg egy beszélgetést” – mondja Zoltán Áron színész, aki producerként vett részt a nemrégiben bemutatott Imádság a megfáradtaknak című dokumentumfilmben. A Vígszínház művészével csodálatos naivitásról és versekbe kódolt gondolatokról is beszélgettünk.
„A vers emeljen fel, tépjen darabokra” – Bajtai András jó és rossz kritikákról
Bajtai András a legújabb költőnemzedék figyelemre méltó képviselője. A friss Babits-ösztöndíjas lírikust pályakezdésről, a költővé válás kínjairól, sikerekről és kudarcélményekről faggattuk.
„Semmi közöm a királyokhoz!” – Gálffi László a színészet megfejthetetlen titkairól
A soha vissza nem térő alkalom! Egy Gálffi László-interjú meghatározó élmény, különösen ha az újságíró a rajongója. Annyira zavarba jöttem a vele való találkozástól, hogy az előre átgondolt témák alig jutottak eszembe. Zsebre vágott. A Prima Primissima díjra jelölt színművész ma hetvenéves. Sármja, őszintesége és éles humora mit sem változott az évek során.
„Kit érdekel Londonban a magyar kortárs művészet? Szerencsére nagyon sokakat!” – Beszélgetés Kováts Dávid galériatulajdonossal
Kováts Dávid galériatulajdonos több mint egy éve nyitotta meg a galériáját Londonban, ahol magyar és kelet-európai kortárs művészeket mutat be. Hogyan állja meg a helyét a magyar képzőművészet az Egyesült Királyságban?
„Az átmenetek termékeny, inspiráló állapotok” – Interjú Győrfi Kata költő-drámaíróval
Győrfi Kata folyamatosan kérdez és mindent megkérdőjelez. Gondolkodik, agyal, pörög – néha túlságosan is. Azt mondja, az otthonérzet képlékeny, ő útközben van otthon. Gyakran költözik. Minden város alakít rajta, mint az átmenetei is, amelyekből építkezik.
„A tematika adott volt: vidéken élők történetei a gyerekektől az idősekig” – Kiss Ottó költővel beszélgettünk
Nemrég jelent meg a József Attila-díjas Kiss Ottó A kék oroszlán bezár című, válogatott novellákat is tartalmazó kötete. A számos rangos díjjal kitüntetett gyerekkönyv mellett Kiss Ottó felnőtteknek is ír, novellái a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásai. Ezúttal az elbeszélésekről beszélgetünk vele, azaz újra kinyitottuk a Kék Oroszlánt.
„Sosem éreztem hátrányát, hogy vidéki városban nevelkedtem” – Rácz Rita a hivatás öröklődéséről
Rácz Ritának, a Magyar Állami Operaház kamaraénekesi címmel elismert magánénekesének a vérében van a szakma, hiszen színházi dinasztiába született. Nyolc esztendősen édesanyja, Fekete Gizi társaságában lépett először színpadra. A Tisza-parti Nemzeti Színház örökös tagja ezekben a napokban Örkény Macskajátékának Orbánnéját alakítja. Rita édesapja, Rácz Tibor is a szegedi társulat jeles alakja.
Az okostelefonok megszüntették a csendet – Vecsei H. Miklós Semmelweis szerepéről, függőségről és árulásról
Színház, zene, költészet, irodalom, film, POKET könyvsorozat és közösségépítés – csak néhány terület, amelyeken Vecsei H. Miklós alkot. A 30 éves, rendkívül sokoldalú, Junior Prima-díjas színművész az Előadóművészi Jogvédő Irodának (EJI) adott interjút.
Mi lenne, ha... Frenkkel
Sokan a Budapest Bárból ismerik, ugyanakkor már 2006 óta szólóban is nyomja. A napokban jelent meg a legújabb lemeze, ez jó apropó volt, hogy játsszunk Frenkkel.
„Mi aztán nem totyogunk” – Interjú Uhrik Teodórával és Vári Évával új előadásukról, az időskor méltóságáról
Lenyűgöző nők: a Királyrák krumplifészekben című norvég darab két női szerepét a Pécsi Nemzeti Színházban Uhrik Teodóra táncművész és Vári Éva színművész játssza. Maggi és Lillemor rettentően különböző emberek, mégis egy szobán kénytelenek osztozni az idősek otthonában. A tánc és a prózai színpad legendás hölgyei a szerepeik kapcsán megdöbbentően őszintén beszéltek az öregség nehézségeiről és örömeiről.
Molnár Levente: „Nekem a kutya olyan, mint egy ember”
A kutyák emberfelettiek. A tisztelet nyelvét beszélik. Az ő törvényeik a mennyországban is tökéletesen tudnának működni, és ha ők nem a mennyországba kerülnek, én oda akarnék menni inkább, ahová ők – mondja Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekes.
Pénteki kultúrrandi Labrosse Dániel illusztrátorral, animátorral, képzőművésszel
Labrosse Dániel francia–magyar képzőművész még csak 25 éves, de már kilenc önálló és hét csoportos kiállításon is bemutatkozott, és csupán 19 éves volt, amikor a londoni Tate Modern kiállította az egyik munkáját.
„Minden mozzanat személyes” – Elindult az Egyetemes Podcast
„Amikor Márton László író úgy fordítja le Az ember tragédiája »Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál« sorát, hogy »Nincs itt semmi látnivaló, tovább lehet menni«, akkor az egyértelműen személyes olvasat, még ha egy általános érvényű szorongást vetít is ki” – mondja Seres Gerda újságíró, a nemrégiben elindult Egyetemes Podcast műsorvezetője.
„Általában megragad egy hangulat” – Hász Róbert a krimiről, a sci-firől és a kozmoszról
Hász Róbert József Attila-díjas prózaíró, nemzedékének egyik legkiemelkedőbb, legizgalmasabb szerzője. Pályafutása sci-fi-novellákkal kezdődött, később múlt század eleji krimijeivel vált ismertté. Jelenleg a Tiszatáj folyóirat főszerkesztője.