magyar nyelv
Nyelvújítás: helyzetek, amikor nem Kazinczyé volt az utolsó szó
Kétszázhatvanhat éve született Kazinczy Ferenc. Összegyűjtöttünk néhány humoros szóalkotási szituációt, mely Kazinczyhoz kapcsolható.
Sajnovics János óriási felháborodást keltett a magyar nyelv finnugor rokonságáról szóló elméletével
Kétszáznegyven éve, 1785. május 4-én halt meg Budán Sajnovics János csillagász, matematikus, jezsuita szerzetes, aki Demonstratio című munkájában elsőként vetette fel a magyar nyelv finnugor rokonságát.
Mérges-e a mérgesgomba-szakértő?
Sokszor nehéz eldönteni, hogy külön- vagy egybeírunk-e bizonyos szavakat. Ilyenkor felmerülhet a kérdés: ha különírjuk, az a kisebbik gond?
A magyar irodalom az 1990-es években kapu volt a vasfüggöny országaihoz
Kiss Noémi író Karácsony a Dunán, németül Der Nebelmann című könyvét mutatják be az idei Lipcsei Könyvvásáron.
Nyolc dolog, amit mindenki tud(hatna) a magyarokról
A magyar az, aki mögötted lép be a forgóajtón, és előtted lép ki belőle. Mit érdemes még tudnia egy hozzánk látogató külföldinek?
Nélküle nem létezne a magyar hivatásos színjátszás
Ügyvédként vagy tanácsosként meggazdagodhatott volna, de életét a magyar nyelvű színjátszásra tette fel. Kétszáztíz éve, 1814. december 24-én halt meg Kelemen László, az első magyar színigazgató.
Hárman vehették át a Magyar Nyelvőr-díjakat
Az elismeréseket a Magyar Tudományos Akadémián adták át.
Ezek voltak az idei év magyar szavai
A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport 2010 óta választja ki az év szavait. A 2024. évben is találunk a listán a közéletben gyakran előforduló gazdaságpolitikai kifejezést, egy manipulatív marketingjelenség elnevezését, szlenget, de megtudhatjuk azt is, hogy a kutatócsoport mit tartott idén a legfontosabb irodalmi szókapcsolatnak.
A magyarok viszonyulása a lengyelekhez kiegyensúlyozottabb, mint a lengyeleké a magyarokhoz
Mit jelent az, ha valaki egyszerre lengyel és magyar állampolgár? Konrad Sutarski író-költőt és polonistát kérdeztük.
Ez a moldvai csángó közösség nem szeretné kidobni a magyar kultúrát
Kik a moldvai magyarok? Mit jelentett háromszáz évvel ezelőtt a nemzet fogalmunk? Hogyan gondolkodtak az őseink a magyarságról? Hegyeli Attilát kérdeztük.
Szöveget javítani olyan, mint rendbe tenni egy gazos kertet
Valóban, mit csinál a korrektor? Nos, hibákat javít egy szövegben elsősorban magányosan, csendben. Legfeljebb halk zene szólhat.
Tegezed vagy magázod Nádasdy Ádám professzor urat?
A 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a nyelvész Nádasdy Ádám két új kötetét mutatták be csurig telt termekben.
Cselekedhetünk pusztán a szavaink erejével?
És ha igen, ez varázslat vagy szimpla nyelvtan? Az Élő magyaróra friss epizódjából Pölcz Ádám nyelvész és Fodor Annamária színművész segítségével kiderül.
Lóra termett és három az igazsága: tíz közmondás a magyar emberről
Magyarságunk jellegzetességeiről árulkodó közmondásokból válogattunk.
Európai szintre emelte a magyar tudományt
Szenci Molnár Albert református lelkész, a késő-humanista magyar irodalom jeles alakja, a legtöbb kiadást megélt magyar nyelvű könyv, a protestáns zsoltároskönyv szerzője négyszázötven éve, 1574. augusztus 30-án született a Pozsony megyei Szencen.
Melyik versben is szerepel Géza malac?
Vajon honnan ered a Géza malac elnevezés? Nos, Weöres Sándor egyik legismertebb gyermekverséből, a Tündérből, bár sokan úgy ismerik, hogy Bóbita. Íme, az első két versszaka: „Bóbita, bóbita táncol, / Körben az angyalok ülnek, / Béka-hadak fuvoláznak, / Sáska-hadak hegedülnek. / Bóbita, bóbita játszik, / Szárnyat igéz a malacra, / Ráül, igér neki csókot, / Röpteti és kikacagja.”