kiállítás
Megnyílt az André Kertész Esztergomban című kiállítás
A háromrészes kiállítássorozat a 2021-ben New Yorkból vásárolt Kertész-képekből mutat be válogatást. Sosem látott képeket láthatnak az érdeklődők három egymást követő helyszínen: Esztergomban a Balassa Múzeumban, Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Robert Capa Központban.
Megújult a Magyar Nemzeti Galéria Modern idők című kiállítása
A Magyar Nemzeti Galériában 2024 márciusától tartalmában és látványában is megújulva látható a Modern idők című huszadik századi állandó kiállításnak az 1890 és 1930 közötti időszak kiemelkedő alkotóira, művészcsoportjaira koncentráló egysége.
Közel jön a Távol-Kelet Debrecenben
Debrecen, a cívisváros két jelentős közgyűjteménye, a Déri Múzeum és a Zoo Debrecen összefogott annak érdekében, hogy a nagyközönség közelebbről is megismerhesse Ázsia páratlan természeti és kulturális gazdagságát.
Picasso tönkre akarta tenni, most az ő képei mellett állítják ki a festményeit
A párizsi Picasso Múzeumban állítják ki Françoise Gilot munkáit, akinek karrierjét egykori partnere, Pablo Picasso megpróbálta derékba törni szakításuk után.
Te nem vagy olyan
Az újranyitott Bura Galéria progresszív cigány képzőművészeti intézmény kíván lenni. Első kiállításán Oltai Kata válogatásában kortárs roma női alkotók munkái szerepelnek.
Hogyan változtat meg egy végtag elvesztése?
Marta Syrko Katonaszobrok című kiállítása nyílik március 26-án 18 órakor a Budapest Fotófesztivál hivatalos programjának részeként a Három Hét Galériában.
Láttál már Vasarely-akvarellt?
Most fogsz. A Vasarely Múzeum Morfémák című kiállításán ugyanis nemcsak rajzok, kollázsok, szerigráfiák és egyéb grafikai munkák láthatók az alkotótól, hanem olyan festmények is, amelyeket természeti látványok inspiráltak. És miközben elmerülünk bennük, Pán Imre és Vasarely kapcsolata is kirajzolódik.
Jakab Lajos szamizdatkiadó az 1980-as évek március 15-éiről
A jeles ünnepek, évfordulók koronként változóan jelennek meg a közös emlékezetben. Kivételesen izgalmas a személyes történelem perspektívájából rápillantani például az 1980-as évek március 15-éire és előzményeikre.
Csűr csűr hátán a szentendrei Skanzen új kiállításán
Csűr-képek címmel nyílt kiállítás Szentendrén. A Horváth Levente erdélyi festőművész képeit bemutató tárlat március 15-től tekinthető meg a Skanzen Galériában.
Programok kokárdán innen és túl
Miért kellene március 15-ének kötelező szájízű, fekete-fehérbe öltöztetett eseménynek lennie? Töltsük meg élménnyel nemzeti ünnepünket! A kulturális intézmények a fővárosban és országszerte megannyi érdekes és szórakoztató programmal idézik meg a márciusi ifjak és a ’48-as forradalom emlékét.
A Vásárhelyi Őszi Tárlatok örökségét mutatja be az Alföldi Galéria
Hetven címmel az idén hetvenéves Vásárhelyi Őszi Tárlatok festményekben, plasztikákban és grafikákban megtestesülő örökségét bemutató kiállítás nyílt szombaton Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Galériában.
Aknay János képeiből nyílt születésnapi kiállítás Szentendrén
Aknay75 címmel nyílt kiállítással köszöntötték Aknay János festőművészt születésnapja alkalmából a szentendrei MANK Galériában pénteken.
Kétezerhuszonhárom – best of kiállítás nyílt Veszprémben
A Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódó képzőművészeti alkotásokból a programévet összegző kiállítás nyílt pénteken Veszprémben. A régióhoz kötődő festményeket, installációkat, fotókat felvonultató tárlat június 2-áig látható kétezerhuszonhárom – best of címmel a Dubniczay-palotában.
Závogyán Magdolna: erősödik a népi kézművesség bázisa
„Alkotói és befogadó oldalon is erősödik az a bázis, amely a népi kézművességre mint dinamikusan fejlődő, innovatív népművészeti ágra tekint” – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kultúráért felelős államtitkára pénteken Békéscsabán.
Begyalogolunk Petri költészetének terébe
„Nem szeretjük kiállításnak hívni”, szögezi le Szilágyi Judit kurátor, aki Petri születésének nyolcvanadik évfordulójára Bazsányi Sándorral a Petri-költészet karakterét, esszenciális jellemzőit megragadó teret hozott létre a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Angol kém vagy lengyel cigány gróf volt a magas szőke férfi?
Egyik sem. Erdős Kamillnak hívták, ám azért, hogy elfogadják egy olyan korban, amikor a cigány közösségek gyanakodva nézték a nagy bottal járó, fényképező idegent – pláne egy annyira idegen külsejűt, mint őt –, időnként különös, regényes személyazonosságokat költött magának. Tény, hogy nagy feltűnést keltett szőkeségével, zöld szalagos lókupeckalapjával, ezüstgombos botjával, amelyről a végegyházi telepen azt hitték, ha megnyom rajta egy gombot, kinyílik egy ejtőernyő, ő pedig azzal elrepül a kocsmából.