költészet
„Mintha egyszerre akarnám megélni a fiatalságot és az időskort” – Viola Szandra költő
Használt fényforrások címmel jelent meg Viola Szandra legújabb verseskötete. A szentesi származású, Móricz-ösztöndíjas költőnőt írásai mellett szerkesztői, műsorvezetői és performansz tevékenységeiről is ismerhetjük.
Nyáron és ősszel már országszerte hallhatók versek a vasút- és buszállomásokon
A nyári hónapokban 30 Balaton-parti állomáson, szeptember 6-tól pedig egy hónapig további 20 vasút-, valamint 24 távolságibusz-állomáson találkozhatnak az utasok a költeményekkel országszerte.
Negyven éve hunyt el Pilinszky János – Megemlékezések több helyszínen
Idén kettős évforduló van: száz éve született és május 27-én negyven éve hunyt el Pilinszky János Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas költő, a huszadik századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotója. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a centenáriumi év alkalmából Juhász Anna irodalmár a Petőfi Irodalmi Múzeummal és a Petőfi Irodalmi Ügynökséggel együttműködve elindította a Pilinszky 100 programsorozatot.
Iancu Laura: Oratórium
Miféle ima? Merthogy ima ez, még ha egy lázadóé, bűnösé, hitetlené (?), végképp csalódott egykori hívőé is. „Áruld el, Uram, / miféle ima fonja egymásba ujjaim?” – kérdezi, és joggal, hiszen semmilyen alapfeltételét nem teljesíti az égi Urához alázattal forduló lélektől elvártaknak. Ám nem imádkozni sem tud. Kis túlzással: az ima a lélegzetvétele.
„Minden jó vers családi vers is” – Elindult a Csimborasszó-program
A kortárs gyerekverseket népszerűsítő Csimborasszó-programról Harmath Artemisszel és Prieger Zsolttal beszélgetett Poós Zoltán a MeseCentrum oldalán.
Ismeretlen Pilinszky-kézirat került elő
Pilinszky János negyven éve lappangó álomleírásaira bukkantak egy füzetben Székesfehérváron.
Válogatás jelent meg Sziveri János megzenésített verseiből
A vajdasági költő művei zenei produkciókban élnek tovább.
Ez az igazi utam – interjú Farkas Wellmann Évával
A József Attila-díjjal nemrég kitüntetett költővel az élet szeretetéről, az irodalom iránti szenvedélyéről és a változás lehetőségének a felismeréséről is beszélgetett Pál-Lukács Zsófia a Helyőrség oldalán.
Nemcsak múzsa, hanem költő is volt – Szendrey Júlia életéről
Szendrey Júlia több volt, mint feleség. Ő fordította először magyarra Andersen meséit, verseket írt, és izgalmas naplót vezetett.
Indul a VI. Nemzeti VERSeny
Az idén is meghirdetik a Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete versmondó és versklipversenyét, a Nemzeti VERSenyt, amelyre április 30-ig várják a nevezéseket.
„Jóság van az azonosságban is és a különbségben is” – beszélgetés Iancu Laurával
Iancu Laura verseinek igazi kötőanyaga a lélek erejéből táplálkozó hit. Költészetéhez a lét misztériuma, annak szüntelenül megismétlődő drámája és az emberi esendőség is éppúgy hozzátartozik, mint a krisztusi példázat, amely a bizalomról, a megváltásról, az emberi lélek, az emberi értékek halhatatlanságáról beszél. A költővel Szilágyi Zsófia Emma készített interjút a Helyőrség oldalán.
Sétálni pszichedelikus rockzenére – Interjú Kopriva Nikolettel
Kopriva Nikolett író otthona Munkács; akkor is, ha Kisvárdán született. Szabad bölcsészetet és esztétikát tanult, de festészetből készült a felvételire. Átváltozó emberalakokról, természetről, otthonról és a társaságban születő egyedüllétről szólnak az alkotásai. A Móricz-ösztöndíjas szerzővel beszélgettünk.
Akik megérezték a határtalan végességet: Fodor és Pilinszky
A Juhász Anna Irodalmi Szalon 121. alkalmán Fodor Ákos és Pilinszky János életének és költészetének közös pontjait kutatta Zalán Tibor író és Fodor özvegye, Podonyi Hedvig író.
10 magyar szerelmes vers Bálint-nap alkalmából
Kiválasztani a magyar költészet leggyönyörűbb szerelmes verseit olyan, mintha az embernek a kedvenc gyermekét kéne megneveznie, így a teljesség igénye nélkül most tíz olyat gyűjtöttünk össze Nektek, amelyeket érdemes időről időre újraolvasni.
József Attila eddig ismeretlen versére bukkantak
Az Edit című nyolcsoros vers egy noteszból került elő, amelyre a Telex bukkant rá az Antikvárium.hu árverési tételei közt.
Szavakból épített templomok
Száz éve született és negyven éve hunyt el Pilinszky János. Juhász Anna január 28-án kéthetente jelentkező beszélgetéssorozatot indított el a Petőfi Irodalmi Múzeum Facebook-oldalán, amelynek minden részében a vendége számára Pilinszky kapcsán a legfontosabbnak tartott fogalmakra fog rákérdezni. Első alkalommal Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel társalgott, főleg Pilinszky-interjúkból és -esszékből vett részletek alapján.