kultúrtörténet
Miért megszállottja a világ a ragyogásnak?
A csillogás kifejezés az óskandináv „glitra” szóból származik, bár az emberek sokkal régebb óta csillogtatják a dolgokat, mint ahogy beszélnek róla, hiszen a csillogás szó használata csak a 14. századból ismert. A Kr. e. 40 000 és 10 000 közötti barlangfestményeken látható vörös, fekete és fehér csillámfoltokat olyan fényvisszaverő kőzet porából készítették, amelyeket ma is alkalmaznak a szemhéjfestékekben és a festékek fényessé tételére, csakúgy, mint évezredekkel ezelőtt. A maják is használtak csillámot templomaik falain.
Széchenyi és egy szabadkőműves-páholy is hozzájárult a magyar sport korai sikereihez
Az idei párizsi olimpia nyitányáig sportolóink összesen 184 arany-, 158 ezüst- és 183 bronzérmet szereztek a nyári és téli olimpiákon. Hazánk már az első, 1896-os újkori olimpián is részt vett, ahol két első, egy második és három harmadik helyet szerzett. Sporttörténeti barangolás következik.
Ki tudta, hogy Hajós Alfréd művészeti olimpián is érmet szerzett?
1912 és 1948 között a nyári olimpiákhoz művészeti versenyek is kapcsolódtak, amelyeken ugyanúgy érmeket osztottak, mint a sportversenyeken.
Az ember átlépdel a rozsdásodó vashídon, és máris egy másik világba téved
Diákszigetből EuroWoodstock, majd Pepsi Sziget. Tudta, hogy David Bowie koncertje volt a fesztivál történetének addigi legveszteségesebb napja? Menjünk vissza a kezdetekhez!
Wonka csokijától Dorothy cipőjéig
Az Academy of Motion Pictures két izgalmas kiállítást is bemutat ősszel.
Hogyan készül a focilabda?
Hogy alakult ki a focilabda szerkezete? Miből készültek a labdák a 19. században? Honnan tudható, hogy egy mai labda megfelelő munkakörülményeket biztosító gyárban készült vagy gyerekmunkások kizsákmányolásával?
Aranyeső és a harminc ezüstpénz
Mivel a pénz értéke közmegegyezésen alapul, a történelem során szinte bármi: kauricsigafüzér, malomkő, kés, toll, ásó vagy akár marha is lehetett.
Zsidó kiválóságokat mutat be a Széchenyi István Egyetem állandó kiállítása
Magyarország második Zsidó Kiválóságok Kiállítását hozta létre a Széchenyi István Egyetem a fenntartó alapítvány partnerségével az egyetemi hangversenyteremként működő egykori győri zsinagógában. A tárlaton Albert Einsteintől Mark Spitzen át Radnóti Miklósig több mint 400 zsidó származású tudós, művész és sportoló életútját ismerhetik meg a látogatók.
Szeretjük azt hinni, hogy védettebbek vagyunk a média hatásaival szemben, mint mások
Mi a különbség a híresség, a sztár és a celeb között? Hogyan lesz a valóságkonstrukcióból realitás? És miért hajlamosak az emberek a győztes csapathoz tartozni?
Amit az öltözékünk elárul rólunk
Stílus vagy státusz? A divat nemcsak az identitást erősíti, hanem megkülönbözteti az egyént a tömegtől. A ruházkodásra épülő ipar komoly gazdasági erő, öltözködésünk pedig kulcsszerepet játszik a kultúrákban.
A világ egyik első művészettörténésze tervezte az Uffizi-palotát
450 éve, 1574. június 27-én halt meg Giorgio Vasari olasz festő, építész, művészettörténeti író. Firenzében a Mediciek támogatásával ő alapította meg az első oktatási intézményt a feltörekvő művészek számára, és a nevéhez fűződik az Uffizi-palota terve is.
Kutyatörténeti gyűjteménnyel gazdagodott a Magyar Nemzeti Múzeum
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központba került a világ egyik legnagyobb kutyatörténeti gyűjteménye, a Corneliana Collectio Cynologica.
A humor megszelídíti a halált
A négyezer évvel ezelőtt élőket is ugyanaz szórakoztatta, mint a mai embert: politika, pikantéria és gúny. A korszak egészét, politikai életét, mindennapjait lehetetlen rekonstruálni, így gyakran nem is értünk egy viccet néhány ezer évvel ezelőttről. Más a helyzet a 19. század nagy élclapjaival, az Üstökössel és a Borsszem Jankóval: segítségükkel megfigyelhető, hogyan került a fősodorba a nemzeti és polgári humor.
A nyúlpestistől az ideggázig: ha ölni kellett, az ember mindig feltalálta magát
A tömegpusztító fegyvereket illetően meglepően találékony volt az emberiség a történelem során. Az ókori hettiták fertőzött kosokat küldtek az ellenség vonalai mögé. Két évezred alatt jutottunk el innen addig a méregig, amely milliókat képes rövid idő alatt elpusztítani.
A nyelv, amely nélkül nincs házasság
Mi köze van az obsitosnak a leánykéréshez? Cikkünkből kiderül.
Öt elképesztő tény a világ veszélyességéről
Döbbenetes furcsaságok, háborúk és tragédiák nyomán bontakozik ki, milyen előzmények alapozzák meg azt, ahogyan ma a világ veszélyességére gondolunk.