magyar irodalom
Petőfi arcképével adnak ki bélyeget Szerbiában
Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából a magyar költőt ábrázoló bélyeget bocsátott ki a Szerbiai Posta.
Bicskám és szívem kinyitva – Szécsi Margit válogatott versei
„A világ női vagánya” – de miért nevezhették így kortársai Szécsi Margit háromszoros József Attila-díjas költőnket?
Debrecent nézte és Debrecen visszanézett rá: hazatalált Térey hagyatéka
Már negyedik alkalommal gyűltek össze a debreceniek Térey János születésnapján, szeptember 14-én egykori otthona előtt.
Költőből lett politikus – hetven éve született Szőcs Géza
Hetven éve, 1953. augusztus 21-én született Marosvásárhelyen Szőcs Géza Kossuth-díjas költő, újságíró, korábbi kultúráért felelős államtitkár.
A Petőfi Kulturális Ügynökség Prágában képviselte a kortárs magyar irodalmat
Sokszínű programkínálattal vett részt a Petőfi Kulturális Ügynökség a 2023. május 11–14. között megrendezett könyvvásáron Prágában.
Barnás, Böszörményi, Kukorelly, Tompa Andrea és Varga Melinda a lipcsei könyvvásáron
Április 27. és 30. között a lipcsei nemzetközi könyvvásáron (Leipziger Buchmesse) bemutatják Barnás Ferenc, Böszörményi Zoltán, Kukorelly Endre, Tompa Andrea és Varga Melinda németül megjelent köteteit, illetve a The Continental közép-európai irodalmat bemutató angol nyelvű irodalmi lapot.
„Talán csak négy hét az élet” – Grendel Lajosra emlékezünk
Hetvenöt éve, 1948. április 6-án született Grendel Lajos Kossuth- és József Attila-díjas író, a szlovákiai magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője.
Az írás szolgálatában: Szabó Pál
Százharminc éve, 1893. április 5-én született Szabó Pál Kossuth- és József Attila-díjas író.
Juhász Gyula, a magyar bánat és az emberi részvét költője
Száznegyven éve, 1883. április 4-én született Juhász Gyula.
Érdekesség a könyvaukción: József Attila Medvetánca különös történettel és kisatírozott ajánlással
Különös sorsú az az első kiadású, 1934-es Medvetánc kötet, amit a szerző, József Attila első analitikusának, Rapaport Samunak dedikált – ezt később gondosan kisatírozták. A különleges darab az Antikvárium.hu online könyvárverésén bukkant fel.
Új irodalmi sorozatot indít a Petőfi Kulturális Ügynökség
A XX című sorozat alkalmain olyan írók estjeire kerül sor az idei évben, mint Nagy László és Szécsi Margit, Szőcs Géza, Petri György, Weöres Sándor és Károlyi Amy, Juhász Ferenc, Kormos István, Fejes Endre, Halász Péter vagy Kányádi Sándor.
„Ezek nem emberek, ezek mocskos állatok” – A varjúkirály előadásról
Hogyan lesz az anyagi kiszolgáltatottság miatt két jobb sorsra érdemes fiatalból migránsüldöző a szerb határnál? Együtt lehet-e élni a könyörtelen tettek súlyával? Eljön-e a varjúkirály a bűnösökért?
A Marseillaise első magyar fordítója – Verseghy Ferenc költő 200 éve halt meg
Kétszáz éve, 1822. december 15-én halt meg Verseghy Ferenc író, költő, nyelvújító, esztéta, zenész és hitszónok. A szerzetesből lett jakobinust, a Marseillaise szövegének első magyarra fordítóját halálra ítélték, verseit elégették, de a szenvedés nem törte meg.
Gárdonyi Géza, az ismeretlen ismerős
1863. augusztus 3-án született és 1922. október 30-án hunyt el Gárdonyi Géza. Regénye, az Egri csillagok általános iskolai kötelező olvasmány – de ennél jóval izgalmasabb az írói élet és gazdagabb az írói életmű.
„A munkám az otthonom” – 80 éves Nádas Péter
„Amióta az eszemet tudom, dolgozom, ami őrület, hülyeség, szemellenzős élet. A Párhuzamos történeteket 18 évig írtam, ami hosszú »börtönbüntetés« volt. Az ember ennyi börtönt nem bír ki józan ésszel. A realitásra, hogy ezen kívül is van világ, azután kezdtem ráébredni. A világra, amit egyébként mindig szemmel tartottam, mert magamnál sokkal jelentősebbnek és reálisabbnak gondoltam. Már csak azért is, mert individualista vagyok, és nem egoista” – mondta nemrég egy beszélgetésen.
Avar síp és svájcisapka – Tersánszky Józsi Jenő
Tersánszky azt tartotta, hogy az irodalom ne keveredjen a politikába, hagyja azt az újságra, de minden írása arról tanúskodik, hogy az elesettek és megnyomorítottak sorsa érdekelte, az ő pártjukon állt. Társadalombírálata, az erkölcstelenség uralmának kritikája soha nem didaktikus, hanem ahogy Tarján Tamás nevezte: életpéldákkal érzékeltető.