interjú
Téli utazás új színekkel – Bogányi Gergely zongoraművésszel beszélgettünk
Oboán és fagotton csendül fel Schubert eredetileg tenor hangra komponált dalciklusa november 22-én a Várkert Bazárban a Bogányi Trió előadásában. Bogányi Gergely zongoraművésszel a költői szöveget felülmúló zenéről, új színekről és összművészeti hatásról is beszélgettünk.
„A bűn lényegének az erőszakot tartotta” – Bibó István és a krisztusi alternatíva
Az erőszak-e az ember legfőbb ismertetőjele? Vagy inkább békére törekvők vagyunk? És mi köze ehhez annak a jézusi kérésnek, hogy ha megütik a jobb arcunkat, tartsuk oda a balt is? Bibó István szerint meghatározó hatással volt Európa történelmére, mint Csepregi András „Boldogok a békét teremtők” – A keresztény erőszakmentességtől a nyugati demokráciáig. Bibó István politikai teológiai megközelítésben című, november 9-én bemutatott könyvéből kiderül. Erről kérdeztük.
„Minimum egy élet kell ahhoz, hogy igazán jól csináld” – Interjú Pataki Adorján operaénekessel
A Kolozsvári Magyar Opera tenoristája a héten újabb szerepben mutatkozik be a Magyar Állami Operaházban. A klasszikus zenei feldolgozásban színre vitt István, a király címszerepét énekli, bár megjegyzi: a habitusától távol áll ez az anyámasszony katonája karakter. A református kollégium szigoráról, felszabadultságról és álmokról is beszélgettünk.
„Minden a szívben dől el” – beszélgetés Sapszon Ferenc karnaggyal
A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítója évtizedek óta neveli, segíti a felnövekvő generációt, és úgy véli: fontos, hogy minden nap énekeljenek, fontos a mindennapi katarzis, mert így lesz a zene eszköz ahhoz, hogy igaz emberekké váljanak. Múlt héten vette át a Nemzet Művésze díjat, és a kórusiskola szellemiségének, pedagógiai hitvallásának összegzésén dolgozik.
„Az olvasó kezében is ott van a balta” – 200 éve született Dosztojevszkij
„Az én szememben Dosztojevszkij életműve arról szól, hogy ilyen az ember, tessék tudomásul venni: fenséges és mocskos, tündökletes és esendő, nagyszerű és aljas” – mondta a Kultúra.hu-nak Soproni András műfordító, akit a 200 éves jubileum kapcsán az orosz íróról, illetve az általa magyar nyelvre fordított Bűn és bűnhődés című regényről kérdeztünk.
Időutazás a kései kétezres évek életérzéseibe – Interjú a Hangmás két tagjával
Négy évvel legutóbbi koncertjük és hat évvel nem hivatalos feloszlásuk után szombaton ismét színpadon láthatjuk a Hangmást. Elő a táncoscipőkkel és a levezetésre váró baljós gondolatokkal!
Mentális fejesugrás egy zenei vulkánba – Koroknay Andrással beszélgettünk
Koroknay Andrást eredetileg reggae basszusgitárosként készültem bemutatni, de a beszélgetésünk végére kiderült, hogy már rég túlnőtt ezen a címkén. András amellett, hogy rengeteg különböző stílusú zenekarban teszi teljessé a hangzást, elkészítette első szólólemezét is, amin már nem csak a basszusvirtuóz és a zeneszerző, de a produceri oldalát is megismerhetjük. Interjú.
