költészet

„Jóság van az azonosságban is és a különbségben is” – beszélgetés Iancu Laurával

Iancu Laura verseinek igazi kötőanyaga a lélek erejéből táplálkozó hit. Költészetéhez a lét misztériuma, annak szüntelenül megismétlődő drámája és az emberi esendőség is éppúgy hozzátartozik, mint a krisztusi példázat, amely a bizalomról, a megváltásról, az emberi lélek, az emberi értékek halhatatlanságáról beszél. A költővel Szilágyi Zsófia Emma készített interjút a Helyőrség oldalán.

Sétálni pszichedelikus rockzenére – Interjú Kopriva Nikolettel

Kopriva Nikolett író otthona Munkács; akkor is, ha Kisvárdán született. Szabad bölcsészetet és esztétikát tanult, de festészetből készült a felvételire. Átváltozó emberalakokról, természetről, otthonról és a társaságban születő egyedüllétről szólnak az alkotásai. A Móricz-ösztöndíjas szerzővel beszélgettünk.

Akik megérezték a határtalan végességet: Fodor és Pilinszky

A Juhász Anna Irodalmi Szalon 121. alkalmán Fodor Ákos és Pilinszky János életének és költészetének közös pontjait kutatta Zalán Tibor író és Fodor özvegye, Podonyi Hedvig író.

10 magyar szerelmes vers Bálint-nap alkalmából

Kiválasztani a magyar költészet leggyönyörűbb szerelmes verseit olyan, mintha az embernek a kedvenc gyermekét kéne megneveznie, így a teljesség igénye nélkül most tíz olyat gyűjtöttünk össze Nektek, amelyeket érdemes időről időre újraolvasni.

József Attila eddig ismeretlen versére bukkantak

Az Edit című nyolcsoros vers egy noteszból került elő, amelyre a Telex bukkant rá az Antikvárium.hu árverési tételei közt.

Szavakból épített templomok

Száz éve született és negyven éve hunyt el Pilinszky János. Juhász Anna január 28-án kéthetente jelentkező beszélgetéssorozatot indított el a Petőfi Irodalmi Múzeum Facebook-oldalán, amelynek minden részében a vendége számára Pilinszky kapcsán a legfontosabbnak tartott fogalmakra fog rákérdezni. Első alkalommal Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel társalgott, főleg Pilinszky-interjúkból és -esszékből vett részletek alapján.

Maszaoka Siki: 120 haiku

Maszaoka Siki és a „betegség”, hogy embernek születtünk.

Az is bolond?

A tíz legismertebb magyar költőnk.

Költészetünk remekeivel készül a debreceni Csokonai Színház

Dalban csendülnek fel a magyar költészet nagyjainak versei a magyar kultúra napján a debreceni Csokonai Színház műsorában, amelyet a felújítás alatt lévő, már a vakolatig lecsupaszított épületben rögzítettek.

„Legnagyobb félelmem, hogy önmagam epigonja leszek” – Interjú Zalán Tiborral

Nemrég jelent meg Papírváros című regényfolyamának negyedik része, a Rózsavölgyi Szalonban pedig múlt hónapban lett volna új drámájának ősbemutatója. Zalán Tibor azt mondja: a rendszerváltás össztársadalmi trauma volt, ő mégsem történelmi tablót akart színpadra vinni, a személyes sorsok érdekelték. A József Attila-díjas költő-íróval túlélési stratégiákról, hűtlenségről és rögtönzésekről is beszélgettünk.

Állapotváltozások – Rakovszky Zsuzsa 70. születésnapjára

Rakovszky Zsuzsa legkedvesebb verseit válogatta az Állapotváltozások című kötetbe.

Pályázat Sziveri János költő műveinek népszerűsítésére

Sziveri János költő halálának 30. évfordulójára emlékezve, zenészeknek hirdet nyílt, pénzdíjas pályázatot a Kertész Imre Intézet. A pályázat célja a fiatalon elhunyt Sziveri János költő műveinek, szellemi örökségének újragondolása és népszerűsítése.

Kenéz Ferenc költő kapta az Arany János-díjat

Az elismerést október 23-án, az 1956-os forradalom 64. évfordulóján adták át Budapesten a Magyar Írószövetség udvarán.

Sziveri János költőre emlékeztek a Kertész Imre Intézetben

Sziveri János a 20. század második felének egyik meghatározó alkotója 1954-ben született és 1990-ben, mindössze 36 évesen hunyt el. Hagyatékát a Kertész Imre Intézet gondozza. A szélherceg címmel megjelent verseskötetét mutatták be tegnap az intézet új székházában.

Magyar származású amerikai költőnő kapja az irodalmi Nobel-díjat

A magyar származású költőnő december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján veszi át a díjat.

„Nincs bennem hiányérzet”

A lét vonalkód-fényei címmel jelent meg Kovács István versgyűjteménye. A könyvheti kötet apropóján az első szerelmes versről, Nagy László lektori jelentéséről, történetírás és költészet kapcsolatáról is mesélt.