magazin
Felcsapom a kuka tetejét, és pontosan látom, ki milyen ember
Volt olimpikon, képzett cukrász, szakács, vagyonőr, magánnyomozó, elvégezte a rabbiképzőt is. Most kukásként dolgozik, és szabadidejében ingyenes birkózóedzéseket tart gyerekeknek. Nagy Bélát az életéről kérdeztük.
Legendák nyomában – Gerda Taro, aki kitalálta Robert Capát
1937. augusztus 1-jén egy huszonhat éves lány arcképével voltak tele a francia újságok – emberek ezrei álltak sorfalat az utcán, amikor a párizsi Père Lachaise temetőben örök nyugalomra helyezték Gerda Tarót, az első olyan női haditudósítót, aki a munkája során vesztette életét. Ki volt ő?
A sötét energiát nem látjuk, csak a hatásait mérjük – Interjú Detre Örs Hunor űrkutatóval
Hogy kerül valaki a világ legnagyobb űrprojektjének vezetői székébe? Megismerhető-e a világegyetem teljes egésze? Detre Örs Hunor űrkutató világűrről, űrteleszkópról, a hazai csillagászat helyzetéről és a tudományosság emberi oldaláról mesélt a Magyar Kultúra magazinnak.
Zenében utazók, avagy a közösség ereje – Látogatóban a MÁV Szimfonikus Zenekarnál
A pandémia idején az online koncertek és színházi közvetítések, a zene, a filmek és a könyvek, vagyis épp a kultúra jelentette a gyógyírt a bizonytalanságban, sokszor ez adott hitet, reményt és erőt az élethez. A legnehezebb időkben derül ki igazán, milyen nagy szükség is van a művészetre.
A művészlány, aki kereste Istent és megtalálta – Baska Barbara dokumentumfilmjéről
1964-ben egy kiváló festő úgy döntött, hogy másoknak is megmutatja azt a pillanatot, amikor 1947-ben szüleivel és testvéreivel együtt elmenekült Felvidékről. Szekéren, szalma alatt új élet felé vették az irányt, s ezzel a döntéssel a család mintha újra megszületett volna.
Mi köze Kukutyinnak a kerékhez?
Az olyan tárgyak, mint a lépcső, a tű vagy a kerék, egyszerre kézenfekvőek és újítóak – éppen ezért izgalmas kérdés, vajon ki találta fel őket, és hogyan. Kézenfekvőek azért, mert máig használjuk őket, és úgy tűnik, nincs jobb, másrészt újítóak, mert előtte senkinek nem jutott eszébe.
Az 501-es fotói életről, halálról – beszélgetés Urbán Tamás fotográfussal
Saját hívószáma volt, amelyen a mentőkkel és rendőrökkel egy időben ő is megkapta az értesítést a riasztásokról, defibrillátor volt a kocsijában, hogy ha ő ér hamarabb a helyszínre, megkezdhesse az újraélesztést, és annyira elfogadták őt a drogosok, bebörtönzött bűnözők és prostituáltak, hogy engedték, fotózza őket. Urbán Tamás Balázs Béla-díjas fotográfussal beszélgettünk.
Ausztria megvívott egy teljesen felesleges háborút – Hermann Róbert történész a szabadságharcról
Reménytelen vállalkozás volt a szabadságharc? Mekkora a történészek felelőssége egy-egy történelmi személy megítélésében? Ki volt az egyetlen magyar főúr, akit hazaárulás vádjával kivégeztek? Hermann Róbert történészt, a Magyar Történészi Társulás elnökét kérdeztük.
Szerelmes biciklisták és bájos sofőrök a magyar filmben
Bár az eltelt évtizedek alatt sokat változott a biciklik és autók felépítése, kinézete és funkciója, a filmekben mindig a modernitást, a progresszivitást képviselték. Emellett sok esetben az oly gyakori határidő-dramaturgia segédeszközei, melyek változatossá teszik a film végi nagy hajszát.
Zoób Kati rovata: Közlekedés és divat
A divat olyan jelentős szerepet játszik a kultúránkban, hogy saját vizuális jelrendszerével mindenre reagál. A kerékpár és az autó megjelenése például olyan erőteljesen befolyásolta a nők öltözködését a praktikusabb, nagyobb szabadságot adó irányzatokkal, hogy valójában forradalmasította a divatot.
„Gyermekkorom óta a kertben érzem magam a legjobban” – Beh Mariann kertészmérnökkel beszélgettünk
Beh Mariannt már kisgyermekként lenyűgözte a természet, a kert. A ma saját vállalkozását vezető, gyógy- és fűszernövényeket, valamint ehető virágokat termesztő kertészmérnököt gyermekkorról, tihanyi emlékekről és a növények sokoldalú felhasználásáról is kérdeztük.
Bádog Böske sikertörténete, avagy Galamb József, a legendás Ford T-modell megalkotója
Vajon mi kell ahhoz, hogy valaki egy szegény, alföldi parasztcsaládból elszármazva Amerika egyik legsikeresebb óriásvállalatának főmérnöke lehessen? Galamb József mérnök tetteinek mozgatórugóit nem ismerjük, de élettörténete a bizonyíték, hogy a tünékeny álmok is valósággá válhatnak.
A vágány mellett, kérjük, vigyázzanak!
Vonat – a Magyar Kultúra magazin szeptemberi lapszáma nyomán dr. Balázs Géza nyelvésszel, kulturális antropológussal zakatoltunk a vasútrajongó kisgyermekkortól a kötöttpályás közlekedésről írt tanulmánykötetek felé…
Márpedig a könyvek nem mennek ki a divatból
A tipikus olvasó fiatal, diplomás, jó anyagi körülmények között élő városi nő, míg a skála másik végén az idősebb, kevésbé iskolázott, rosszabb anyagi körülmények között, kisebb településen élő férfiak állnak – derül ki egy átfogó kutatásból. A magyarok több mint fele pedig semmit sem olvas.
„Biciklivel bármit el lehet érni” – A balassagyarmati kerékpármúzeumban jártunk
Négy évvel ezelőtt a Tour de Hongrie mezőnye Balassagyarmaton kezdte meg a második etapot. Akkor a város központjában három gyűjtő állított ki néhány régi kerékpárt. E pillanattól is számíthatjuk az 1. Kerékpármúzeum történetét.
Könyvtár a magasban – szétszóratott kincsek
Hunyadi Mátyás (1443–1490) legendás könyvtárának kötetei külföldön is híresek. De vajon hogy bizonyítható be egy régi, kézzel írott könyvről, hogy a királyi könyvtárba tartozott? És miért vásárol valaki méregdrága könyveket olyan nyelven, amelyen olvasni sem tud?