„Mit tudom én, mi szeretnék lenni” – Beszélgetés Lövétei Lázár László költővel
„Amíg meg tudunk hatódni irodalmi műveken (is), addig nincs minden veszve. Kell-e szebb karitatív cselekedet, mint meghatni embertársainkat?! ”
A jó szobrász a saját korának nyelvét is jól beszéli – Interjú Majoros Áron Zsolttal
Majoros Áron Zsolt szobrászművészhez érkezem Újpest egyik ipartelepére. Közös műteremben alkot Esse Bánki Ákos festőművésszel és Rajcsók Attila szobrászművésszel. A nagy légterű, izgalmas és inspiratív indusztriális térben Majoros szobrai remekül életre kelnek, az Őrző kisebb változata egy talapzaton ülve tekint kifelé az ablakon, egy másik alak a mennyezetről kecses akrobataként lóg lefelé, a napsárga Hatás pedig a falnak támasztva úgy hat, mintha a rá nehezedő láthatatlan plexifal súlyával küzdene.
„Itt senki sem mondja azt, hogy jösztök" − Interjú a Bohemian Betyars új lemeze, a Gubancos kapcsán
„Ne sírj, anyám, ha semmire kellek, napot lopok, de enyém a lehet, enyém a lehet, és én elkapom, nem vesztem el még oly nagyon" − éneklik a betyárok az új lemezen, ezzel is előrevetítve a Gubancos hangulatát. Az albumon remekül kiegészítik egymást a nihilista, életigenlő dalok és a melankolikus hangvételű számok − többek között ezekről mesélt nekünk a banda egyik tagja, Szűcs Levi.
A nagy generáció krónikása – Villáminterjú András Ferenc filmrendezővel
Vérbeli komédiával indította a pályáját, filmjeiben mégis meghatározó – ahogyan fogalmaz – a csalódás élménye. „Az életem értelme az volt, hogy átéltem 1956-ot” – teszi hozzá. Igazságról, örök érvényű filmekről és fiókban maradt alkotásokról is szót ejtettünk a Nemzet Művésze díj átadóünnepsége után készült interjúnkban.
Fiataloknak tartana beszédórákat – Interjú Haumann Péterrel
Interjút adott Erzsébetváros újságjának Haumann Péter, aki elmondta, hová menekült a járvány elől, mit gondol a Madách Színház profilváltásáról, továbbá beszámolt a terveiről is.
Kollár Árpád: Természetes közegem a határzóna
„Nem megfelelni. Bármekkora is a nyomás az olvasók, az úgynevezett szakma, a különböző klikkek, érdekcsoportok vagy éppen a politika felől. Nem könnyű, de nem is lehetetlen. Egy írónak csak saját magának szabad megfelelnie. De tulajdonképpen annak sem.” Kollár Árpáddal Ayhan Gökhan beszélgetett a MeseCentrum oldalán.
Klem Viktor: „Nekem olyanok a sikereim, mint a hologramok”
Klem Viktor kisfiús mosollyal és magabiztos léptekkel érkezett a beszélgetésre. Az Oscarra nevezett első magyar horrorfilm, a Post Mortem főszereplője jó humorú, izgalmas beszélgetőpartner. Magányról, bátorságról és szerepformálásról is kérdeztük.
Az ismeretlen Uránia – Interjú Buglya Zsófiával
Októberben volt 125 éve, hogy átadták a nagyközönségnek a nemzeti filmszínházunknak otthont adó Uránia párját ritkító, móros stílusú műemlék épületét, mely aztán 122 éve, november 4-én nyitott meg először Urániaként. A jubileum alkalmából vettük kézbe azt a rengeteg képpel illusztrált kultúrtörténeti kötetet, amelyet nemrég a filmszínház jelentetett meg Az ismeretlen Uránia – Fejezetek egy filmszínház történetéből címmel. Erről a kiadványról kérdeztük a többszerzős könyv szerkesztőjét, az Uránia programigazgatóját, Buglya Zsófiát.
„Írni nekem olyan, mint folyamatosan előzni próbálni egy kanyargós-szerpentines úton”
Sztercey Szabolcs 1991-ben született Gyergyószentmiklóson. A Móricz-ösztöndíjas szerző mérnöknek készült, végül filmrendezőnek tanult. Jelenleg rövidfilmeket rendez. Idén jelent meg Plüssbolygó című második kötete.