magyar irodalom
Lobogó szenvedély belül, kínos fegyelem kívül
Kilencven éve, 1934. február 8-án hunyt el Móra Ferenc író, újságíró, könyvtár- és múzeumigazgató, a Kincskereső kisködmön és az Aranykoporsó írója. Bár a legkisebbek az őróla elnevezett kiadó könyveivel kezdik az olvasást, mégis kevesen tudják, ki volt ő.
Az első írói tulajdonjogi per áldozata
Kétszázhúsz éve, 1804. január 31-én született Bajza József költő, kritikus, szerkesztő, irodalomszervező. Már első kritikai írásai komoly vitákat váltottak ki. A haladást képviselte, az irodalom demokratizmusát, az írói függetlenség, az irodalmi lelkiismeretesség elvét hirdette.
Minden hétfő Örökhétfő
A Petőfi Irodalmi Múzeum Gazdátlan tényrakások – Petri-térben című kiállításához kapcsolódóan február 12-től március 25-ig az érdeklődők hétfőnként közösen merülhetnek el Petri György költői dilemmáin keresztül az életmű tematikus egységeiben.
Fél Európát bejárta a Ludas Matyi alapító-főszerkesztője, de előtte még lefordította a Csárdáskirálynőt
Száznegyven éve, 1884. január 20-án született Gábor Andor posztumusz Kossuth-díjas költő, újságíró, műfordító, kritikus, a Mágnás Miska örökzöld dalszövegeinek írója. Nevéhez fűződik a legendás vicclap, a Ludas Matyi megalapítása.
Meghalt Ferdinandy György író
Január 7-én hajnalban, Miamiban, floridai idő szerint 4.50-kor elhunyt Ferdinandy György író. Békésen, fájdalom nélkül ment el, 88 éves volt – adta hírül Száraz Miklós György író.
Tompa Andrea kapja a Mészöly Miklós-díjat
Tompa Andreát a zsűri az eddigi egyenletesen magas színvonalú irodalmi teljesítményéért és különösen a Sokszor nem halunk meg című, a Jelenkornál 2023-ban megjelent regényéért részesíti az elismerésben.
Így olvasnak az írók
Azt tudjuk, hogy Vámos, Spiró vagy Dragomán hogyan ír, de azt nem, hogyan olvasnak. Pedig érdekes a fordított felállás is: amikor az író nem teremtő, hanem befogadó. Összegyűjtöttük a kérdésről néhány klasszikus és kortárs szerző gondolatait, és még egy könyves adventi kalendáriumhoz való tippet is hoztunk.
Többször volt rendőri felügyelet alatt a Kossuth-díjas író
Ötven éve, 1973. december 3-án hunyt el Darvas József kétszeres Kossuth-díjas író, publicista, politikus, a népi írók mozgalmának meghatározó alakja.
Oláh János költőre, íróra emlékeztek és díjakat adtak a Petőfi Irodalmi Múzeumban
A 2016-ban elhunyt Oláh János költő, író, kiadóvezetőről emlékeztek meg pénteken a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), ahol három kiadó átadta Az év legsikeresebb szerzője díjat és kihirdették az Oláh János szerkesztői ösztöndíj idei nyerteseit.
Poézis nélkül a verscsinálás megholt állat – Csokonai 250
A Petőfi 200, a Hymnus 200 és a Madách 200 árnyékában Csokonai Vitéz Mihály csendesen ünnepli kétszázötvenedik születésnapját. A „kétszázasok” történelmet írtak, érthető tehát a zajosabb megemlékezés. Ha megéri is, a Pilvaxba 75 évesen, sihederek közé már biztosan nem ment volna világot váltani.
Ügynökök, balekok és Magyarország jövője – Tíz kihagyhatatlan színházi előadás az év végére
Hogyan kerülnek ma színpadra a klasszikus magyar drámák és operettek? Mennyire billentik ki a rendezők a megírás korából a műveket és hozzák közel napjainkhoz? És mik azok a témák, amelyek a kortárs szerzőket a leginkább foglalkoztatják? Válogatásunkban novemberi és decemberi premierek szerepelnek.
A 75 éve született Baka Istvánra emlékeznek Szegeden
Szerda délután a szegedi Belvárosi Mozi Balázs Béla termében nyolc órán át levetítik a költő verseire épülő zenés vers-videókat.
Megrázó önéletrajz a személytelenség mögött – Borbély Szilárdra emlékezünk
Hatvan éve, 1963. november 1-jén született Fehérgyarmaton Borbély Szilárd József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, író, irodalomtörténész.
Vackortól Szegény Yorickig – A besorolhatatlan költő, Kormos István
Száz éve, 1923. október 28-án született Kormos István kétszeres József Attila-díjas író, költő, műfordító, a népszerű Vackor, a kölyökmackó alakjának megteremtője.
Borbély Szilárdra és Csokonai Vitéz Mihályra fókuszál a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának kiállítása
Debrecen évfordulós irodalmi alakjait bemutató kiállítás nyílt a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában.
„Később máshol nem történtek velem többé nagy dolgok” – A kassai Márai Sándor-emlékkiállítás
Márai Sándor 18 évesen hagyta el Kassát. A város számára a szülőhely, a család és a gyermekkor mellett a polgári világot jelentette. A Mäsiarska utcai múzeum ezt a nem csupán a magánéletre szóló, de az írói életműben is meghatározó élményt bontja ki.