Juhász Gyula
Öt vers a nemzeti összetartozás napjára
Nemzeti identitásunk szöveges reprezentációi nyilvánvalóan nemzeti öntudatra ébredésünkkel egyidősek, ám nagyon érdekes, hogy az önazonosságunk kifejezését hordozó szövegeink a történelem során mikor milyen stílusban, milyen eszközökkel szóltak hozzánk. Jelen összeállításunkban többnyire egy Kosztolányi által szerkesztett antológia lírai darabjai kerültek, amelyek a Trianon utáni közvetlen időszak alkotóinak lírai darabjai.
A bárány tapasztalata, titka és hiánya
A bárány alakja nem csupán vallási jelkép, hanem egy olyan költői kép, amelyben ártatlanság, erőszak és transzcendencia egyesül.
Reviczky Gyula hangulatát Jászai Marinak sikerült végleg elrontania
Százhetven éve, 1855. április 9-én született Reviczky Gyula költő, író, akit a magyar irodalomtörténet az impresszionista, szimbolista költészet előfutárának tekint. Reviczky utolsó nagy szerelme a kor egyik legkiválóbb színésznője, Jászai Mari volt, akivel együtt fedezték fel és fordították Ibsent a magyar közönség számára.
Esti Kornélként vált halhatatlanná Kosztolányi Dezső
Száznegyven éve, 1885. március 29-én született Szabadkán Kosztolányi Dezső költő, író, műfordító, a Nyugat első nemzedékének egyik meghatározó alakja, többek között A szegény kisgyermek panaszai és a Négy fal között című verseskötetek, illetve a Pacsirta, az Aranysárkány és az Édes Anna című regények szerzője.
Őseikért, magukért és értünk harcoltak – nemcsak karddal, hanem szavakkal is
Tíz olyan költeményt válogattunk össze, amelyek felelevenítik a március 15-i eseményeket.
Öt vers az adventről
Hogyan élték meg az advent időszakát a 20. század első felének meghatározó magyar költői? Juhász Gyula személyes hitvallása, Prudentius őskeresztény himnusza, Dsida messianisztikus víziója, Ady téli tájversébe szőtt nemzetsorsa és Radnóti modern városi magánya együtt adja az ünnep összetett képét.
A győri zsidóság az aranykorszaktól a vészkorszakig
Tematikus sétán ismertük meg Győr mozgalmas zsidó múltját és műemlékeit az aranykorszaktól a vészkorszakig.
Experimentális irodalmi programok a PIM-ben
Idén nyáron kísérleti kerti programokkal is várja a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Petőfi Irodalmi Múzeum a látogatókat, alternatív olvasatokat kínálva olyan művekhez, mint Madách Imre Az ember tragédiája vagy Hamvas Béla novellái.
Április 6-án történt
„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” 1943-ban ezen a napon jelent meg Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című regényének első angol nyelvű kiadása. A nagy hatású történet az összetartozásról mesél, illetve arról, hogyan érdemes élni.
Április 4-én történt
„A szentimentalizmusig meg tudok hatódni a szeretet erején” – mondta el egy interjúban Sándor György humoralista, aki a mai napon ünnepli 86. születésnapját.
Tessék kalandozni!
Nemsokára boltokban a Libri Könyvről könyvre című olvasónaplója és öröknaptára, amelyet december 1-jén rengeteg influenszer jelenlétében, vetélkedővel és olvasási szokásainkról szóló beszélgetéssel fűszerezve mutattak be a budapesti Kastner Kommunityben.
Juhász Gyula, a magyar bánat és az emberi részvét költője
Száznegyven éve, 1883. április 4-én született Juhász Gyula.
A költők ajándéka szentestére
A karácsony a hagyományainkból épül fel. Azokból a szokásokból, képekből, illatokból, kedves szavakból és emlékekből, melyeket a családunkból, őseinktől hozunk. A felmenőink mellett azonban a kultúránkból is merítünk, amikor ünnepelünk. Kitörölhetetlenül ott vannak bennünk azok a versek, amelyeket gyerekként tanultunk, és amelyek azt mutatják, hogyan látták a költők a karácsonyt.