irodalomtörténet
A mélység hangja – Deczki Sarolta Tar Sándorról
Tar Sándor a késői szocializmusban elnyomott, megalázott kétkezi dolgozók szószólója volt. Az ellentmondásos életű nagyszerű novellista munkásságáról Deczki Sarolta irodalomtörténész írt fontos, alapos, hiánypótló monográfiát.
Egerbe került a Bródy–Hunyady-gyűjtemény
Alexander Brody üzletember, író, reklámszakember végakaratának megfelelően az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárba került a névadó író és fia, Hunyady Sándor, valamint a család irodalmi hagyatéka.
„Egymást nézzük: én meg Debrecen” – Keczán Mariann Szabó Magda debreceniségéről
A cívisvárosban emlékház, szobor, játszótér, vezetett séta, színházi előadás, de még sütemény is őrzi Szabó Magda emlékét. Keczán Mariann irodalomtörténészt az írónő és szülővárosa különleges kapcsolatáról kérdeztük.
Arthur Conan Doyle és Agatha Christie is Edgar Allen Poe köpönyegéből bújt elő
Sherlock Holmes, Hercole Poirot, Miss Marple, Philip Marlowe és Sam Spade jól ismert karakterei a detektívirodalomnak. Létezésüket tulajdonképpen egyvalakinek, a nyomozós történetek atyjának, Edgar Allen Poe-nak köszönhetik, aki nélkül a krimi műfaja más lenne, mint amilyennek ma ismerjük.
Petőfi másképp Horvátországban – Villáminterjú Zsille Gáborral
Petőfi másképp címmel tartott előadást a Petőfi Kulturális Ügynökség képviseletében január 16-án a Rijekai Egyetemen Zsille Gábor József Attila-díjas költő, műfordító, január 18-án pedig a Zágrábi Egyetemen Petőfi és Arany legendás irodalmi barátságáról beszélt.
Mi köze Arany Jánosnak Az ember tragédiájához?
Kétszáz éve, 1823. január 20-án született Madách Imre. A Talpig magyar e heti adásában – a kerek évforduló apropóján - Madách fordulatokban gazdag életét és életművét ismerhetjük meg. Podcastajánló.
A Marseillaise első magyar fordítója – Verseghy Ferenc költő 200 éve halt meg
Kétszáz éve, 1822. december 15-én halt meg Verseghy Ferenc író, költő, nyelvújító, esztéta, zenész és hitszónok. A szerzetesből lett jakobinust, a Marseillaise szövegének első magyarra fordítóját halálra ítélték, verseit elégették, de a szenvedés nem törte meg.
Várbörtön panorámával – Kufstein cellái
„A várba négyszázötvenkét grádics viszen, ha jól jegyzé meg Szulyovszky” – írja Kazinczy Ferenc a Fogságom naplójában Kufsteinről, ahol 1799. július 6. és 1800. június 30. között raboskodott. Ha ma érkezünk az Inn melletti városba, a 606 méteren magasodó börtönhöz már siklóval juthatunk fel.
„Egész életét az újrakezdés lendülete jellemezte” – Szilágyi Márton Petőfi vonzásáról és a Petőfi-kutatás helyzetéről
A Petőfi-év alkalmából számos könyv jelent meg vagy jelent meg újra az Osiris Kiadónál, köztük Petőfi összes versei, prózája, műfordításai, valamint Kerényi Ferenc 2008-as, Petőfi Sándor élete és életműve című, kivételes jelentőségű munkája. Szilágyi Márton irodalomtörténészt, a kritikai kiadás hatodik, utolsó kötetének szerkesztőjét az elődök példájáról, a „Petőfi-stafétáról” és a „Petőfi-mágnesről”, továbbá általában a tudományos kutatás szenvedélyéről kérdeztük.
Így sajátította ki a világirodalmi kánont a szocialista kultúrpolitika
A londoni UCL Pressnél jelent meg a Paradise from Behind the Iron Curtain: Reading translating and staging Milton in Communist Hungary című kötet (Paradicsom a vasfüggöny mögül: Milton életművének értelmezése, fordítása és színrevitele a kommunista Magyarországon). A könyv szerzője Péti Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem Anglisztika Intézetének tanára.
„A jó írónak a kor mindig a kezére játszik” – konferencia Örkény István emlékére
Nézzünk bizakodva a jövőbe! címmel Örkény István emlékkonferenciát szervezett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia április 5-én, az író születésének 110. évfordulója alkalmából. Beszámolónk.
Konferencia Szabó Magda életművéről
Kortárs irodalomtudósok veszik górcső alá a magyar írónő irodalmi munkásságát az ELTE Bölcsészettudományi Karán március 30-án és 31-én.
Élő irodalomtörténet
Miért vakult meg a fél szemére Kölcsey? Tényleg extravagánsan öltözködött Szendrey Júlia? Petőfi orosz kém volt? Valóban Berzsenyié az irodalomtörténet egyik legbunkóbb beszólása? Ilyen kérdésekre keresi a választ Milbacher Róbert legújabb kötete, a Legendahántás, melyet Kolozsi Orsolya tanároknak éppúgy ajánl, mint a diákoknak.
„Nekünk az irodalom volt maga a haza” – Beszélgetés Kiss Gy. Csaba művelődéstörténésszel
Mindmáig úgy tetszik, nem lett szerves része a kontinens kultúrájának az, ami itt született, a Balti-tenger, az Adria és a Fekete-tenger között – véli Kiss Gy. Csaba. A Széchenyi-díjas művelődéstörténészt közép-európai szellemiségről, az irodalom nemzetteremtő szerepéről és a nemzeti irodalmak „tejtestvériségéről” is kérdeztük.
Létezik-e férfi irodalom?
Van-e különbség a női és a férfi irodalom között? Bizonyos témákat csak egy nő vagy férfi szerző tud hitelesen megírni?
A szókimondás terén mindig elment a falig
A nyolcvan éve született Gion Nándorról beszélgetett Kurcz Ádám István irodalomtörténésszel Poós Zoltán a Mesecemtrum oldalán.