irodalmi Nobel-díj
Kertész Imre úgy vélte, Auschwitz nélkül csak egy átlagember lett volna
Tíz éve, 2016. március 31-én hunyt el Kertész Imre Nobel-, Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, a Sorstalanság, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért, A holocaust mint kultúra és A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt című kötetek szerzője.
Hírmozaik – március 9.
Szemere Zita az Opera kamaraénekese, Krasznahorkai László emlékéremre kerül, átadták a KÓTA-díjakat – hírösszefoglalónk.
Hírmozaik – január 16.
Világhírű svéd zeneszerző elnököl az idei Bartók Világversenyen, kiválasztották a három legjobb Hobo-dalfeldolgozást, a Müpa után a Concerto Budapest munkáját segíti Csonka András, Gyulának adta Nobel-díjának másolatát Krasznahorkai László.
Pozsgai Zsolt: A hit és a reális lét fedi egymást
Látni a láthatatlant címmel ősbemutatót tart a Békéscsabai Jókai Színház. A darabot Pozsgai Zsolt írta Kazantzakisz Akinek meg kell halnia regényéből.
Keddtől kapható Krasznahorkai László új regénye
A magyar nemzet biztonsága címmel kedden jelenik meg az idei irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László új regénye a Magvető Kiadó gondozásában.
Nem elég a könyv. Kell a szerző is – a világhír felé vezető út
A magyar irodalom újabb Nobel-díjasa kapcsán Demeter Szilárd írt arról, mit jelent ma az írói siker.
Krasznahorkai egy mondatban
Tizenkét országban élt, több mint húsz könyvet írt, és idén irodalmi Nobel-díjat kapott. Krasznahorkai László életműve előtt most egyetlen, hosszú és hömpölygő mondattal tisztelgünk.
Krasznahorkai László kötetei olvashatók a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
A Digitális Irodalmi Akadémia elérhetővé tette a csütörtökön irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Krasznahorkai László műveit az interneten.
Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat
A 2025-ös irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László magyar író kapja „lebilincselő és vizionárius életművéért, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét” – jelentette be október 9-én a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
Geometriatanára terelte az irodalom felé Patrick Modianót
Július 30-án nyolcvanéves Patrick Modiano Nobel- és Goncourt-díjas francia író, „napjaink Marcel Proustja”. Műveinek központi témái a holokauszt utáni nemzedék identitásválsága, az önazonosság, illetve az emlékezés lehetősége.
Heinrich Böll keményen kritizálta kora német társadalmát
Negyven éve, 1985. július 16-án hunyt el Heinrich Böll Nobel-díjas német író, a nemzet lelkiismerete, „a kölni jó ember”, Az angyal hallgatott, a Biliárd fél tízkor, a Csoportkép hölggyel, a Katharina Blum elveszett tisztessége és az Asszonyok rajnai tájban szerzője.
Yeats költészetét az ír nép szelleme inspirálta
Százhatvan éve, 1865. június 13-án született egy Dublin melletti kis faluban, Sandymountban William Butler Yeats Nobel-díjas ír költő, drámaíró, egyebek mellett A szívbéli vágy földje, A homokóra és A király küszöbe című drámák, illetve A torony és A csigalépcső című kötetek szerzője.
Thomas Mann varázslója és a fasizmus
Százötven éve, 1875. június 6-án született Thomas Mann Nobel-díjas német író, aki többek között A varázshegy, a József és testvérei, A Buddenbrook ház, illetve a Mario és a varázsló című regényekkel írta be a nevét az irodalomtörténetbe.
Meghalt Mario Vargas Llosa irodalmi Nobel-díjas író
89 éves korában meghalt Mario Vargas Llosa perui-spanyol Nobel-díjas író. A hírt az író családja közölte.
Günter Grass nehezen tudott szembenézni a múltjával
Tíz éve, 2015. április 13-án hunyt el az észak-németországi Lübeckben Günter Grass Nobel-díjas német író, költő, képzőművész. A 20. század második felének külföldön legismertebb német írója többször is járt Magyarországon, 2004-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt.
Sinclair Lewis a színtelen sorsokat is színesen tudta ábrázolni
Száznegyven éve, 1885. február 7-én született Sinclair Lewis író, A sólyom útja, a Babbitt, az Arrowsmith és az Ez nálunk lehetetlen című regények szerzője, az első amerikai, aki irodalmi Nobel-díjat kapott.