magyar történelem
Csatában esett el az egyetlen székely fejedelem, fejét trófeaként állították ki Brassó főterén
Székely Mózes erdélyi fejedelem 1603-ban ezen a napon halt meg. Ő volt az állam egyetlen székely származású uralkodója, de csupán néhány hónapig irányíthatta Erdélyt.
A nándorfehérvári diadalra emlékeznek Szegeden
Július 18-tól több napig zenés felvonulással, koncertekkel, középkori fegyver- és harci bemutatóval, kézműves vásárral, gyermekprogramokkal emlékeznek a nándorfehérvári diadalra Szegeden.
Történelmi jelentőségű fotókat tett közzé az Országos Széchényi Könyvtár
Az első világháborús és a két világháború közötti erdélyi gyűjtemények, továbbá Révay Ferenc úti fényképalbumainak, valamint a fényképezés hőskorából származó portréfényképek közzétételét követően most a Magyar Akadémiai Album és az Országgyűlési Album is szabadon böngészhetővé vált.
Az első magyar király, akit meggyilkoltak
Kilencszáznyolcvan éve, 1044. július 5-én halt meg Aba Sámuel, a harmadik – és az első választott – magyar király, az első magyar uralkodó, akit meggyilkoltak. A köztudatban sokáig negatív kép élt róla, mára azonban árnyalódott megítélése.
Kossuth Zsuzsanna, Magyarország ápolónője
Százhetven éve, 1854. június 29-én halt meg New Yorkban Kossuth Zsuzsanna, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc főápolónője, a magyar tábori kórházak létesítője. Az Országgyűlés határozata alapján 2014 óta születésnapja, február 19. a magyar ápolók napja.
Valóságos belső titkos tanácsosból lett Budapest vőlegénye
1824. június 20-án született Pesten Podmaniczky Frigyes politikus, író, akadémikus, aki meghatározó szerepet játszott Budapest világvárossá fejlesztésében.
A fejedelem, akinek legnagyobb hibája az volt, hogy nőnek született
Négyszázhúsz éve, 1604. május 28-án született Katalin brandenburgi hercegnő, az egyetlen nő Erdély trónján.
A magyar sasfiók, aki egy nagy név középszerű viselője maradt
Száztíz éve, 1914. május 25-én halt meg Kossuth Ferenc mérnök, miniszter, Kossuth Lajos fia.
A legmagyarabb elit alakulat
Szereti a táncot, az oldalán csörgeti a kardot, peng a sarkantyúja, továbbá Kossuth Lajos verbunkja a muzsikáltatója – ki az? Hát persze, hogy a huszárgyerek, akinek legfőbb tulajdonságai a dicső tettekre törekvés, a buzgóság, a fegyelem, a gondoskodás és a példaadás.
Bemutatták a Sorsfordítók című animációs sorozat újabb részeit
Bemutatták a Nemzeti Örökség Intézete Sorsfordítók című, fiataloknak szóló animációs sorozatának újabb öt részét szerdán a budapesti Corvin moziban. Az immár tízrészes sorozat három-négy perces epizódjai olyan magyar hősöket mutatnak be, akik embertársaik és hazájuk védelme érdekében bárkivel és bármivel képesek voltak szembeszállni – hangzott el az új részek premierjén.
Szorosabbra fűzte kapcsolatait a Magyar Nemzeti Levéltár és a Batthyány család
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken délelőtt a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Magyar Batthyány Alapítvány – adta hírül a Magyar Nemzeti Levéltár. A dokumentumot Szabó Csaba, az intézmény főigazgatója és Batthyány-Schmidt Margit, a szervezet vezetője látta el kézjegyével.
Roma holokauszt-emlékhelyet avattak Csehországban
Roma holokauszt-emlékhelyet avattak fel a csehországi Letyben, amely május 12-étől lesz látogatható a nagyközönség számára.
Megjelent A magyarországi zsidó holokauszt kisenciklopédiája
A 2023 januárjában elhunyt Gerő András történészprofesszornak régóta dédelgetett álma volt a magyarországi zsidó holokauszt kisenciklopédiájának elkészítése. Itthon eddig nem jelent meg olyan kiadvány, amely enciklopédikus formában tárgyalta volna a magyarországi zsidó holokausztot, így Gerő kötete a maga nemében első.
Ismeretlen borzalmak a tízemeletesek árnyékában
A Bécsi út egyik oldalán a GOBUDA Mall, a másikon a lakótelep zsong, mindkettő átlagos hétvégi életét éli. Csak egy kis kört teszünk a Budapest Galéria sétájának két vezetőjével, de hamar kiderül, a legkiszolgáltatottabbak sorsából sarjadt ez a városrész is.
Szentkép a fekete kendőn: Romani kris, a cigány törvény
Saját, zárt közösségein belül a cigányság unikális jogi népszokásrendet alakított ki. A romani kris évszázadokon át biztosította számukra az igazságszolgáltatást, a szokás pedig az oláh cigányság körében a mai napig él.
A szerelem, a hazaszeretet és a megélhetés kényszere vitte a frontra a nőket
Voltak, akik férfinak öltözve harcoltak, mások hírszerzőként működtek, sebesülteket ápoltak, zászlóaljakhoz csatlakozva mostak, főztek a katonákra. Olyan is akadt, aki úgy mentette meg a tábori pénztárat, hogy a hídról a ládával együtt folyóba ugrott.