költészet
Válogatás jelent meg Sziveri János megzenésített verseiből
A vajdasági költő művei zenei produkciókban élnek tovább.
Ez az igazi utam – interjú Farkas Wellmann Évával
A József Attila-díjjal nemrég kitüntetett költővel az élet szeretetéről, az irodalom iránti szenvedélyéről és a változás lehetőségének a felismeréséről is beszélgetett Pál-Lukács Zsófia a Helyőrség oldalán.
Nemcsak múzsa, hanem költő is volt – Szendrey Júlia életéről
Szendrey Júlia több volt, mint feleség. Ő fordította először magyarra Andersen meséit, verseket írt, és izgalmas naplót vezetett.
Indul a VI. Nemzeti VERSeny
Az idén is meghirdetik a Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete versmondó és versklipversenyét, a Nemzeti VERSenyt, amelyre április 30-ig várják a nevezéseket.
„Jóság van az azonosságban is és a különbségben is” – beszélgetés Iancu Laurával
Iancu Laura verseinek igazi kötőanyaga a lélek erejéből táplálkozó hit. Költészetéhez a lét misztériuma, annak szüntelenül megismétlődő drámája és az emberi esendőség is éppúgy hozzátartozik, mint a krisztusi példázat, amely a bizalomról, a megváltásról, az emberi lélek, az emberi értékek halhatatlanságáról beszél. A költővel Szilágyi Zsófia Emma készített interjút a Helyőrség oldalán.
Sétálni pszichedelikus rockzenére – Interjú Kopriva Nikolettel
Kopriva Nikolett író otthona Munkács; akkor is, ha Kisvárdán született. Szabad bölcsészetet és esztétikát tanult, de festészetből készült a felvételire. Átváltozó emberalakokról, természetről, otthonról és a társaságban születő egyedüllétről szólnak az alkotásai. A Móricz-ösztöndíjas szerzővel beszélgettünk.
Akik megérezték a határtalan végességet: Fodor és Pilinszky
A Juhász Anna Irodalmi Szalon 121. alkalmán Fodor Ákos és Pilinszky János életének és költészetének közös pontjait kutatta Zalán Tibor író és Fodor özvegye, Podonyi Hedvig író.
10 magyar szerelmes vers Bálint-nap alkalmából
Kiválasztani a magyar költészet leggyönyörűbb szerelmes verseit olyan, mintha az embernek a kedvenc gyermekét kéne megneveznie, így a teljesség igénye nélkül most tíz olyat gyűjtöttünk össze Nektek, amelyeket érdemes időről időre újraolvasni.
József Attila eddig ismeretlen versére bukkantak
Az Edit című nyolcsoros vers egy noteszból került elő, amelyre a Telex bukkant rá az Antikvárium.hu árverési tételei közt.
Szavakból épített templomok
Száz éve született és negyven éve hunyt el Pilinszky János. Juhász Anna január 28-án kéthetente jelentkező beszélgetéssorozatot indított el a Petőfi Irodalmi Múzeum Facebook-oldalán, amelynek minden részében a vendége számára Pilinszky kapcsán a legfontosabbnak tartott fogalmakra fog rákérdezni. Első alkalommal Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel társalgott, főleg Pilinszky-interjúkból és -esszékből vett részletek alapján.
Költészetünk remekeivel készül a debreceni Csokonai Színház
Dalban csendülnek fel a magyar költészet nagyjainak versei a magyar kultúra napján a debreceni Csokonai Színház műsorában, amelyet a felújítás alatt lévő, már a vakolatig lecsupaszított épületben rögzítettek.
„Legnagyobb félelmem, hogy önmagam epigonja leszek” – Interjú Zalán Tiborral
Nemrég jelent meg Papírváros című regényfolyamának negyedik része, a Rózsavölgyi Szalonban pedig múlt hónapban lett volna új drámájának ősbemutatója. Zalán Tibor azt mondja: a rendszerváltás össztársadalmi trauma volt, ő mégsem történelmi tablót akart színpadra vinni, a személyes sorsok érdekelték. A József Attila-díjas költő-íróval túlélési stratégiákról, hűtlenségről és rögtönzésekről is beszélgettünk.
Állapotváltozások – Rakovszky Zsuzsa 70. születésnapjára
Rakovszky Zsuzsa legkedvesebb verseit válogatta az Állapotváltozások című kötetbe.
Pályázat Sziveri János költő műveinek népszerűsítésére
Sziveri János költő halálának 30. évfordulójára emlékezve, zenészeknek hirdet nyílt, pénzdíjas pályázatot a Kertész Imre Intézet. A pályázat célja a fiatalon elhunyt Sziveri János költő műveinek, szellemi örökségének újragondolása és népszerűsítése.